A duplán értékes bredai kapus

A hét eleje óta Tatán készül a magyar labdarúgó-válogatott, és nemzeti csapatunk szombaton Stockholmban Svédország ellen debütál a 2004-ben esedékes, portugál rendezésű Európa-bajnokság selejtezősorozatában. Gellei Imre szövetségi kapitány keretében szokás szerint két kapus kapott helyet: Király Gábor, a német Hertha BSC, valamint Babos Gábor, a holland NAC Breda légiósa. Bár a szombati fellépésen nagy valószínűséggel Király Gábornak szavaz bizalmat a kapitány (a berlini futballistával készült teljes interjúnkat lapunk internetes honlapján olvashatják, részleteket pedig az alábbi keretes írásunkban), ezúttal Babos Gábornak is illik szentelnünk néhány sort, mivel a Breda – a magyar játékos hathatós közreműködésének is köszönhetően – a nyári nehézségek ellenére említést érdemlően kezdte a bajnoki idényt.Hét forduló elteltével három egylet áll veretlenül a holland bajnokságban. Abban még nincs semmi meglepő, hogy az előző kiírás legjobbja, az Ajax, valamint a végül ezüstérmes pozícióban záró – jelenleg listavezető – PSV Eindhoven egyaránt tagja a büszke triónak. Sokkal inkább felkapja a fejét az ember a harmadik gárda nevének hallatán, lévén a bredai illetőségű NAC még a derék németalföldiek mércéjével mérve is süvegelendő teljesítményt nyújtva tartotta ez idáig üresen a vereség rovatot.
Honi futballrajongó számára a NAC sikere különösen kedves, hiszen a brabanti kiscsapatban három magyar labdarúgó is szerepel: a kapuban Babos Gábor, a védelemben Fehér Csaba, míg a középpályán Pető Tamás, igaz, ez utóbbi játékos sérülése miatt éppen a közelmúltban vált hosszú időre harcképtelenné.
Az egykori MTK-mester, Henk Ten Cate által vezényelt Breda említést érdemlő szezonkezdetének egyik fő letéteményese a meccsről meccsre a gólvonal előtt ügyködő Babos Gábor. A 12-szeres válogatott kapus szavait idézve "senkiként” érkezett két évvel ezelőtt a NAC-hoz, mára azonban még a maga diplomatikus módján is elmondhatja: immáron valaki. Sőt, több is egy picivel. A csatárok szemében ugyanis ő az Eredivisie, azaz a holland első osztály talán legrettegettebb egyese.
Elismertség ide vagy oda, a tolvajokat mit sem érdekelte, hogy Breda egyik legnépszerűbb lakosának családi házát rámolják ki. Merthogy ez a csúfság esett meg a Babos famíliával csaknem két hete.
– Roppant kellemetlenül érintett ez az egész – elmélkedett a betörés utóhatásain a kapus. – A gazfickók gyakorlatilag minden mozdítható értéket bepakoltak, számítógépet, telefont, pénzt, bankkártyákat, az irataimat, köztük a munkavállalási engedélyemet, és nem mellékesen mindezeket az autómon szállították el… Szóval bőven akadt elintéznivalóm az elmúlt napokban. Igaz, mindenre volt biztosításom, így anyagi kárt nem szenvedtem, de abszolút nem hiányzott az iratok pótlásával járó procedúra. És a Mercedesem is
hiányozni fog…
– Beszéljünk valami kellemesebbről! Jól kezdték a szezont, eddig veretlenek, a legutóbbi fordulókban pedig előbb majdnem megismételték a tavalyi bravúrt, az Ajax amszterdami legyőzését, majd hazai pályán szintén döntetlent játszottak az addig makulátlanul menetelő PSV-vel. A nyáron hallott anyagi nehézségek és a gárda néminemű gyengülése után ez több mint dicséretes.
– Az igazat megvallva nem kezdtünk túl fényesen. Az első három kör után három döntetlenünk volt, pedig kétszer otthon játszhattunk. Igaz, a következő három találkozón hét pontot szereztünk, így a tavalyi idény végén elfoglalt hatodik helyen állva vártuk az eindhovenieket. Természetesen győzni szerettünk volna, de legalábbis pontot szerezni a bajnokesélyestől. Nos, roppant bosszantó, hogy a vendégek a dán Dennis Rommedahl utolsó percben esett találatával végül megúszták a vereséget. A ki nem mondott célunk egy nemzetközi kupaindulást érő pozíció megszerzése, ehhez pedig minden apró pontra nagy szükségünk van.
– No, és persze az eddigiekhez hasonlatos kapusteljesítményre. Bár a bravúrjait nem láthattuk, a mérkőzések végeredményei árulkodnak a teljesítményéről. A NEC, a Heerenveen és a Twente sem vette be a kapuját…
– Tény, hogy volt egy jó szériám, de ez elsősorban a csapat érdeme. Az, hogy hány percen át nem kaptam gólt, nem foglalkoztatott. Mindez az újságoknak sokkal érdekesebb volt, mint nekem, többször megjelent egy-egy cikk arról, hogy a NAC-nak mint kiscsapatnak és Babos Gábornak mióta nem vették be a kapuját. De ha már a kapott góloknál tartunk, megjegyzem, én akkor leszek elégedett, ha a szezon végén nem áll több belőle a statisztikánkban harmincötnél. Ez mindenképpen jelentős előrelépés lenne a tavalyi ötvenkettőhöz képest.
