Arnaud Vincent: az első francia 125-ös uralkodó

Arnaud Vincent meglehetősen későn kapcsolódott be a motorsportba – 21 évesen indult élete első gyorsasági megméretésén. Ezután azonban nagyon hamar feltűnést keltett a copfos pilóta: 1995-ben az év újonca lett a francia bajnokság 125-ös kategóriájában, egy évvel később pedig már ezüstérmes volt ugyanott. Az európai elit és a vb-mezőnye 1997-ben ismerhette meg, akkor 125-ös Európa- és francia bajnok lett – az Eb-n együtt csatázott az idei 250-es világbajnokkal, az olasz Marco Melandrival. Élete első vb-futamán, az 1997-es Francia Nagydíjon elesett és feladta a versenyt. Ennek ellenére a következő évben mégis szerződtették a vb nyolcadliteres géposztályába. Az első teljes vb-szezonjában egy Aprilia-csapatnál 72 pontot gyűjtött, és újoncként a 12. helyen zárta az idényt. Ez az eredmény elég volt ahhoz, hogy a négyszeres spanyol világelső, Jorge Aspar Martínez leigazolja apriliás gárdájába.
A két évig tartó együttműködés két-két győzelmet és rajtelsőséget hozott: 1999-ben Vincent nyert a Katalán Nagydíjon, mellette begyűjtött két pole pozíciót is, és 155 ponttal hetedik lett az összetettben. Tavalyelőtt a Dél-Afrikai GP-n diadalmaskodott, és 131 ponttal szintén a hetedik helyen zárta az évadot, tavaly pedig egy olasz hondás alakulathoz szerződött, ám sokkal gyengébb eredményekre volt képes, mint az előző két évben: 94 ponttal a tizedik helyen végzett.
Az idén Vincent visszatért az Apriliához. Öt győzelmének, négy ezüst-, illetve egy bronzérmének és két rajtelsőségének köszönhetően megnyerte a nyolcadliteres világbajnoki címet. Vincent a vb-aranya mellett három rekordot ért el: ő lett az 1949 óta létező gyorsasági-vb első francia 125-ös világbajnoka; a francia pilóták közül neki van a legtöbb 125-ös nagydíjgyőzelme (hét) ; ráadásul a tavalyelőtti 250-es világelsővel, Olivier Jacque-kal párban Vincent a második legeredményesebb francia versenyző a futamgyőzelmeket illetően: mindketten hétszer állhattak a dobogó legfelső fokára.