Nincs ez így jól. Halottak napján gondolni egy testben, lélekben erős, a hétköznapokat jókedvűen, olykor megszállottan élő fiatalemberre; ott állni Simon Tibor sírjánál némán, döbbenten, hiszen elrohannak ugyan a hónapok, már elhagytuk a hangos nyarat és a csendes őszt, de hiába, hiszen még most sem lehet megbékélni a sorssal. Halottak napja.
November elsejére készült el a vádirat, hat oldal, benne sok-sok szörnyűséggel és öt főszereplővel. Egy áldozat, négy elkövető. Azt már lehet tudni, kik a verőlegények, hiszen az eddigi monogramok helyett ott a név, benne a születési hely, az előélet (olvasható volt mindez a sporthetilapban). A vádirat szerint G. János. O. Roland, H. János és H. Attila vádlottakat a "Btk. 170. §. /1/. bekezdésébe ütköző és az /5/. bekezdés I. fordulata szerint minősülő halált okozó testi sértés büntettével mint társtetteseket…” vonhatják majd felelősségre. Nincs ez így jól. Idősebb Simon Tibor szinte belebetegedett fia elvesztésébe, s tán csak az adhatna neki valamiféle megnyugvást, ha az elkövetők megkapnák méltó büntetésüket. Nos, sokan figyelhetnek majd arra, hogy december 4-én és 6-án a Fővárosi Bíróság Markó utcai épületében mi történik, ahol is délelőtt fél kilenctől Simon Tibor ügyét tárgyalják majd. Mint ahogy sokan voltak Simi sírjánál a Farkasréti temetőben, ahol már elkészült szürke gránitból az új sírkő, rajta a zöld sassal, a Fradi-címerrel, a Matáv Sopron emblémájával.Nincs ez így jól. Halottak napján gondolni egy testben, lélekben erős, a hétköznapokat jókedvűen, olykor megszállottan élő fiatalemberre. Úgy tűnik, hogy hosszú hónapok vagy évek kellenek ahhoz, hogy békében nyugodjon.