Szombaton a DVSC elsőként jutott be a 4. Borsodi Terembajnokság február 2-i debreceni döntőjében. Vasárnap pedig az MTK Hungária együttese is kvalifikálta magát az eseményre. A vasárnapi, második selejtező napon a korábbiakban megszokott remek hangulatban zajlott a négy résztvevő, a házigazda Nyírség-Spartacus, a Kispest-Honvéd, az MTK és az Újpest FC-Fót csatározása. Az esemény roppant színvonalas szervezés mellett zajlott, a csapatok is mindent megtettek azért, hogy kellőképpen kiszolgálják a kilátogatókat, vagyis minden adva volt a közönségsikerhez. Nyíregyházán mutatkozott be a Kispest új szakmai stábja, és Ôze Tibor vezetőedző győzelemmel kezdett, hiszen csapata az első találkozón legyőzte a házigazda Nyírség-Spartacus együttesét. A vendéglátók összességében csalódást okoztak rajongóiknak, mivel nem sikerült meglepetést szerezniük, nem tudtak nyerni egyik élvonalbeli alakulat ellen sem. A két első osztályú csapat viszont jól teljesített, mert a játéknap utolsó meccsén ők dönthettek arról, ki folytathatja a debreceni döntőben.
Illés Béla (jobbra) a teremben is „király volt” – a vezérletével jutott tovább az MTK
Illés Béla (jobbra) a teremben is „király volt” – a vezérletével jutott tovább az MTK
Sarlós András, az Újpest FC-Fót vezetőedzője fogalmazta meg a legfrappánsabban a negyedik alkalommal megrendezett Borsodi Terembajnokság ars poeticáját. A szakember ugyanis azt mondta, ezen a téli megmérettetésen a legfontosabb az, hogy mindenki jól érezze magát. Azt persze ne felejtsük el, hogy mostanra a szervezők – és itt külön ki kell emelni a bajnokságot talán leginkább szívén viselő főszervező, Erdős László nevét – komoly nyereményeket kínálnak a jól szereplő gárdáknak, és bizony a magyar (nagypályás) futball jelenlegi viszonyait ismerve a hat és félmillió forintos fődíj sokaknak nagyon jól jönne. Ennyi pénzből több helyen letudhatnák vagy csökkenthetnék tartozásaikat, mások pedig talán megerősíthetnék keretüket. De a lényeg mégis a jókedv és a szórakozás. És mivel mindez szombaton, a Debrecen sikerével zárult első selejtezőnapon is megvolt, nem csoda, hogy vasárnap szintén csaknem telt ház fogadta a négy résztvevőt, az Újpest FC-Fótot, a Kispest-Honvédot, az MTK-t, valamint a házigazda Nyírség-Spartacust. Talán mondani sem kell, legtöbben a vendéglátóknak szurkoltak, ám népes tábor támogatta a Kispest-Honvédot is, hiszen a piros-feketéket mintegy száz drukker kísérte el Szabolcsba. Persze az egyszerű hét végi grundfocinál többről van szó, hiszen a rendezvény hivatalosan is a Magyar Labdarúgóliga égisze alá tartozik, így a csapatoknak kötelességük a lehető legjobb csapatukat elhozni a tornákra. Ez most is így történt, igaz, az MTK Hungáriában ilyen-olyan okok miatt hiányzott Hajdu Attila, Goran Jezdimirovics, Daniel Rednic, Mico Szmiljanics, Némethy László és Győri János is. Ám Egervári Sándor együttese még így is bombaerős kerettel érkezett, ráadásul a sok hiányzót látva akár jó jelnek is felfogható, hogy az MTK utoljára akkor jutott túl a selejtezőn, amikor juniorcsapatával állt ki. Ha a kabalákat nézzük, a Nyíregyháza is bizakodva várhatta a mérkőzéseket, hiszen a hazai pálya legutóbb 2000-ben hozott szerencsét a Nyírségnek, és három éve a szombati napon a Debrecen kvalifikálta magát a fináléba. A történelem azonban nem mindig ismétli önmagát, erre bizonyság volt a nyitómérkőzés is, ahol is a Kispest-Honvéd legyőzte a házigazdát. Ennek a mérkőzésnek