A nyugodt tavasz reményében

Ezek után aligha meglepő: a több bajnoki címe mellett a szigoráról is híres szakvezető, Csank János felettébb elégedett az eddig látottakkal.– El kell ismernem, a rajt előtt nem fogadtam volna arra, hogy ilyen jók leszünk – kezdte gyorsértékelését a vezetőedző. – Noha azt éreztem, nem leszünk rosszak, de arra, hogy ilyen jól indulunk, gondolni sem mertem. Hozzáteszem rögtön, mivel megéltem már egy-két dolgot a futballban, elájulva természetesen nem vagyok a csapattól.– Siófokon, ugye, a biztos bentmaradás a cél. Vagy legalábbis ez volt az első kör előtt…– Arra kíváncsi, hogy dobogós helyezés ide, remek szereplés oda, módosítunk-e a célkitűzéseinken? Nos, a válaszom: nem. A lényeg, hogy ne kelljen elbúcsúznunk az élvonaltól a szezon végén. Lehet, ennek némiképp ellentmond, mi mégis úgy készülünk, mintha tőlünk csakis a felsőházba jutás lenne az elfogadható. Hogy miért jó ez? Mert ha netán lecsúszunk az első hat helyről, akkor is lesz annyi pontunk, hogy a tavasznak már "jobb a békesség” alapon vágjunk neki. Értem ezalatt: addigra szert tehetünk akkora előnyre a riválisokkal szemben, hogy ne kelljen aggódnunk a kiesés miatt. Máskülönben én azt vallom, nem a célkitűzésnek kell megfelelni, hanem az önmagunkkal szemben támasztott elvárásoknak. Ha mindenki a tőle telhető maximumot nyújtja, nem lehet gond.– És, eddig mindenki százszázalékosan teljesített?– Hááát… A fiúk hozzáállásával az égvilágon semmi probléma, a produkciónk viszont még nem tökéletes. Még akkor sem, ha igazán gyengét senki sem nyújtott. Egy ilyen kiscsapatnál, mint a Siófok, az a fontos, hogy minden mérkőzésen legyen három-négy futballista, aki egy-egy váratlan húzással képes eldönteni a találkozót. Az a mi szerencsénk, hogy eddig mindig akadt három-négy ilyen játékosunk.– Tudom, ha dicsérni kell, neveket nem szívesen említ, ehelyett az egész csapatot emeli ki. Most sem tesz kivételt?– Nem hinném, hogy célszerű lenne. Maradjunk annyiban, hogy mindenki igyekszik. A legtöbbször okosan, helyenként pedig szépen játszunk. A labdarúgók betartják azt, amit az öltözőben előzetesen megbeszélünk, a tréningeken gyakorolt variációkat a meccsen is próbálják megvalósítani, még ha nem is mindig járnak sikerrel. Szóval, mentálisan jók, ellenben fizikálisan még van hová fejlődni.– Azaz még ennél is jobb lehet a gárda?– Szerintem igen…– És most mire fogadna, az őszt hanyadik helyen fejezi majd be a Siófok?– Fogadni nem fogadnék, inkább kívánnék egyet, ha lehet. Mégpedig azt, hogy az alapszakasz végén legyünk Magyarország legjobb hat együttese között. Tudja, a nyugodt tavasz…