Lengyel Ferenc gólja döntött

Amire két héttel ezelőtt kevesen számítottak Sopronban, az bekövetkezett. A Matáv csapata, ha nem is jó pozícióból, de ugyanannyi ponttal várhatta a szombati összecsapást, mint a Dunaferr. A Komjáti András által dirigált alakulat időközben ugyanis legyőzte a Békéscsabát és a Videotont, illetve döntetlent játszott a bajnok ZTE-vel, így az Újvároshoz hasonlóan nyolc ponttal várhatta a szombati játéknapot. Emiatt nem lehetett azt mondani, hogy a hazaiak voltak az abszolút favoritjai a kilencven percnek, főképp nem, ha valaki felidézte a piros-fehérek legutóbbi otthoni, Kispest-Honvéd elleni fellépését. Akkor a fővárosiak ellen kínos kudarc érte a Dunaferrt – 1–3 volt az eredmény hazai szemszögből –, és azt a vereséget csak némileg feledtette a legutóbbi, békéscsabai győzelem.Mindenesetre a dunaújvárosiak mestere, Tornyi Barnabás alighanem elégedett volt a Csabán győztes labdarúgóival, hiszen nem változtatott az egy héttel korábbi kezdő tizenegyen. A hazaiak soraiban ezúttal is három védő jutott szóhoz – az első hét fordulóban még a négy hátvédes rendszert favorizálta az újvárosi szakmai stáb –, míg az öttagú középpályán Jäkl Antal és Zováth János feladata volt a soproni támadások megszűrése. A játékrész első felében meglehetősen aktívnak bizonyult a Dunaferr középső alakzatának a két széle, ám mivel Bükszegi Zoltán és Buzás Attila is többször hibázott, e technikai bakik miatt az oldalvonal melletti próbálkozások kevés veszélyt jelentettek. Pedig arra nem panaszkodhattak a szélső emberek, hogy keveset foglalkoztatták őket, ugyanis a hazaiak csapatkapitánya, Lengyel Ferenc nagy játékkedvvel futballozott, és szinte minden passzából veszélyes támadást lehetett volna indítani.

A játék menetét elsősorban a hazai játékosok határozták meg, ugyanakkor a Matáv igencsak stabilan védekezett, így Horváth Péterék előtt kevés góllal kecsegtető helyzet adódott. Szabados József a tőle megszokott magabiztossággal dirigálta a soproni védelmet, igaz, előretörésekre ezúttal nem vállalkozott. A vendégek a kapujuk előterében megszerzett labdával elsősorban Somogyi Józsefet keresték, ő pedig többnyire Tóth Mihályt hozta játékba. Addig nem is volt gond, amíg a Matáv gólfelelőséhez került a labda, ám a támadó hiába tartotta jól a labdát, a társak meglehetősen lassan zárkóztak fel mellé. Ezzel is magyarázható, hogy a soproniak legveszélyesebb helyzete egy Alex-fejes volt az újvárosi kapura… Mindent összevetve az első félidőről elmondható, hogy a kezdeti Dunaferr-fölényt a játékrész második felére kiegyenlítette a Matáv, ám mivel a kapuk előterében mindkét csapat labdarúgói rendre elbizonytalanodtak, csakis gól nélküli döntetlennel vonulhattak pihenőre a felek.
A folytatásra eleredt az eső, és ez előrevetítette, hogy amelyik csapat futballistái bátran vállalkoznak távoli átlövésekre, az vezetéshez juthat. Csakhogy ilyen próbálkozást szinte egyáltalán nem láthatott a közönség, és mivel az első negyedórában elmaradtak az oldalvonal melletti beindulások is, jobbára a két tizenhatos között, középen gyűrték egymást a csapatok. Alighanem Tornyi Barnabás is érzékelte azt, hogy visszaesett az oldalvonal mellett játszók teljesítménye, ezért Sowunmi Thomas és Csehi Tamás személyében friss erőket küldött a pályára. A változtatás szinte azonnal eredményt hozott, ugyanis Csehi előbb labdát szerzett a saját térfelének a közepén, majd a támadást a csapatkapitány, Lengyel góllal fejezte be.

