RÖPLABDA

Helyszín: Béke és Barátság-csarnok
(Faliro Coastal Zone Complex)

Időpont: augusztus 14-29.

Versenyszámok (2): férfi és női csapatverseny

A röplabda olimpiai programja

Olimpiai kvóták száma: 12 férfi és 12 női csapat

Versenyzők száma: 12 fő/csapat, össszesen 288 fő

Férfiak

A kvalifikáció útja: a rendező ország számára biztosított hely mellett három "szintről" kvalifikálhatnak a válogatottak. Az első ilyen a novemberi kobei Világkupa volt, amelyről három csapat már megváltotta athéni repülőjegyét. A kontinentális olimpiai kvalifikációs tornákról öt, míg a világ-kvalifikációs tornákról három csapat juthat el Athénba.

Kvótával már rendelkező válogatottak: Brazília, Görögország, Olaszország, Szerbia-Montenegró

További menetrend:
Kontinentális olimpiai kvalifikációs tornát mind az öt földrészen rendeznek, (2003. dec. 1.-2004. jan. 15.), legalább 4 résztvevővel, amelyen már előbb kvalifikált csapat nem vesz részt. Ezekről az 5 győztes juthat el Athénba.
A világ-kvalifikációs tornákat három helyszínen (2004. május, Spanyolország, Portugália és Japán) rendezik meg minimum nyolc csapattal, ahonnan a 3 győztes léphet tovább az olimpiára.

Magyar esély: válogatottunk kiesett a finnországi olimpiai előselejtezőben, így már nem juthat ki az olimpiára.

Favoritok: Brazília, Szerbia-Montenegró, Olaszország

Nők

A kvalifikáció útja: a rendező ország számára biztosított hely mellett három "szintről" kvalifikálhatnak a válogatottak. Az első ilyen a novemberi kobei Világkupa volt, amelyről három csapat már megváltotta athéni repülőjegyét. A kontinentális olimpiai kvalifikációs tornákról öt, míg a világ-kvalifikációs tornákról három csapat juthat el Athénba.

Kvótával már rendelkező válogatottak: Brazília, Egyesült Államok, Görögország, Kína

További menetrend:
Kontinentális olimpiai kvalifikációs tornát mind az öt földrészen rendeznek, (2003. dec. 1.-2004. jan. 15.), legalább 4 résztvevővel, amelyen már előbb kvalifikált csapat nem vesz részt. Ezekről az 5 győztes juthat el Athénba.
A világ-kvalifikációs tornát Japánban rendezik meg (2004. május 17.-június 13.), innen a három legjobb léphet tovább az olimpiára.

Magyar esély: a hölgyeknél az Eb-n szerzett pozíció kvalifikált az olimpiai selejtezőre, a mieink azonban még a kontinensviadalon sem vettek részt. ---- A négy évvel korábbihoz képest semmit sem változott a röplabda versenyrendszere az olimpián, vagyis a 12 együttest két hatos csoportba sorolják, amelyekben mindenki játszik mindenkivel, majd a legjobb négy a negyeddöntővel folytatja. A keresztjátéktól kezdve már egyenes kieséses rendszerben folytatódik a versengés az elődöntőn keresztül a helyosztókig. A hölgyeknél és az uraknál megegyezik lebonyolítás rendje. ---- Regla Torres Herrera (1975. február. 12., kubai)
Mindent elmond a kubai centerről, hogy a Nemzetközi Röplabdaszövetség (FIVB) 2000-ben őt választotta a XX. század legjobb röplabdázójának. A csinos hölgy háromszor nyert olimpiai címet (1992, 1996, 2000), az idén pedig a negyedik elsőségére készül. Nem elhanyagolható az a két világbajnoki cím sem, amelyet 1994-ben, majd 1998-ban nyert társaival, ráadásul mindkét tornán kiérdemelte a legértékesebb játékosnak (MVP), valamint a legjobb blokkolónak járó elismerést.


Andrea Giani (1970. április 22., olasz)
Az olaszok egyik legnagyobb csillaga már a szöuli olimpián feltűnt az itáliai válogatottban, igaz, akkor még nem sok szerep jutott neki. Talán ha többet játszik, együttese is jobb helyen végez, így viszont csak a kilencedik pozíció jutott nekik. Két év múlva aztán már megmutatta, mire is számíthat a világ az elkövetkező években, hiszen a világbajnokságon már aranyérmet akasztottak az azzurrik nyakába. Mint ahogyan az azt követő két vb-n (1994, 1998) is, valamint négy Európa-bajnokságon (1993, 1995, 1999, 2003), de nem szabad kifelejteni Giani eredményei közül a hét (!) Világliga-győzelmet (1991, 1992, 1994, 1995, 1997, 1999, 2000) sem. Az olimpiákon azonban sosem jött ki a lépés az olaszoknak, hiszen a dobogó felső fokáig még nem jutottak el. Legjobb eredményük az 1996-os atlantai olimpián született, akkor ezüstérmet szereztek, de a sydneyi harmadik helyet sem kellett szégyellnie Gianinak, aki centerként és kettesütőként kápráztatta el a világot.


