SPORTLÖVÉSZET

Helyszín: Markopulo olimpiai lövészpálya

Időpont: 2004. augusztus 14–22.

Versenyszámok (17):
Férfiak (10): légpisztoly, trap, légpuska, szabadpisztoly, dupla trap futócél, kisöbű sportpuska fekvő, gyorstüzelő pisztoly, kisöbű sportpuska összetett, skeet
Nők (7): légpuska, légpisztoly, trap, sportpisztoly, dupla trap, skeet, kisöbű sportpuska összetett

A sportlövő versenyek programja

A kvalifikáció útja: 17 számban 390 versenyző szerezhetett kvótát. A tavalyi lahti vb mellett az idén is a vb-ken és Eb-ken lehetett kivívni a jogot, valamint a Világkupa-sorozatban, de ott az előzőekkel ellentétben csupán a győztes kaphatott kvótát.

Külföldi favoritok: Debevec (szlovén), Dumoulin (francia), Schumann (német), Diamond (ausztrál), Falco (olasz), ill. Galkina (orosz), Rhode (amerikai)


Ötkarikás múlt:

Korábbi olimpiai érmesek

A sportlövészet már az 1896-os első újkori olimpia műsorán is szerepelt, ami talán annak is köszönhető, hogy a játékok újraindítója, Pierre de Coubertin kiváló lövő volt. Külön női versenyszámokat 1984 óta rendeznek, bár 1968-tól a nők már együtt versenyezhettek a férfiakkal. 1986-ban új értékelési szabályokat vezettek be a sportágban a nemzetközi viadalokon és a világcsúcsok meghatározásánál. A legjobb nyolc – bizonyos számok esetében hat – versenyző számára az előírt lövésszám teljesítése után egy utolsó fordulót is kell tartani, amelyben a tíz ráadás lövésnél tizedes beosztású céltáblát használnak, illetve a trap- és skeetlövészetnél az élen álló versenyzők további 25, a dupla trapos férfiak 50, a nők pedig 40 lövést teljesítenek. Az új számítási rendszert első ízben az 1988-as olimpián alkalmazták. A számokat tekintve számos változás történt 1896 óta, több fegyvernem eltűnt (például hadipuska, tetszés szerinti fegyver, élőgalamblövés, revolver) a programból, míg jó néhány új helyet kapott, ám a NOB további "reformokat" tervez a jövőben.


Már kvótát szerzett:
Csonka Zsófia (női légpisztoly, női sportpisztoly)
Erdős Dorottya (női légpisztoly, női sportpisztoly)
Igaly Diána (női skeet)
Joó Éva (női sportpuska összetett, női légpuska)
Krzyzewsky Beáta (női sportpuska összetett, női légpuska)
Pálinkás Lajos (gyorstüzelőpisztoly)
Sidi Péter (kisöbű sportpuska összetett, fekvő, légpuska)
Simon Attila (szabadpisztoly, légpisztoly)
(Sike József, Papanitz Zoltán és Karacs Zsolt pályázik még szabadkártyára.)

Az esélyek
Az összesített éremtáblázaton az Egyesült Államok áll az élen, a sydneyi olimpia tapasztalata azt mutatja, hogy a legtöbb érmet a kínaiaktól és az oroszoktól várhatjuk majd Athénban. Az élmezőnybe viszont még sokan beleszólhatnak. Magyar részről két versenyzőnk is van, aki dobogós eséllyel utazhat, Európa-bajnok és vb-bronzérmes puskásunk, Sidi, aki világranglista-vezetőként zárta az elmúlt évet, valamint olimpiai 3., kétszeres egyéni világbajnok skeetlövőnk, Igaly. Rutinos versenyzőnek számít Joó és Pálinkás, ők pontot szerezhetnek.

Magyar aranyérem: 10%
Magyar érem: 50%
Magyar pontszerzés: 80% ---- Athénban összesen 390 versenyző indulhat 17 (10 férfi és 7 női) számban. Egy nemzet – ha minden kvótát megszereztek lövői – maximum 31 indulót nevezhet, ez úgy jön ki, hogy versenyszámonként két sportolót, kivéve a három női koronglövőszámot, amelyben csak egyet-egyet. A számok többségénél a selejtezők délelőtt, a döntők délután zajlanak, ám akad olyan is (például férfi trap, futócél és skeet) amelyben kétnaposra tervezett a küzdelem. Aranyérmet kilenc napon át osztanak (augusztus 14–22.), minden alkalommal kettőt, kivételt egyedül az utolsó előtti nap jelent, amikor egyedül a gyorstüzelő pisztolyosoknál hirdetnek végeredményt.

