Egészséges versenyhelyzet: felépültek a sérült játékosok

Mondhatnánk, Egervári Sándor, a Hungária körútiak szakvezetője szemszögéből presztízsmérkőzés lesz a szombati MTK–Dunaferr találkozó. Ám a listavezető trénere nem így gondolja. Pedig lenne alapja a felvetésnek, hiszen a mesteredző az elmúlt három szezonban Dunaújvárosban tevékenykedett – nem is akárhogyan: a piros-fehérek az ő irányításával sorrendben az első, a második, majd a negyedik helyen fejezték be az aktuális bajnokságot –, mígnem az idén nyáron visszaköltözött korábbi sikerei színhelyére, az időközben Hidegkuti Nándor nevét felvett stadionba."Rangadót vívunk szombaton a Dunaferr-rel – mondta Egervári Sándor. – A vendégek célja az alapszakaszban az első hatba kerülés, a miénk pedig az, hogy a rangadókat, főként hazai pályán kivétel nélkül megnyerjük. A két csapatnak a táblázaton elfoglalt pozíciója alapján sokan felkaphatnák a fejüket arra, hogy ezt a meccset is a kiemelt ütközetek közé sorolom. Csakhogy az MTK– Dunaferr találkozók az elmúlt években mindig különleges összecsapások voltak. Most is kemény, férfias harcra számítok mind a két gárda részéről.”Annyiban mindenképpen előnyt élveznek Zavadszky Gáborék a dunaújvárosiakkal szemben, hogy Egervári a dunaújvárosi éveknek köszönhetően úgy ismeri az ellen labdarúgóinak tekintélyes hányadát, mint a saját tenyerét."Ettől függetlenül nehéz meccs lesz a szombati – folytatta a szakember. – A játékosok nagy részének egyéni képességeivel valóban tisztában vagyok, de nem szabad elfelejteni, hogy Tornyi Barnabás keze alatt más rendszerben játszik a Dunaferr, mint az én ottani edzőségem idején. Ez pedig fontos szempont. Természetesen a futballistáimmal megosztom az említett pluszinformációkat, de ez önmagában még nem vezet majd eredményre. Nekünk – ahogy ez idáig is – a saját futballunkra kell koncentrálnunk. A sérültjeink rendbe jöttek: Illés Béla, Zavadszky Gábor, Juhász Roland, Horváth Levente, Daniel Rednic és Czivtkovics Péter is a rendelkezésemre áll. Végre teljes kerettel készülhetünk a hét végére, így hát csak azt mondhatom, bizakodva tekintek az öszszecsapás elé.”