Helyszín: Faliron Olimpiai Központ, II. csarnok
Befogadóképesség: 8100 fő
Távolság az olimpiai falutól: 25 km
További sportágak: kézilabda
Időpont: 2004. augusztus 26–29.
Versenyszámok (8): férfiak (4 súlycsoport); nők (4 súlycsoport)
férfiak: – 58 kg (augusztus 26.), 68 kg (augusztus 27.), 80 kg (augusztus 28.) és +80 kg (augusztus 29.)
nők: – 49 kg (augusztus 26.), 57 kg (augusztus 27.), 67 kg (augusztus 28.), +67 kg (augusztus 29.)
Súlycsoportok: 58 kg, 68 kg, 80 kg, +80 kg (férfiak); 49 kg, 57 kg, 67 kg, +67 kg (nők)
Olimpiai kvóták száma: 124 fő (64 férfi és 60 női versenyző)
Egy országból indítható versenyzők: max. 2 férfi és 2 női versenyző
A tékvandó versenyek programjaA kvalifikáció útja: a világszintű olimpiai selejtezőn (2003. dec. 5–7., Párizs) súlycsoportonként 3-3 kvótát osztottak, a kontinentális kvalifikációs versenyekről (2003. december–2004. február) pedig kategóriánként további 11 versenyző (3-3 európai, amerikai és ázsiai, 2 afrikai) jutott athéni kvótához.
Magyar versenyző nem szerzett kvótát, de elvileg a szabadkártyában még bízhatunk.Külföldi favoritok: Lopez (amerikai), Greevink (holland), Doucara (francia), Csoj Jon Ho (dél-koreai), ill. Sin Kjung Hjun (dél-koreai), Van Csen (tajvani), Stevenson (brit), Li Hje Jung (dél-koreai)
Címvédők:Férfiak. 58 kg: Mihalisz Murucosz (Görögország). 68 kg: Steven Lopez (Egyesült Államok). 80 kg: Angel Fuentes (Kuba). +80 kg: Kim Kjong Hun (Dél-Korea)
Nők. 49 kg: Lauren Burns (Ausztrália). 57 kg: Jung Dzsae Eun (Dél-Korea). 67 kg: Ri Szun Hi (Dél-Korea). +67 kg: Csen Csung (Kína)
Ötkarikás múlt:Korábbi olimpiai érmesekA legalább kétezer éves ősi koreai sportág olimpiai debütálása egyáltalán nem meglepő módon Szöulban, 1988-ban volt, de még csak a bemutató sportágak sorát gazdagította, akárcsak négy évvel később, Barcelonában. Atlantában átmenetileg kimaradt a sportág, hogy aztán Sydneyben – immáron teljes jogú tagként – hivatalosan is az olimpiai program részévé váljon. Az ötkarikás szereplést a WTF (World Taekwondo Federation) harcolta ki, amely egyesítette a különböző stílusokat és szervezeteket. Az eddigi egyetlen hivatalos szereplés során a dél-koreaiak bizonyultak legeredményesebbnek három arannyal. A magyar Salim József Sydneyben pontszerző, ötödik helyen végzett. ---- A sportágnak több évszádos hagyományai vannak, bár néhány küzdősporthoz hasonlatosan szintén egyfajta harcművészetből fejlődött és alakult át az idők folyamán önálló sportággá. Ami ugyanis a japánoknak hagyományosan a karate, az a koreaiaknál a tékvandó.
Mindkét nemzetnél a különböző küzdésfajták mozdulatsorainak elsajátítása.a harci kiképzés szerves része volt a múltban, és része a jelenben is.
Aztán idővel a sportos igényeknek megfelelően, azokhoz igazodva a tékvandó, mint harcművészet és mint sportág kettévált.
Lett belőle az ITF-szakág, amely inkább hagyományőrzőnek tekinthető, hiszen jelenleg is képzi részét a már említett katonai kiképzésnek. Kiválóan megfelel az egyszerű, lemondásokkal, fájdalomtűréssel, koncentrációval és összpontosítással járó katonai kívánalmaknak, ilyenformán versenyeznek ugyan benne, de az olimpia műsorára nem ez az irányzat nyert felvételt. Az ITF-szakág tulajdonképpen bizonyos formagyakorlatoknak megfelelő mozdulatsorok összességét jelenti.