A sportlövő versenyek programja ---- A sportlövészet és a harc, a háború között annyira egyértelmű a kapcsolat, hogy különösebben párhuzamot sem érdemes vonni. Ám amíg az egyik a békés változat, addig utóbbi az évszázadok során számtalan emberélet kioltásáért felelős, természetesen csak közvetetten. Maga a sportág jelenléte az újkori olimpiákon közismertségének és sajnos bizonyos értelemben véve elismertségének köszönhetően éppen ezért már a kezdetektől jelen volt. Bár mint sportág eléggé rendszertelenül szerepelt, hiszen mindig változott és ennek köszönhetően követhetetlennél vált, hogy éppen hány számban, milyen fegyvernemben, milyen távolságról és milyen célra leadott lövésekkel versenyeznek egymással egyéniben vagy éppen csapatban, hogy még tovább bonyolódjon az eddig sem éppen egyszerű képlet. Lényegében ad-hoc jelleggel történt a versenyszámok felvétele, de például 1928-ban egyetlen sportlövőszám sem szerepelt az olimpia műsorán. Négy évvel később is csak kettő, 1936-ban pedig mindössze három aranyérmet osztottak ki a sportlövők között (ekkor a csapatversenyek már nem kerülhettek a programba).
A II. világháborút követően azonban kezdett kialakulni az a minimális versenyszám, amely már majdnem véglegesnek és állandóak volt tekinthető, de 1984-ig így is legfeljebb hat-hét számban rendeztek olimpiai versengést. Akkor azonban az addig vegyesen induló férfi és női mezőnyt külön nemekre bontották, de tovább emelte a versenyszámokat a légpuskás számok felvétele is.
Jelenleg a férfiaknál tíz, míg a nőknél hét számban avatnak olimpiai bajnokot csak a sportlövőknél.
A sportági éremtáblázaton az amerikaiak magasan vezetnek, bár a Szovjetuniónak is mindig meghatározó szerep jutott a versengésben, mint ahogy utódállamaik is átvették tőlük ezt a hagyományt.
A sportlövészet az egyik legnépszerűbb olimpiai sportág, amely sok nemzetet megmozgat. Ennek köszönhetően igen széles alapbázissal rendelkezik, az atlétika és az ökölvívás mellett az egyik legszélesebb nemzetközi hátteret tudhatja magáénak.

Magyar sportlövők az olimpián

A sportlövők mezőnyében mindig is ott voltak a magyar versenyzők az élmezőnyben. Az első tízben vagyunk az éremtáblázaton és az idők során hat olimpiai aranyérmet szereztek a magyar sportlövők. Az úttörő szerepet Prokopp Sándor mondhatja a magáénak, aki 1912-ben hadipuskás versengésben szerzett aranyérmet, a háromszáz méteres távon lett első helyezet. A következő olimpiai aranyérmünket, 1924-ben Halassy Gyula szerezte agyaggalamb-lövészetben, ami lényegében a mai trappnak megfelelő versenyszám volt. Takács Károly duplázott: 1948-ban, majd négy évvel később is aranyérmet szerzett. Az 1964-es olimpián a magyar válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya, Hammerl László állhatott fel a dobogó legfelső fokára, míg utolsó sportági aranyérmünket 1980-ban Varga Károly szerezte, amely győzelme akkoriban nagy meglepetésnek számított.
Athénban ismét versenyeznek dobogóra, sőt akár a végső győzelemre is esély magyar sportlövők, mindenekelőtt illik megemlíteni a sydneyi olimpián bronzérmet szerző, kétszeres egyéni világbajnokot, Igaly Dianát és a kisöbű sportpuska összetettben vb-bronzérmes, légpuskával pedig Eb-győztes Sidi Pétert, aki jelenleg világranglista vezetőnek mondhatja magát.

Meddig sújt az átok?

