Egyelőre semmi Előre-lépés

Ha valaki látott már elégedetlen – és ami még rosszabb – csalódott futballedzőt, az el tudja képzelni, milyen szomorkásan álldogált Pásztor József az öltözőfolyosó végén percekkel a Siófok–Békéscsaba meccs lefújása után. Nem az indulat, sokkal inkább a keserűség beszélt belőle, lerítt róla, ha rajta múlna, nem a kiesés ellen, hanem a dobogóért harcolna a Békéscsaba – fájdalom, nem csak rajta múlik…"Amit néhány játékosom művelt, az megengedhetetlen, és ilyen hozzáállással képtelenség eredményt elérni – próbálta értékelni az értékelhetetlent a lila-fehérek szakvezetője. – Én speciel régóta tudom, futás nélkül nem lehet futballozni, kár, hogy sokaknak ez nem tűnik fel. Illetve futás nélkül is űzhető ez a sportág, csak ahhoz tehetséges labdarúgók kellenek… Nehezemre esik, ám meg kell állapítanom, nem egy játékosom el van tévedve. Ha nem tudok változtatni a felfogásukon, alighanem ehhez hasonló kudarcokban lesz részünk a folytatásban. Természetesen minden erőmmel azon leszek, hogy változtassak ezen, ugyanakkor nem vagyok benne biztos, hogy nyitott fülekre találok majd.”Ha nem is a legjobb pillanatban, de érdeklődtünk a trénernél, jár-e büntetés a lélektelen produkcióért."Eddig szép szóval igyekeztünk hatni a futballistákra, nyilvánvaló, ez a módszer megbukott, úgyhogy a válaszom igen, lesz büntetés, igaz, azt, hogy milyen formában, még én sem tudom – árulta el az »Előre-lépésért« egykoron játékosként, manapság edzőként mindent megtevő Pásztor József. – Számomra egyértelmű, remélem, mások számára is azzá válik, hogy csakis akkor van esélyünk a bentmaradásra, ha csúszunk, mászunk a pályán. Különben nekünk annyi…”Lévén hogy a nyáron nagy változások nem történtek Békéscsabán, kínálta az újabb kérdés: tavaly a "kúszás, csúszás, mászás” eredményezte a feljutást?"Ne feledjük, az eggyel alacsonyabb osztály volt – felelte a szakember. – Akkor annyival kétségkívül jobbak voltunk a riválisoknál, hogy ha nem is teljesítettünk megfelelően, acélosabb keretünknek köszönhetően rendre legyőztük őket. Az is a mi nagy bajunk, hogy mostanra fordult a kocka…”Tökéletesen bevált viszont az erre a meccsre szabott különleges taktikája Csank Jánosnak, a Siófok mesterének. Bár papíron csak Szabó Csaba állt a mester rendelkezésére a csatárok közül, a mérkőzés nagy részében mégis három támadóval rohamozta a balatoni legénység a vendégkaput. "Valóban nem volt problémánk abból, hogy három csatárra sem számíthattam ezúttal – mondta Csank János, aki érthetően mosolygósabb volt a lefújás után. – Ehhez persze az kellett, hogy Schultz Levente, valamint Daniel Usvat is tökéletesen megoldja a rábízott és a korábbiakhoz képest szokatlan feladatot.”Ehhez tegyük hozzá: az is bejött, hogy az előzetes tervekhez képest nem Sipeki István volt az irányító, hanem a sérüléséből felépült Schultz Levente. A korábban a Ferencvárosban szereplő futballista hetek óta komoly edzésmunkát végzett, így Csank János biztos lehetett abban, hogy nem vállal kockázatot a kezdőcsapatba állításával. "Kezdettől fogva hangsúlyoztam a játékosaimnak, hogy a hosszú, erőltetett menetelés során a keret valamennyi tagjának harcra késznek és kiváló erőállapotban lévőnek kell lennie – folytatta Csank János. – Örülök annak, hogy értettek a szóból, és többen is bizonyították, hogy igazából nincsen tartalékos Siófok. Volt gondunk elég a meccset megelőzően, ám a pályára lépők gondoskodtak arról, hogy kellemes gondjaim legyenek legközelebb a kezdő tizenegy összeállításakor. A Békéscsaba elleni sikert mindenesetre nem értékelhetjük túl, hiszen azt látnunk kellett: a lilák voltak eddig a leggyengébb ellenfeleink, és legközelebb Sopronban gyaníthatóan nehezebb feladat vár ránk. Az a meccs lehet számunkra az igazi értékmérő…”