Ezzel szemben a WTF-szakág felvételt nyert az olimpiára. Ebben ugyancsak keményen küzdenek egymással a felek, pardon a sportág hagyományihoz hűen éppen ezért itt sincs. Teljes erővel ütik egymást az ellenfelek, igaz komoly védőfelszereléseket használnak a test épségének megőrzésére. Ennek fontos és látványos tartozéka például a fejvédő. ---- A WTF-tékvandó először Sydneyben került fel az olimpiai versenyszámok közé, nem kis érdemet szerzett ebben a korrupciós ügyei miatt időközben lemondott Kim Un Jong dél-koreai NOB-alelnök, aki nem keveset lobbizott a háttérben azért, hogy a koreaiak nemzeti sportja felvételt nyerjen. Igaz, a sportágban nyolc-nyolc súlycsoportban küzdenek egymással a felek, de az olimpián csak négy-négy kategóriában rendeznek versenyeket.
Országonként két-két versenyző indítható, éppen ezért nem kis meglepetést keltett, hogy a koreaiak "csak" három aranyérmet tudtak szerezni Sydneyben, miután negyedik indulójuk a döntőben vereséget szenvedett. ---- Kiemelkedő egyénisége a magyar tékvandónak Salim József, aki Sydneybe háromszoros Európa-bajnokként utazhatott – még dán színekben lett kontinenselső – és szerzett ötödik helyet. Mind a mai napig ő az egyetlen olyan magyar tékvandós, aki a világ élvonalával állja az összevetést és velük szemben versenyképes lehet. Sajnos makacs lábsérülése megakadályozta abban, hogy az athéni olimpiai kvalifikációs versenyeken elinduljon, így kvótaszerzési esélyeink igencsak megcsappantak már a versenyek előtt. A 36 esztendős Salim egyébként vélhetően be is fejezi pályafutását.
A mostani olimpiai sorozatban Salim József öccse, Gergely is magyar színekben lépett szőnyegre. Ő is nagy név a sportágban, hiszen dán színekben szerzett három Európa-bajnoki aranyérme mellett korábban világbajnoki címet is begyűjtött, és 1992-ben Barcelonában, – ahol a tékvandó még bemutató sportágként volt jelen – megnyerte súlycsoportja küzdelmeit. Sajnos ezúttal neki sem ment a versenyzés, a 2004. februári Azerbajdzsánban rendezett európai kvalifikációs tornán nem tudta kiharcolni a jogot az ötkarikás szereplésre.
A Tékvandó Világszövetség (WTF) hivatalos honlapjaA Magyar Tékvandó-szövetség honlapja ---- A világbajnokságokon nyolc súlycsoportban (férfiak: 54, 58, 62, 67, 72, 78, 84 és +84 kg, nők: 47, 51, 55, 59, 63, 67, 72, +72 kg) küzdenek a versenyzők, az ötkarikás játékokon azonban négy-négy kategóriába (férfiak: 58, 68, 80, +80 kg, nők. 49, 57, 67, +67 kg) kénytelenek szorulni. A tavalyi párizsi világkvalifikációs tornáról az első három helyezett jutott az olimpiára, majd a regionális kvalifikációs tornákról, Európából, Ázsiából és Amerikából 3-3, Afrikából 2 versenyző harcolta ki a kvótát, két hely jár súlycsoportonként a házigazda görögöknek, így kategóriánként 16 versenyző lép szőnyegre, négy szabadkártyás indulóval kiegészülve. Egy-egy súlycsoport küzdelmei egy nap alatt lezajlanak, a délelőtti selejtezőkkel kezdve kieséses rendszerben halad a verseny az esti elődöntőkig és döntőig, míg a vigaszágon a bronzéremért küzdenek. ---- LAUREN BURNS (1974. június 8., ausztrál)
Az ausztrál hölgy jókor, jó helyen, a hazájában rendezett olimpián, Sydneyben volt élete formájában. Egyéb világversenyeken mindössze egyetlen világbajnoki bronzérmet tud felmutatni (1997-ben, Hong Kongban szerezte), az olimpián azonban minden öszszejött neki, s nem (csak) a hazai pálya miatt. Burns hatalmas sztárrá vált hazájában – 2001-ben az év ifjú ausztráljának választották meg, Fighting Spirit, azaz Küzdőszellem címmel önéletrajzi könyvet jelentetett meg, s a rendkívül csinos hölgy modellkedéssel is foglalkozik.
