Helyszín: Helliniko olimpiai sportközpont, csarnok 2
Időpont: 2004. augusztus 14–24., 26., 28.
A vívás olimpiai programjaVersenyszámok (10): férfi kard egyéni (augusztus 14.), női párbajtőr egyéni (augusztus 15.), férfi tőr egyéni (augusztus 16.), női kard egyéni, férfi párbajtőr egyéni (augusztus 17.), női tőr egyéni (augusztus 18.), férfi kard csapat (augusztus 19.), női párbajtőr csapat (augusztus 20.), férfi tőr csapat (augusztus 21.), férfi párbajtőr csapat (augusztus 22.)
A kvalifikáció útja: Női tőrben és női kardban csak egyéni versenyt, míg a másik négy szakágban férfi és női párbajtőr, férfi kard, férfi tőr) egyéni és csapatversenyt is rendeznek. A csapatszámokban a 2003. május 1. és 2004. március 31. közötti csapat Világkupákon lehet részvételi jogot szerezni, a végső ranglista első négy helyezettje lehet ott teljes létszámban, vagyis 3 versenyzővel az olimpián. Az egyéni számokban az egyéni világranglista első 16 helyezettje lesz automatikusan induló.
Külföldi favoritok: Pozdnyakov (orosz), Kolobkov (orosz), ill. Vezzali (olasz), Trillini (olasz), Zsemajeva (azeri)
A magyar indulókFérfi kardcsapat (Ferjancsik Domonkos, Lengyel Balázs, Nemcsik Zsolt – egyéniben és csapatban –, Fodor Kende – csak csapatban)
Férfi párbajtőrcsapat (Boczkó Gábor, Imre Géza, Kovács Iván – egyéniben és csapatban –, Kulcsár Krisztián – csak csapatban)
Női párbajtőrcsapat (Hormay Adrien, Mincza Ildikó, Nagy Tímea – egyéniben és csapatban –, Tóth Hajnalka – csak csapatban)
Nagy Orsolya – női kard
Címvédők:Tőr. Egyéni: Kim Dzsung Ho (dél-koreai). Csapat: Franciaország. Párbajtőr. Egyéni: Pavel Kolobkov (orosz). Csapat: Olaszország. Kard. Egyéni: Mihai Covaliu (román). Csapat: Oroszország
Nők
Tőr. Egyéni: Valentina Vezzali (olasz). Csapat: Olaszország. Párbajtőr. Egyéni: Nagy Tímea (magyar). Csapat: Oroszország.
Az esélyek:Magyar aranyérem: 50 %
Magyar érem: 80 %
Magyar pontszerzés: 99%
Ötkarikás múlt:Korábbi olimpiai érmesek ---- Azon fegyvernemek egyéni versenyeiben, amelyekben csapatversenyt is rendeznek – férfi tőr, férfi kard, férfi párbajtőr, női párbajtőr – 36-36 vívó indulhat, míg a csak egyéni viadalokon – női tőr és női kard – 24-24 induló léphet pástra. A direkt kieséses táblát a július közepén lezáruló világranglista állása alapján készítik el. Az első fordulóban a ranglista utolsó 8 helyezettje (29-36. helyezettig) vív négy helyért, majd az így kialakult 32-es táblán már a szokott módon zajlik a küzdelem. A csapatversenyekben 8-8 válogatott indul, kivéve a női párbajtőrt, ahol kilenc együttes lesz, mivel a házigazda görögök itt használják fel a szabadkártyájukat. A versenyek délelőtt kezdődnek, este már bajnokot is avatnak. ---- A vívás 1896 óta szerepel az olimpiai játékok műsorán, ám Athénban még csak férfi tőr és kard egyéniben rendeztek versenyeket, és érdekesség, hogy a vívómesterek részére is kiírták a tőrszámot. Négy év múlva a férfi párbajtőr egyéni is programba került, majd 1908-ban kard- és párbajtőr-, majd 1920-ban tőrcsapatversenyt is rendeztek.
A nők tőr egyéniben 1924 óta szerepelhetnek olimpiai pástokon, és 1960-ban csapatviadalukat is megrendezték. Atlantában, 1996-ban ismét bővült a kínálat, egyéniben és csapatban is bemutatkoztak a női párbajtőrözők. Athénban ismét bemutatkozik egy új fegyvernem – a női kard –, mégis csak ugyanannyi aranyérmet osztanak ki, mint Sydneyben. A női kard programba kerülésének ugyanis az volt az ára, hogy a női tőrözők csapatversenye kikerüljön. Tehát négy fegyvernemben – férfi tőr, párbajtőr, kard, valamint női párbajtőr – teljes lesz a műsor, egyéni és csapatversenyt is rendeznek, míg a női tőr és a kard "feles" lesz, csak egyéni küzdelmekre kerül sor. A magyar vívók mindig a világ élvonalába tartoztak, ezt jelzi az olimpiai éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés is. Érdekesség, hogy a 33 aranyéremből 22 a férfi kardozókhoz fűződik.
Versenyzőink az 1980-as és az 1996-os olimpiáról aranyérem nélkül tértek haza, és hiába nyertek több érmet is, a közvélemény nem volt elégedett. A másik végletet Sydney jelentette, ahol született ugyan aranyérem – Nagy Tímea révén –, de más magyar medália nem, és ez is lehangolta a sportág híveit. Bízunk benne, Athénban nem a végletek emberei lesznek versenyzőink, ---- GEREVICH ALADÁR (1910. március 16., Jászberény–1991. május 15.)
