Buzsáky Ákos nem türelmetlen

Első ránézésre sok különbséget nem lehet felfedezni a középpályáson. Ugyanolyan elegánsan, öltönyben, ingben érkezett a válogatotthoz, mint korábban bármikor, s közvetlensége sem változott. Azonban beszélgetés közben egyre inkább az az ember érzése: mégiscsak konyíthatnak valamit a távoli Portugáliában a futballhoz, hiszen a játékos minden mozdulata magabiztosságról, egészséges önbizalomról árulkodik.
– Jóval határozottabbnak tűnik, mint akkor, amikor legutóbb találkoztunk…
– Lehet, hogy fellengzősen hangzik, de úgy érzem, végre sínen vagyok –kezdte a beszélgetést a korábbi MTK-s tehetség. – Alig két hónapja kerültem a Portóhoz, mégis ki merem jelenteni, hogy végre megtaláltam a helyemet az életben. Tele vagyok önbizalommal és tettvággyal, mert úgy érzem, nagyon jól alakulnak a dolgaim. Lehet, hogy sablonosnak tűnik, amit mondok, hiszen mások is mondták már előttem: a legnagyobb különbséget abban látom, hogy új klubomnál tényleg csak a futballal kell foglalkoznom. Csodálatosak a pályák, felkészültek a szakemberek, egyszóval ideálisak az edzéskörülmények. Mivel életcélom az, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból a futballpályán, így számomra nem is kell ennél több.
– Idehaza mennek a találgatások arról, hogy a Porto melyik keretének a tagja. Egyesek biztosak abban, hogy csak a tartalékban szerepel, és csak fényképről ismeri az Estádió das Antast, míg mások úgy tudják, hogy a felnőttkerettel készül. Mi az igazság?
– A Porto B-keretének vagyok a tagja, de többet tréningezem a proficsapattal. A bajnoki mérkőzéseket egyelőre a B- csapatban játszom, mert a felnőttek között még csak a bővebb keretnek vagyok a tagja. Ez cseppet sem zavar, nem vagyok türelmetlen, ugyanis éreztetik velem, hogy kizárólag rajtam múlik, mikor verekedem be magam a nagycsapatba és mutatkozom be élvonalbeli mérkőzésen.
– Erre milyen esélyeket lát a közeljövőben?
– Nem tudnám megmondani, hogy mikor eshetek át a tűzkeresztségen, de biztos vagyok abban is, hogy előbb-utóbb sor kerül rá. Képesnek érzem magam arra, hogy idővel meghatározó játékos legyek a Portónál. Szerintem eddig jó benyomásokat keltettem a portugálokban, a közös edzéseken például José Maurinho, az A-csapat mestere rendszeresen megveregeti a vállamat, és sokat dicsér. Úgy érzem, figyel a fejlődésemre, és szerintem hosszú távon számol velem. Emellett az is jelzésértékű lehet, hogy a tartalékoknál néhány edzés után szó nélkül nekem osztották a tízes mezt, és a nyelvi nehézségek ellenére irányító szerepet kaptam. További erőfeszítésekre és kitartásra ösztönöz az is, hogy a portugál lapok rendszeresen cikkeznek rólam, sőt, kifejezetten jó a sajtóm.
– A magyar élvonalbeli rangadók után milyen érzés a portugál második vonalban szerepelni?
– Sok különbség nincs. Legalább két-három ezren járnak rendszeresen a mérkőzéseinkre, de ennyien is kiváló hangulatot tudnak teremteni. Annak azonban nagyon örülök, hogy végre rendszeres játéklehetőséghez jutok.
– Úgy veszem ki a szavaiból, hogy a futballpályán rendben mennek a dolgai. Mi a helyzet a hétköznapokkal, sikerült a beilleszkedés Portugáliában?
– Az égvilágon semmi gondom nem volt a beilleszkedéssel. Nem sokban különbözik az életstílus az itthonitól, ráadásul rendkívül barátságosak a helybéliek is. A nyelvet persze még meg kell tanulnom, de egyáltalán nem érzem magam egyedül, hiszen a barátnőm is velem van és rá mindenben számíthatok. Honvágyam ugyan van, hiányoznak a szüleim és a barátaim is, de jól érzem magam kint, így nem vágom a centit, hogy hány nap van még hátra a következő hazajövetelemig.
– Nem éri hátrány a Portónál, amiért rendszeresen meghívót kap Róth Antal szövetségi edzőtől?
– Egyáltalán nem, sőt… Úgy vettem ki a szakvezetők szavaiból, rendkívül büszkék arra, hogy az ő játékosuk a magyar olimpiai csapatban szerepel. A portugálok pozitívumnak tartják a válogatottságot, hiszen elmondásuk szerint a címeres mezben is a klubot képviselem a nemzetközi színtéren.
Az pedig Buzsáky Ákoson múlik, hogy a selejtezősorozat végén még büszkébbek legyenek rá Portugáliában, hiszen egy olimpiára kijutott futballistát igazán meg lehet becsülni. A célok elérése érdekében pénteken este Svédországban kellene bravúrt végrehajtania Róth Antal szövetségi edző együttesének. A szakvezetés kellően felkészítette a fiatalokat, akik videofelvételen megtekintették soros ellenfelük, Lettország elleni, amúgy 4–0-ra végződött összecsapását. Ebből kiderült, hogy a svéd válogatottat nagyon magas futballisták alkotják, és többnyire a szélről középre ívelt beadásokra koncentrálnak. Megjegyzendő, hogy a svéd utánpótlás-együttes tagjai mind hazájuk bajnokságában futballoznak, ellenben a magyarokkal, akik között több légiós is található.