Sztorik • Sztorik

Futás után vonatozásA májusi budapesti Westel Világkupa futását ezúttal rendhagyó terepen, a Vidám Parkban, a hullámvasút környékén rendezték meg. A több évtizedes múltra visszatekintő verseny záró számául Pécsi Gábor technikai igazgató egyrészt azért választotta ezt a helyszínt, mert így akarta közelebb vinni a tömegekhez a sportágat, no és azért is, mert a Hullámvasút ugyanúgy az idén ünnepli hetvenötödik születésnapját, mint a magyar öttusasport. Nos, az ötlet sikeresnek bizonyult, a Vidám Park látogatói lelkesen szurkoltak a versenyzőknek. Bármilyen furcsa, az öttusázók is nagyon örültek a választásnak, nem törődtek a kijelölt szakasz nehézségeivel – ugyanis a viadal végén Tari Julianna igazgatóasszony jóvoltából ingyen felülhettek a születésnapos hullámvasútra. A rossz nyelvek szerint voltak, akik többször is repetáztak a "vonaton”… A kapitány felajánlásaA Vidám Parkhoz kötődik Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány felajánlása. Tudni kell, hogy a versenyt hosszú idő óta külföldiek nyerik, és a kapitány szerette volna, ha ez a sorozat megszakad. Ugyanakkor azzal is tisztában volt, hogy ehhez nemcsak a versenyzőknek, hanem – jó vezetőhöz illően – neki is tennie kell valamit. Tett is. Bár a sajtótájékoztatón még azt mondta, hogy nincs az a pénz, amiért felülne a hullámvasút modern változatára, a félelmetes Looping Starra, a viadal közeledtével megváltoztatta véleményét. "Ha magyar siker születik, felülök a szerkezetre” – mondta, nem mindennapi önfeláldozásról tanúbizonyságot téve. Sokak sajnálatára azonban nem volt módja bebizonyítani bátorságát, mivel a viadalon ismét külföldi versenyző nyerte az aranyérmet. Víz mindenütt Amikor az év elején a hazai szövetség vezetői úgy döntöttek, hogy az augusztusi Világkupa-döntőt az óbudai Hajógyári-szigeten rendezik meg, csak egyet sajnáltak: a terep négy szám lebonyolítására kiválóan alkalmas, csupán uszoda, vagyis víz nincs sehol. A vizes tusáért kishajóval át kell "úszni’ a szemközti Hajós Alfréd Uszodába. Mit ad isten? Augusztusban özönvíz zúdult Európára, a Duna vízszintje is megemelkedett. Most már volt víz a szigeten, csak nem úgy, ahogy azt a szervezők megálmodták. Fentről szakadt, lent pedig bokáig jártunk benne. Ráadásul a hajókázás is meghiúsult, mert a magas vízállás miatt a kishajók nem tudtak kikötni a parton. Az ijedős ló A világ- és Európa-bajnok Andrejus Zadnieprovskis bizonyára sosem felejti el a San Franciscó-i világbajnokság rendezőinek "remek” ötletét. A litván klasszis három szám után az első helyen állt, és mindenki tudta, hogy ha a lovaglásban nem hibázik nagyot, 2000 után ismét ő lesz az aranyérmes. Nos, Zadnieprovskis nem tudott nyerni. A rendezők ugyanis az egyik akadállyal szemben felállított hatalmas kivetítőtáblán a szokásostól eltérően nem a verseny aktuális állását jelezték, hanem a lovaglást "közvetítették” élőben. Zadnieprovskis lova megijedt attól, hogy saját magát látja szembejönni – néhány mérettel nagyobb kivitelben. A litván versenyző pedig a földön kötött ki, majd nem tudott alapidőn belül végigmenni a pályán, így elszálltak győzelmi esélyei.