is volt egy külön pikantériája, mégpedig az, hogy ez alkalommal mutatkozott be hivatalosan az új kispesti stáb. Az Ôze Tibor, Kovács Kálmán edzőpáros tehát jól rajtolt, igaz, számukra a vasárnapi eredményeknél sokkal fontosabb az, hogy miként végeznek majd a bajnokság zárásakor. Ôze Tibornak egyébként dupla öröm lehetett a győzelem, mivel mindezt korábbi sikerei helyszínén, volt csapata ellen érte el. "Hiába, aki valahol eltölt három és fél nagyon szép évet, egyszer még biztosan viszszatér oda” – jegyezte meg Ôze Tibor. A vezetőedző egyébként egészen nyugodtnak tűnt és a később a kissé provokatív, "Most gratuláljunk a kinevezéséhez vagy részvétet nyilvánítsunk?” kérdésre egyértelmű választ adott: "Ha nem bíznék a fiúkban, és abban, hogy sikerül kiharcolni a bentmaradást, el sem vállaltam volna a feladatot.” Ehhez viszont a Kispestnek szüksége lesz némi erősítésre. Főleg annak tudatában, hogy román futballistáik többségétől már megváltak. A következő napok kérdése, hogy miként dönt a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége az átigazolási időszakkal kapcsolatban. Ha jogilag megoldható, akkor nagy valószínűséggel a Kispestben folytatja pályafutását a siófoki Erős Ká-roly és ferencvárosi Hrutka János is. Még egy pillanatra térjünk vissza a fentebb már említett fóti együttesre. Egész biztosan a mezőny legfiatalabb csapata ugyanis az Újpest FC fiókegyütteseként is működő lila-fehér alakulat, a benevezett futballisták átlagéletkora ugyanis a húsz évet sem éri el. A gárda rangidőse az 1979-es születésű Lenicheck Nicholas, aki tavaly ősszel Amerikából költözött Magyarországra, hogy labdarúgó váljon belőle. Vele kapcsolatban érdemes megjegyezni azt is, hogy az Egyesült Államokban soha nem volt igazolt játékos, ám mivel nagymamája magyar volt, eljött az óhazába szerencsét próbálni – és úgy tűnik, sikerrel járhat. Még egy idegenlégiósa van a Fótnak, és ha csak annyit mondunk, egy brazil támadó, Jeferson is tagja a keretnek, sokan úgy gondolhatnák, a műfű igazán neki való terep. Sarlós András azonban még a torna kezdete előtt figyelmeztetett mindenkit, túl sokat ne várjanak a 23 esztendős csatártól; egyfelől azért, mert származása ellenére nem tartozik a legpengésebb labdarúgók közé, másrészről pedig egy nappal korábban ért vissza Magyarországra. A fiatal csapat átlagéletkorát "rontja” Szlezák Zoltán, ám őt erre a versenyre nem nevezték, mert a térde és Achillese már nem a régi, s nem tett volna jót nekik a keményebb műfű. A baráti hangulatra jellemző, hogy az öltözőfolyosón Ôze Tibor a jelenleg a Fót alkalmazásában álló Koszta Jánost megpillantva "kétségbeesetten” kérdezte a mindig jókedélyű kapust, ugye ő nem véd majd, mert akkor az Újpest FC-Fóton kívül egyik csapatnak sincs esélye a továbbjutásra… Koszta megnyugtatta kollégáját, nem rontja a fiatal csapat átlagéletkorát, csakis szakvezetőként tevékenykedik; de csupán azért, hogy ne legyen előre lefutott a torna. A bevezetőben emlegetett jókedv tehát megvolt, a kispesti szurkolóknak is megjött a hangjuk, amikor a torna nyitányaként csinos, piros-feketébe öltözött pomponos lányok szórakoztatták az eseményre kilátogatókat, aztán pedig a kellemes időtöltésről a csapatok gondoskodtak. A két nap összegzéseként megállapíthatjuk, a kezdeményezés ismét elérte a célját, nem véletlen, hogy az utolsó öszszecsapás után a csarnokból távozó nézők bizakodva kérdezték a szervezőket: "Ugye, jövőre is visszajönnek?”