STEVEN LOPEZ (1978. szeptember 11., amerikai)
Tizenhat évesen nyerte pályafutásának első nemzetközi érmét, egy ezüstöt az 1994-es Pánamerikai bajnokságon, két évre rá a junior-vb-n rukkolt elő egy arannyal, amit két aranyérem követett a Pánamerikai bajnokságon (1996, 1998), és egy bajnoki cím a Pánamerikai Játékokon. Az első igazán nagy siker azonban a sydneyi olimpia megnyerése volt, 68 kilóban. Teljesítményéről legyen elég annyi, hogy a fináléban egy dél-koreait, Szin Jun Sziket verte meg. Hogy sikere nem volt véletlen, azt a soron következő két világbajnokságon bizonyította, 2001-ben 72 kilóban, 2003-ban 78 kilóban is aranyat nyert, Athénben pedig 80 kilóban indul – noná, hogy első számú esélyesként.
KIM KJONG HUN (1975. április 24., dél-koreai)
Élete első nehézsúlyú (+80 kg) versenyén, a sydneyi olimpián meg sem állt a dobogó legmagasabb fokáig. Az elődöntőben az 198 centis, 98 kilós, félelmetes francia versenyzőt, Pascal Gentilt tanította móresre 6:2, a döntőben pedig az ausztrál Trentont egyaránt 6:2 arányban.
RI SZUN HI (1978. október 21., dél-koreai)
Tizennyolc évesen nemcsak junior-világbajnoki címet nyert, hanem az Ázsia-bajnokság elsőségét is begyűjtötte, s az efféle kivételes tehetség még a sportág őshazájában sem mindennapos jelenség. Legnagyobb sikerét Sydneyben, a 67 kilós súlycsoport megnyerésével érte el, igaz, tavaly a garmischi világbajnokságon még egy világbajnoki aranyérmet is szerzett. Az athéni olimpiára viszont nem harcolta ki a kvótát, idén februárban azonban megszerezte egyetemi diplomáját.
JUNG DZSAE EUN (1980. március 7., dél-koreai)
A mindössze 24 éves hölgy pályafutása során hét felnőttvilágversenyen vett részt, és hét aranyéremmel gazdagodott. Világbajnokságot nyert 1997-ben, 1999-ben és 2001-ben, Ázsia Játékokat Bangkokban 1998-ban, Ázsia-bajnokságot és Világkupát 2002-ben, no és ne feledkezzünk meg a legnagyobb sikeréről: a sydneyi olimpiai játékokon 57 kilóban szerzett aranyáról sem! Sokan minden idők legtehetségesebb (húszévesen nyert az olimpián) és legtechnikásabb versenyzőjének tartják. A 2003-as vb-n és az athéni olimpiai kvalifikációin azonban már nem vett részt. ---- A tékvandót a világ 176 országában 50 millió ember űzi. A sportág őshazájában, Dél-Koreában 5.4 millióan tékvandóznak a gyermektől a szeniorkorosztályig (7712 egyesületben), 8442-en élvonalbeli felnőtt versenyzők. Korántsem meglepő, ha első számú esélyesnek a dél-koreai versenyzők számítanak.
A férfiak 58 kilós súlycsoportjában a tajvani Csu Mu Jen tűnik toronymagas esélyesnek, hiszen a tavalyi garmischi vébéről és a párizsi világkvalifikációs tornáról is elhozta az aranyérmet. Persze ha a görögök indítják a címvédő Murucoszt, érdekes lehet, mennyire lejt a hazai pálya. 68 kilóban a tajvani Huang-csi Hsziung neve cseng legjobban, 80 kilóban a négy éve még 68 kilóban aranyérmet nyerő Steven Lopez, a címvédő kubai Fuentes és a 84 kilós világbajnok egyiptomi Karami is a csúcsot célozza meg. A +80 kilós nehézsúlyban a sötét bőrű francia kolosszus, Pascal Gentil és a dél-koreai Mun Dae Szung, a párizsi világkvalifikációs torna győztese rohamozza reális eséllyel a dobogó tetejét.
A hölgyeknél 49 kilóban a spanyol Brigide Yague világ- és Európa-bajnoki címvédő, de nem lesz könnyű dolga, a thaiföldi Boorapolchai és az indonéz Wangsa Putri Juana is remek küzdő. A házigazda görögök a női 57 kilóban is számíthatnak arra, hogy a hátszelet kihasználja révbe érjenek: itt indul ugyanis Areti Atanaszopulu, világbajnoki címvédőjük. A 67 kilós mezőnyben hatalmasat csatázhat a dél-koreai Jeon Dzsi Kim és a kínai Vej Lo, a nehézsúlyban (+67 kg) pedig a kínai címvédő, Csen Csung trónját a horvát Natasa Vezmar veszélyeztetheti leginkább.