1932 és 1960 (!) között válogatott kerettag, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja. 1932 és 1960 között mind a hat olimpián részt vett, és a kardcsapat tagjaként mindegyiken aranyérmet szerzett, egyéniben pedig 1948-ban arany-, 1952-ben ezüst-, 1936-ban bronzérmes volt. Világbajnokságokon kilencszer lett első, 1951-ben és 1955-ben egyéniben és csapatban is, a többi alkalommal (1937, 1953, 1954, 1957, 1958) pedig csapatban. Érdekesség, hogy tőrvívóként is sikeres volt, az 1952-es olimpián, az 1954-es vb-n és az 1935-ös Eb-n csapatban bronzérmet szerzett.
KÁRPÁTI RUDOLF (1920. július 17., Budapest–1999. február 1.)
Az 1948 és 1960 közötti négy olimpián hat aranyérmet szerzett, 1956-ban és 1960-ban kard egyéniben és csapatban is. A kardaranycsapat tagjai közül ő volt az, aki egyéniben kétszer is győzött az ötkarikás játékokon. Világbajnokságokon hétszer lett első, 1954-ben és 1959-ben egyé
EDOARDO MANGIAROTTI (1919. április 7., olasz)
Tőr- és párbajtőrvívó, e két fegyvernemben minden idők egyik legkiemelkedőbb versenyzője volt, több mint két évtizeden át szerepelt az élvonalban. Az olimpiákon (1936–1960) hat arany- (egyéniben egy, 1952-ben párbajtőrrel) öt ezüst- és két bronzérmet nyert. Érdekesség, hogy az 1952-es olimpián egyéniben párbajtőrrel arany-, tőrrel pedig ezüstérmes lett. A vb-ken 13 arany- (1951 és 1954 párbajtőr egyéni), valamint nyolc ezüst- (öt egyéni) és öt bronzérmet (két egyéni) szerzett.
NEDO NADI (1894. június 9.–1940. január 29., olasz)
Vívó, vívómester, szakíró, három fegyvernemben hatszoros olimpiai bajnok. Tőr egyéniben (1912, 1920), tőr csapatban (1920), kard egyéniben és csapatban (1920) és párbajtőrcsapatban (1920) állt a dobogó tetején. 1925-ben hivatásos vívómester lett, Dél-Amerikában tevékenykedett.
CHRISTIAN D'ORIOLA (1928. október 3., francia)
A férfi tőrvívás klasszisa három olimpián (1948, 1952, 1956) négy arany- és két ezüstérmet szerzett. Világbajnokságokon 1947 és 1958 között nyolc arany- és öt ezüstérem, ebből négy egyéni arany (1947, 1949, 1953, 1954) került a gyűjteményébe a Mister Eleganciának nevezett vívónak. ---- Atlanta és Sydney előtt százszázalékos aranyesélyesnek tartotta mindenki – a külföldi szakemberek többsége is – a magyar női párbajtőr-válogatottat. Nem alaptalanul. Egyik olimpián sem kerültek dobogóra. Ezután vállalkozzunk jóslásra, amikor a tuti esélyesünk kétszer elbukott? Ráadásul azóta a mezőny is kiegyenlítődött, így fölényük már nem olyan nagy, mint korábban. Igen, talán éppen ezért fognak Athénban nyerni, mert a jelenlegi erőviszonyok alapján már nem számítanak olyan nagy favoritnak, mint korábban. Egyéniben pedig minden lehet, bármelyiküknek kijöhet a lépés. Míg a női párbajtőr csak az utóbbi időszak "terméke", így magyar sikerszakágnak is csak alig egy évtizede számít, a férfi kard "ezer éve" magyar fegyver. Mégis, legutóbb 1992-ben termett babér számunkra. Szerencsére felnőtt egy új generáció, amelynek vezéregyénisége, Ferjancsik Domonkos élete első olimpiáján, Sydneyben akár bajnok is lehetett volna. Nem lett az, mert hiába volt kirobbanó formában, cukorbaja megakadályozta ebben. Ferjancsik azóta érettebb, rutinosabb vívó lett, és ma már betegségét is kezelni tudják – vagyis reménykedhetünk, hogy Athénban érem kerül a nyakába. No és ott a fiatal csapat is, amely a két rutinos vívó, a már világbajnok Ferjancsik és Nemcsik Zsolt vezérletével meglepetést szerezhet. Férfi párbajtőrözőink a végletek emberei. Az 1998-as világbajnokságon aranyérmesek lettek, majd rá egy évre a vb-n nem tudták kiharcolni az olimpiai részvétel jogát, majd 2001-ben megint a vb-dobogó tetejére állhattak. Az aranyérmek bizonyítják, hogy nem a tudásukkal van baj. A győzelemhez szükséges vagányság is megvan bennük. És ha azt is megtanulják, hogyan kell a kellő pillanatban összpontosítani, akkor ugyanúgy a dobogóra állhatnak, mint 1992-ben.
Női tőrben és női kardban csak egyéniben rendeznek versenyt Athénban. Bár az egyéni küzdelmek még a csapatversenyeknél is bizonytalanabbak, azért itt is reménykedhetünk néhány jó eredményben. Mohamed Aida 1993 óta a világ élvonalába tartozik, talán a várva várt érmet is megszerzi. Női kardban a kétszeres Eb-bronzérmes Nagy Orsolya szerezhet meglepetést.