Magaly Carvajal (1968. május 18., spanyol, korábban kubai)
A kubaiak sztárja először 1986-ban tűnt fel az ifjúsági válogatottban, kivételes képességeit aztán a kubai felnőttválogatottban is kamatoztatta. Nem is akárhogyan! Az eredményei magukért beszélnek: kétszer nyert olimpiát (először 1992-ben, másodszor 1996-ban), ám a sydneyi sikernek már nem volt részese, ahogy a szigetországiak második világbajnoki címének sem, 1998-ban. Az elsőben azonban még tevékenyen részt vett 1994-ben, amikor is játékával kiérdemelte a legjobb blokkolónak járó címet. Nem érdemtelenül, hiszen a később a spanyol válogatottban is főszerepet kapó Carvajal leginkább arról híres, hogy olyan falat tud húzni a háló fölé, amelyet az ellenfél szinte képtelen átütni. Ezt tette a legutóbbi BL-fináléban is, amelyet meg is nyert együttese, a Tenerife.



Irina Kirilova (1965. május 15., horvát, korábban szovjet-orosz)
Az Oroszországban született feladó 1993 óta horvát állampolgár, ám legnagyobb sikereit még szovjet színekben érte el, amikor is Szöulban (Parhomcsuk néven) aranyéremig vezette együttesét, majd az 1990-es világbajnokságon szintén aranyat üttetett össze társaival. Sokan - ahogy a férfiaknál a szerb Nikola Grbicset - a legjobb feladónak tartják a nők között. 1993-ig bírta Nikolaj Karpol szigorát, majd szakított a válogatottsággal. Nyolcszoros (!) BEK-győztes (1981, 1982, 1983, 1987, 1989, 1990, 1991, 1999), kétszeres CEV-kupa-győztes (1995, 2000), kétszeres KEK-győztes (1986, 1997), és nem utolsósorban a horvátokkal kétszer egymás után (1995, 1997) ezüstérmet nyert a kontinensviadalokon. Évek óta Olaszországban légióskodik.



Nikola Grbics (1973. szeptember 6., szerb)
Nagyon sokan a sportág zsenijének tartják, akinél jobb feladót még nem hordott a hátán a föld. Ezt be is bizonyította a 2000-es olimpián, amikor a jugoszlávok egészen az aranyéremig meneteltek az ifjabb Grbics testvér jóvoltából, aki olyan labdákkal tömte társait, hogy már majdnem gyerekjáték volt beütni őket. A fináléban: Jugoszlávia-Oroszország 3:0. Már négy évvel korábban, Atlantában is nagyot alkottak a bojkott után a nemzetközi porondra 1995-ben visszatérő szerbek, harmadik helyükkel jelezték, hamarosan feljutnak a csúcsra. Sydneyben beteljesült az álom, majd jórészt Grbicsnek köszönhették társai a 2001-es ostravai Európa-bajnokságon aratott diadalukat is. ---- Férfiak: Jugoszlávia
Nők: Kuba
Esélyek
Nehéz dolgunk van, ha tippelni akarunk a befutókra, hiszen a férfiaknál és a nőknél is több hasonló, kiváló képességű együttes száll harcba az aranyéremért. A címvédő szerbek ismét odapörkölhetnek a többieknek, de nem szabad megfeledkezni az utóbbi időben szinte mindent besöprő brazilokról sem. Az Eb-győztes olaszok, valamint az olimpiai selejtezőben a többieken végiggázoló oroszok sikere sem lenne meglepetés.
A hölgyeknél is hasonlóan nehéz az esélylatolgatás, az azonban valószínűsíthető, hogy a kubaiak nem szerzik meg sorozatban a negyedik elsőségüket, mert két éve fiatalításba kezdtek, helyettük a brazilok és a kínaiakra érdemes odafigyelni. A kevés európai válogatottnak össze kell szednie magát, ha meg akarja védeni az öreg földrész becsületét. ---- A röplabda és az olimpia

A röplabda, mint sportág eredete valamennyi csapatsportágéhoz hasonlóan a múlt ködébe vész, hogy költői szavakkal éljünk. Annyi mindenesetre írásos emlékekkel bizonyított, hogy a Távol-Keleten már évszázadokkal korábban műveltek egy labdás játékot, amelyben egy hálónak is fontos szerep jutott. Ám, hogy mi is volt mindennek a célja - mármint, hogy kizárólag szórakozásra, testedzésre, esetleg vallási eredetre utal maga a játék -, arról legfeljebb szájhagyomány útján terjedő és ránk maradó mondákat, legendákat kaptunk örökül, és ezen kezdetleges játék pontos szabályai sem ismeretesek előttünk.