Sportlövőinkkel kapcsolatban érdemes és érdekes lehet megemlíteni, hogy amíg tulajdonképpen a közelmúltban minden olimpiára végső győzelemre is esélyes versenyzőt delegáltak, győzni egyiküknek sem sikerült. Döntőbe rendszeresen bejutnak versenyzőink, ám valamiért elmarad tőlük akár a bravúr, akár a papírforma visszaigazolása. Ez talán nem lehet véletlen, mint ahogy az sem: a hat olimpiai bajnokunk soha nem nyert egyéb világversenyen, nem hogy arany, de semmilyen érmet!
Két nagy vesztesünk már is van az olimpiával kapcsolatban: Sydney ötödik helyezettje, a vb-ezüstérmes dupla trapos Gerebics Roland, akitől kimondva-kimondatlanul azt várhattuk, hogy előrébb lép Athénben, nem tudott kvótát szerezni a 2004-es olimpiára. Hozzá hasonló cipőben jár az aktív versenyzőink közt az egyik legfényesebb eredménysorral rendelkező futócéllövő Sike József, aki világbajnoki ezüstérmesként nem szerzett kvótát, bár ő még reménykedhet egy szabadkártyában. ---- TAKÁCS KÁROLY (1910. január 21.–1976. január 5., magyar)
A magyar sportember kétszeres olimpiai bajnoka a gyorstüzelő pisztolyos számnak, ám igazán azáltal vált legendássá, hogy egy szerencsétlen baleset miatt 28 évesen meg kellett tanulnia a "sutább" kezével lőni. Takács egyébként nemcsak versenyzőként ért klasszissá, hanem edzőként is maradandót alkotott, elég csak az 1952-es játékokra gondolni, amelyen tanítványa, Kun Szilárd állhatott a dobogó második fokára.
Bővebben: Ballal is tökéletesen célzott

RALF SCHUMANN (1962. június 10., német)
Napjaink gyorstüzelő pisztolyos klasszisa, aki két olimpiai bajnoki címmel, világ- és Európa-bajnoki győzelmekkel, valamint Világkupa-elsőségekkel dicsekedhet. Ráadásul műszerészként is tevékenyen részt vállal a lövészetben, ugyanis egy új találmánnyal, az elektromos sütéssel igyekezett forradalmasítani kedvenc számát. Schumann Athénban is ott lesz, reményei szerint a harmadik aranyéremért utazik. Ezen kívül még egy nagy álma van, elérni a 600 körös maximális teljesítményt, amely élesben eddig még egyetlen gyorstüzelő pisztolyosnak sem sikerült.

CARL OSBURN (1884. november 5.–1966. december 28., amerikai)
Az amerikaiak ötszörös olimpiai bajnoka mesterien bánt a hadipuskával. Ugyan az aranyak közül csupán egyet szerzett egyéniben, az ehhez még hozzájövő négy második és két harmadik hely, vagyis az összesen tizenegy olimpiai medália, a legnagyobbak közé emelte. Nem véletlen, hogy az amerikai krónikák az úszófenomén Mark Spitzcel emlegetik egy "lapon".

GULDBRAND SKATTEBOE (1875. július 18.–1963. április 3., norvég)
A norvég lövő 1906-tól (ezt később nem fogadták el hivatalos olimpiának) 1920-ig hét olimpiai érmet (négy arany és három ezüst) gyűjtött. Ám ennél is fantasztikusabb, hogy a négy elsőségből hármat egyéniben szerzett. 1906-ban ugyanis egyszerűen nem akadt ellenfele a már jó ideje megszűnt tetszés szerinti fegyver elnevezésű számban, ő bizonyult a legjobbnak összetettben, valamint álló és fekvő testhelyzetben is.

MARINA LOGVINYENKO-DOBRANCSEVA (1961. szeptember 1., orosz)
Mivel a női számok csak 1988 óta szerepelnek hivatalosan a játékok programján, kétségtelenül nagy eredménynek számít az orosz puskás két arany-, egy ezüst- és egy bronzérme. A két elsőséget 1992-ben szerezte lég- és sportpisztolyban, az egy második helyet 1996-ban 10 méteren, a bronzokat pedig 1988-ban 10,és 1996-ban 25 méteren gyűjtötte. Sydneyben viszont már csak egy 9. helyre futotta az akkor 39 éves sportoló erejéből, akit Athénban már nem találunk majd az indulók között. ---- Férfiak
Kisöbű sportpuska, összetett (3x40 lövés): Rajmond Debevec (szlovén)
Kisöbű sportpuska, fekvő (60): Jonas Edman (svéd)
Légpuska (60): Caj Ja-lin (kínai)
Szabadpisztoly (60): Tanju Kirjakov (bolgár)
Légpisztoly (60): Franck Dumoulin (francia)
Gyorstüzelő pisztoly (2x30): Szergej Alifirenko (orosz)
Futócél (30+30): Jang Ling (kínai)
Skeet (120): Mikola Milcsev (ukrán)
Trap (125): Michael Diamon (ausztrál)
Dupla trap (150): Richard Faulds (brit)

Nők
Kisöbű sportpuska, összetett (3x20): Renata Mauer-Rozanska (lengyel)
Légpuska (40): Nancy Johnson (amerikai)
Sportpisztoly (30+30): Maria Grozdeva (bolgár)
Légpisztoly (40): Tao Lu-na (kínai)
Skeet (75): Zemfira Meftahetgyinova (azeri)
Trap (75): Daina Gudzineviciuté (litván)
Dupla trap (120): Pia Hansen (svéd)