A találatot követően egyértelműen megélénkült a játék, ekkor már a soproniak is jóval több energiát fordítottak a támadások felépítésére, mint korábban. Jó öt percen keresztül még egyértelműen a dunaújvárosi próbálkozások jelentették a nagyobb veszélyt, de aztán a hazaiak a náluk lévő labdát mind többször a saját kapujuk felé passzolgatták, és ezzel magukra húzták az ellenfelet. Csakhogy hiába birtokolták ekkor már a bordó-szürkék többet a labdát, játékuk a 82. percig nem hordozta magában a gólveszélyt. Ekkor Jozef Majoros óriási helyzetben rontott, a hátralévő percek elkeseredett próbálkozásai pedig már nem vezettek eredményre, így Komjáti András dirigálásával elszenvedte első vereségét a Matáv.
A Dunaferr megérdemelten szerezte meg a három bajnoki pontot. A hazaiak a találkozó nagyobbik felében mezőnyfölényben futballoztak, több gólhelyzetet alakítottak ki riválisuknál, és mivel gólt is szereztek, újabb lépést tettek a felsőházba kerülés felé.

percről percre

8. perc: Lengyel a kezdőkörből ügyesen pörgetett Bükszegi elé, aki középen mintegy 15 méteren keresztül vezette a labdát, majd Tóth András feje fölött a jobbösszekötő helyén futó Horváth Péter elé játszott. Ô nem tudta egyből átvenni a labdát – pedig akkor ziccerhelyzetbe került volna –, így az alapvonal közeléből a bal lábára vette vissza azt, majd a bal sarok felé lőtt, Farkas azonban szögletre bokszolta a labdát.
14. perc: Bükszegi bal oldalról beívelt szögletét követően a jobbösszekötő helyén teljesen üresen álló Lengyel három méterről fejelhetett, a gólvonal előtt álló Horváth Róbert azonban kistukkolta a kapuba tartó labdát.
19. perc: Somogyi jobb oldalról beívelt szabadrúgása után Alex 13 méterről, saját kapujának háttal állva belecsúsztatott a labdába, az pedig így veszélyesen szállt néhány centivel a jobb oldali kapufa mellé.
21. perc: Miután Fehér saját térfelén eladta a labdát, Horváth Péter indulhatott a soproni kapu felé. Egy testcsellel Szabadost és Tóth Andrást is becsapta, s miután tiszta helyzetbe hozta magát, 16 méterről, kissé jobbról, leheletfinoman emelt át a kint álló Farkas felett. A labda azonban a kapu felett is elszállt.
35. perc: Buzás remekül adott középre a bal oldalról, ott Horváth Péter magasabbra ugrott a közvetlenül előtte álló Tóth Andrásnál, ám hét méterről a kapu fölé fejelte a labdát.
41. perc: Horváth Péter egy remek csellel lefordult Horváth Róbertről a bal oldalon, középre húzott, elment Szabados mellett is, majd 14 méterről jobbal a bal sarok fölé lőtte a labdát.
54. perc: A Somogyitól kapott labdát Sira 16 méterről, középről ballal laposan lőtte meg, ám az fél méterrel a bal sarok mellett gurult el.
61. perc: Jäkl tiszta lövőhelyzetből középről inkább balra tolta a labdát, ahol Lengyel szerezte meg azt. Miután tolt egyet a labdán, a balösszekötő helyéről kisodródott helyzetben, ballal, két méterről Farkas mellett a kapuba lőtt.
1–0
66. perc: Szabados passzolt Tóth Mihálynak, aki átvette a labdát, majd kissé jobbról, 15 méterről lőtt is, Bita azonban magához ölelte a labdát.
70. perc: Ismét egy formás Dunaferr-akció: Kiss György tette ki balra a labdát, Csehi ballal egyből középre ívelt, ott Alex okosan lefejelte azt. A tizenegyes pontnál üresen érkező Lengyel előtt azonban túl magasra pattant a labda, így nem tudta azt jól meglőni.
82. perc: Az első komoly soproni egyenlítési lehetőség: Tóth István adott középre a bal oldalról, Majoros egyedül ugrott fel fejelni, ám öt méterről a jobb sarok fölé szállt a labda.
87. perc: Somogyi ballal 17 méterről próbálkozott, a lapos lövést követően Bita a jobb sarok felé dőlve szerezte meg a labdát.
90. perc: Balaskó tette a felfutó Salamon elé a labdát, ő előbb vezette azt, majd a jobbösszekötő helyéről, 14 méterről keresztbe lőtt, a labda a jobb sarok mellett suhant el.