Tovább kísért az incidens

Talán nem árt felidézni: Diouf az odavágón a hazai publikum felé köpött, amiért saját egyesülete kétheti fizetését vonta meg (és utalta át a Celtic jótékonysági alapítványának!), az európai szövetség pedig két meccsre eltiltotta. Eddig rendben is volna a dolog, jóllehet a két mérkőzés – a maximálisan lehetséges hathoz, valamint a sokak által várt négyhez képest – elég kevésnek tűnik. Az UEFA azonban nyomban meg is indokolta az ítéletet, mondván, egyrészt figyelembe vette az azonnali megbánást és nyilvános bocsánatkérést, másrészt azt, hogy a játékost provokálták a nézők. S emiatt 2300 fontot bevasalna a "katolikusokon”.
"A televíziós felvételeken világosan látszik, hogy a szurkolók ugyan valóban hozzáértek Dioufhoz, de a gesztusuk nem ingerlő, hanem barátságos volt. Hihetetlen, hogy az UEFA illetékesei ezt máshogy látták. Az, hogy nincs mód a fellebezésre, megint felveti, mennyire fair egy ilyen eljárás” – keménykedett Ian McLeod, a zöld-fehérek klubigazgatója. Annyiban nem feltétlenül van igaza, hogy a mozdulat, amellyel az első sorban ülők "megpaskolták” az eléjük keveredett játékos fejét, nem volt feltétlenül egyértelmű, bár kétségtelenül kell némi rosszindulat ahhoz, hogy provokációként értelmezze valaki. Amúgy egyes vélemények szerint az UEFA szigorúságához az is hozzájárult, hogy az incidenst követően néhány felzaklatott Celtic-drukker kis híján bemászott a pályára, Dioufot megfenyítendő – de hát erre joggal mondhatják a skótok, hogy a rendezők megakadályozták a benyomulást, tehát nincs miért bűnhődnie az egyesületnek.
Akárkinek is van (lesz) igaza, az ügy mindenképpen tovább szítja az indulatokat a párharc körül, amelyet a BBC internetes honlapja úgy harangoz be , mint "az utóbbi idők legnagyobb angol–skót futballküzdelmét”. Érdekes, hogy mindkét fél nemrég játszotta le hazájában a Ligakupa-döntőt, de míg a Liverpool megverte a Manchester Unitedet, a Celtic kikapott az örök rivális Rangerstől. Ami a személyi kérdéseket illeti, ismét nem állhat fel a glasgow-iak jól bevált csatárkettőse, mert ugyan a svéd Henrik Larsson immár egészséges – mi több, éppen ő szerezte a csapat gólját a negyeddöntő első mérkőzésén –, Chris Sutton a minap megsérült. Nem rossz megoldás persze John Hartson szerepeltetése a támadó szekcióban, de Martin O'Neill, a skótok északír szakvezetője vélhetően nem bánná, ha minden labdarúgója bevethető lenne az Anfield Roadon.
A Liverpool háza táján mindenki egészséges, aki fontos. Ide sorolandó mindenekelőtt Michael Owen, aki egyenesen rekorddöntésre készül. Pillanatnyilag a legendás Ian Rushsal holtversenyben első a "vörösök” házi góllövőlistáján, a nemzetközi kupákban elért találatok tekintetében. A jelek szerint azonban nem elsősorban a 21. gól, sokkal inkább a végső cél lebeg a szeme előtt. "Csodálatos lenne, ha még egy UEFA-kupa-győzelmet beírhatnék az önéletrajzomba. Kevés játékosnak adatik meg, hogy akár egyszer is megnyerje, az meg igazán ritka, hogy kétszer. Nagyon nagy meccs lesz szerintem. Vannak még jó csapatok a mezőnyben, mint például a Lazio, a Porto és a Panathinaikosz, de úgy érzem, ennek a párharcnak a győztese viszi majd el a trófeát. Remélem, legalább olyan jó lesz a hangulat a stadionban, mint a múlt héten” – fogalmazta meg elvárásait az aranylabdás gólzsák.
Az idegenbeli döntetlen egyébként láthatóan nem tette elbizakodottá Gérard Houllier tanítványait. "Azt hiszem, a neheze még csak most következik, mert ezúttal nekünk lesz muszáj győzni a továbbjutáshoz. Merthogy a nulla nullára semiképpen sem fogunk törekedni. A Celtic játékosai nyilván úgy érzik, nem lehetetlen jó eredményt elérniük, és mindent ki fognak adni magukból. Szóval sok dolgunk lesz“ – jósolta John-Arne Riise, az angolok norvég védője.

Liverpool (angol)–Celtic (skót)
Az első mérkőzésen: 1–1
Liverpool, 21.05