Annyi bizonyos, hogy a röplabda, mint sportág és az olimpiai játékok találkozása viszonylag későre datálható. Először ugyanis az 1964-es, tokiói olimpia műsorába vették fel, a férfiaknál ugyan sokadik csapatsportágként, ám a nőknél az első volt ebben a sorban. Méghozzá a rendező japánok kérésére történt mindez, ahol ugyancsak komoly kultusza van a sportágnak, amely a mai napig nagy népszerűségnek örvend arrafelé. (Elég csak megjegyezni: az athéni olimpiára kvalifikáló férfi és női Világkupát egyaránt Japánban rendezik, illetve még egy további kvalifikációs torna megrendezése is rájuk vár még.) Aztán bebizonyosodott, hogy nem kérték feleslegesen a japánok a sportág felvételét, női csapatuk ugyanis begyűjtötte az olimpiák történetének első sportági aranyérmét. Csak a rend kedvéért álljon itt: ugyanezt a férfiaknál a szovjet válogatott tudhatta a magáénak.

Az olimpián azóta is megkérdőjelezhetetlen a sportág jelenléte, sőt, a homokban űzött változata (strandröplabda) időközben került fel a műsorszámok közé, és hasonlatosan a teremben űzött válfajához, roppant népszerű világszerte.

Hazánkban viszont a sportág jelenleg stagnál, nincsenek igazán bázisok, nincsenek nagy létszámú utánpótlás-központok. A sportág nem tud eltartani profi bajnokságokat, maximum egy-két csapatot és néhány profi játékost, legyen az akár idegenlégiós, akár tehetséges magyar játékos.

Az első olimpián férfi csapatunk vett részt és a hatodik, tehát pontszerző helyen végeztek. A kezdetekben női csapatunk is rendre megmérettette magát az ötkarikás játékokon. Tartott ez a dicső korszak egészen 1980-ig, a moszkvai olimpiáig, ahol a Torma Ágnes nevével fémjelzett női csapatunk negyedik helyével - a bronzmeccsen a bolgároktól kaptak ki - elértük a csúcsot. Azóta valami megszakadt a sportágban, legalábbis ami a magyar röplabda-válogatottak ötkarikás részvételét illeti. Azóta csupán távoli szemlélői vagyunk a nyári ötkarikás játékoknak, és persze általában a soros világversenyeknek is.

Női válogatottunk még azt sem tudta kiharcolni a most is tartó athéni kvalifikáció során, hogy az olimpiai előselejtezőben (!) elindulhasson. A férfiak ugyan megmérettetek, de az előselejtező számukra túl nagy falatnak bizonyult, pedig még mennyi akadály vár volna rájuk, ha onnan továbblépnek... A rend kedvérét álljon itt és most minderről csak annyi: a Finnországban megrendezett olimpiai előselejtezőben a csoportjából továbbjutott ugyan férfi válogatottunk, ám az elődöntőben a szlovénektől kikaptunk és mivel csak egy válogatott léphetett tovább az előselejtezőből, mindezzel el is szálltak az olimpiai részvételről szőtt terveink. Már persze, ha valakinek egyáltalán lett volna ilyen, akár a sportágon belül élve, akár annak a lelátóról szorítva.

A világ röplabdaélete persze nem állt meg, nem siránkozott a magyarok távollétén és leépülésén, hanem nagy lépésekkel fejlődött, és mára a világ számos pontján "eladható" termékké "vált". Zsúfolt lelátók előtt zajlanak a bajnoki mérkőzések, nem is szólva egy-egy világversenyről, amelyek komoly érdeklődésre tartanak számot szerte a világban.

A férfiaknál szerb-montenegrói, míg a nőknél a kubai válogatott az olimpiai címvédő. Utóbbiak ráadásul sorozatban megnyerték a legutolsó három olimpiát, ez igazán tiszteletreméltó eredmény. Rajtuk kívül a kínaiak, a brazilok, az olaszok, az amerikaiak és még számtalan válogatott - előfordul, hogy mindkét nemben - képviselteti magát a világ élvonalában.

És ha már egy személyt is meg kell nevezni, engedtessék meg nekünk magyaroknak, hogy egy kissé magunk felé hajoljon a kezünk és arról az amerikai Karch Kiralyról beszéljük, akinek szülei magyar származásúak, ő pedig 1984-ben és '88-ben a klasszikus röplabdában szerzett magának és az Egyesült Államoknak olimpiai aranyérmet, majd később műfajt - sportágat? - váltott és 1996-ban már strandröplabdában ért fel az olimpiai csúcsra.

Magyar viszonylatban a Németországban, Olaszországban és Japánban profiskodó, teljesítményével és tudásával mindenhol elismerést kiváltó Kántor Sándort kell megemlíteni, aki valóban felveszi a versenyt a műfajban és posztján a legjobbakkal, de hát ebben a sportágban sem tud egy fecske nyarat csinálni. Legfeljebb némi előrelépés köszönhető neki, de erre nem lehet alapozni a magyar röplabdasport jövőjét.

Hasznos linkek:
A Nemzetközi Röplabda-szövetség (FIV) honlapja
Az Európai Röplabda-szövetség (CEV) honlapja
A Magyar Röplabda-szövetség (MRSZ) honlapja ---- Korábbi olimpiai érmesek