– Kanyarodjunk vissza az idény előtti időszakra! Meglehetősen sötét hírek érkeztek Bredából a klub anyagi helyzetét illetően. Hatalmas adósságról, távozó sztárjátékosokról szólt a fáma. Egyenesbe került a klubja a büdzsét illetően?
– Sajnos még nem. Az előttünk álló egy hónap viszont sorsdöntő lesz. Két könyvvizsgáló cég is átnézte az iratokat. Az egyik négy-, a másik tízmillió eurós tartozást regisztrált. Ehhez nem tudok sok mindent hozzáfűzni. Az biztos, hogy nehéz helyzetben vagyunk, amiből rövid távon a város kihúzhat minket. A városházán az említett egy hónapban döntenek a támogatás mértékéről. Ez a segítség azonban nem lehet állandó, a klubnak magának kell megoldani a gazdálkodását. 1999-ben, az érkezésem előtt már volt példa hasonló városi segítségre, de erre nem lehet építeni. A financiális gondok természetesen a csapatra is kihatnak, bár ez eddig szerencsére a teljesítményen nem látszott meg, ami némiképp meglepő. Az anyagi problémák miatt ugyanis majdnem harminc gól "távozott” a nyáron, mivel a két brazilunk, Cristiano és Sergio a Rodához, a dél-afrikai Glen Salmon pedig a Groningenhez igazolt.
– A fizetésüket azért időben megkapják?
– Az átutalásokkal semmi probléma nincs. Ugyanakkor mi, játékosok és a szakmai vezetők közösen lemondtunk a prémiumok egy részéről. Így próbálunk meg segíteni a klubnak, amelyet egyébként nagyon megkedveltem. Jól érzem magam a Bredában, felépítettem az imázsomat, elismernek, így amennyiben rendeződnek az anyagiak, szívesen maradok a gárdánál.
– Amennyiben viszont nem, úgy meglehet, ön lesz az első, aki távozni kényszerül. Volt már az év kapusa Hollandiában, ismerik, tisztelik a tudását, piacképes labdarúgó, akiért szép summát kérhet a klubja, mondjuk akár a Feyenoordtól, amennyiben az UEFA-kupa-győztes újból kivetné önre a hálóját.
– Máig fájó emlék számomra a Feyenoord-történet. Az első kinti évem után bejelentkezett értem Kiprich József volt csapata. A NAC akkori igazgatója, aki ma már nincs a klubnál, mindenben megegyezett a rotterda-miakkal, kézfogás és szóbeli megállapodás is köttetett. Aztán a megbeszélés után egy órával az említett vezető telefonon plusz egymillió eurót kért a kialkudott vételárra, ám az ötmilliót és a módszert már a vevő is sokallotta. Röviden ennyi a sztori, de nagyon bánt az, ami történt… Egyébiránt a NAC is komoly üzlettől esett el, hiszen több mint tízszeres haszonnal tudott volna túladni rajtam alig egy év után. A felvetése egyébként a helyzetünk miatt aktuális, a vébét is megjárt amerikai Earnest Stewart, valamint a három magyar, Fehér Csaba, Pető Tamás és jómagam is a végső esetben értékesítendő labdarúgók közé tartozunk, bár Tamás sajnos épp sérült.
– Gellei Imre önt is meghívta a Svédországba, az Eb-selejtezőre utazó válogatott keretébe. Mire számít Stockholmban?
– Remek csapat a svéd, ez nem kérdés, de bízom benne, hogy egy döntetlent elcsípünk. Az ígérgetés felesleges, a Dragóner Attilától elhangzott mondat ellenben megszívlelendő. Ô, ha jól emlékszem, azt mondta, hogy majd ott, a játékoskijáróban és a pályán kell megmutatnunk, milyen kemény gyerekek vagyunk. Ha így is cselekszünk, elégedett leszek.
– A kapunkat várhatóan Király Gábor őrzi majd Svédországban. Mit szólnak hozzá Hollandiában, hogy a jó sajtó és dicséretözön ellenére nem ön a válogatott első számú kapusa?
– Kissé csodálkoznak a dolgon, de ha erről kérdeznek, csak azt felelem: Király Gabi van előttem, ő pedig egy erős Bundesliga-csapatban véd. Tudja, nem is ez a gondom. A múltkor az egyik meccsünket megtekintette egy angol játékosügynök, aki egyébként nem is miattam érkezett Hollandiába. Aztán a találkozó végén azon sopánkodott, hogy a szigorú angliai munkavállalási feltételeknek nem felelek meg, mivel nem szerepeltem a válogatott mérkőzések szükséges százalékán. Pedig Premier League-es csapat ajánlatával állt volna a vezetők elé…