Vigyázat, építkezési terület!

Aki ma a Werder Bremenről akar pontos képet adni, talán nem árt, ha szerez némi jártasságot az építészetben. Képletesen és ténylegesen is. Mert bizony a csapat is, illetve annak környezete is alaposan átalakul.
Kezdjük talán a valódi szaktudást igénylő munkálatokkal! A klub vezetése úgy döntött, átalakítja, korszerűsíti a Weser-stadiont, elsősorban azért, hogy a zöld-fehérek a lehető legjobb körülmények között fogadhassák ellenfeleiket, másodsorban pedig azért, hogy növelje a jegybevételt. A pálya lesüllyesztésével nyert újabb férőhelyeknek köszönhetően hamarosan már 45 500-an buzdíthatják majd a brémaiakat.
Most pedig térjünk rá egy teljesen más jellegű építkezésre, ahol az építsévezetőt Thomas Schaafnak hívják. Főállásban ő a Werder Bremen vezetőedzője. És nincs könnyű helyzetben. A csapatból a 2001–02-es idény alatt, illetve után olyan játékosok távoztak, akik a közelmúlt sikereiből jelentős részt vállaltak. Nincs már ott a keretben Frank Rost (Schalke), Torsten Frings (Borussia Dortmund), Marco Bode (Fulham?), Andreas Herzog (Rapid) és Dieter Eilts (az amatőrcsapat új edzője). Azaz egy olyan gerinc, amelyre bármelyik csapat nyugodtan építkezhetett volna.

Schaafnak most egy új együttest kell kreálnia, méghozzá szinte teljes egészében az eddigi magból. A Werder az átigazolási piacon nem volt túl aktív, igaz, erre lehetősége sem volt. Az egyesület már a tavalyi évet is mezszponzor nélkül futballozta végig, eddig az idén is üres a trikó eleje, a televíziós közvetítések jogdíjából származó bevételek nagysága csökken, így hiába ért el jelentős pluszt az átigazolási időszakban a Werder, az összeget inkább a költségvetésben található lyukak befoltozására kellett fordítania. Pedig – még a dicsőséges Kirch-érában – szó volt Tomasson, Weidenfeller és Gilberto Silva szerződtetéséről is, de ők akkor nemet mondtak a brémai ajánlatra, a médiabirodalom összeomlása után pedig már nem is volt mit felkínálni…
Az egyetlen nagy fogás Angelosz Hariszteasz, a görög válogatott és az Arisz Szaloniki támadója, de még neki sincsen bérelt helye a kezdőcsapatban. Schaaf ugyanis csak hat embert nevezett meg a biztos kezdők közül: a Baumann, Verlaat, Krsztajics védőhármast, a középpályás Ernstet és Lisztes Krisztiánt, valamint az első számú gólfelelőst, Aíltont. Furcsa, hogy például még standard kapusa sincsen az együttesnek, de lássuk be: pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy Wierzchowski vagy Borel milyen szinten tudja majd pótolni az egyik legjobb német kapusnak tartott Rostot.
Nehéz megjósolni, hogy milyen szezon elé néz a Werder, hiszen három meghatározó futballista távozott: Torsten Frings, Marco Bode és Frank Rost – elemezte csapata lehetőségeit Lisztes Krisztián. –Ôszintén meg kell mondanom, sokan féltik a csapatot, hiszen igazi alapemberek köszöntek el. Én azonban bízom abban, hogy az újak valóban erősítést jelentenek, és ha megismételjük a legutóbbi teljesítményünket, és elérjük a hatodik helyet, már elégedett leszek. Úgy hiszem, elöl lehetünk, ha a csapat kellően egységesnek bizonyul majd. A világbajnokságon éppen a német együttes igazolta, hogy a sztárok nélküli, de szervezett futball nagyon szép sikerekhez vezethet. Hogy nekem milyen szerep juthat? Nos, az utóbbi napokban egy kicsit megsérült a combom, és a gyomrom sem volt rendben, de remélem, jó erőben leszek a nyitányon. Vasárnap reggel Portugáliába repülünk, ahol aznap este játszunk a Portóval. Ez a találkozó lesz a főpróba, és itt már várhatóan azok kaphatnak szerepet, akik majd a következő vasárnap az Arminia Bielefeld ellen is pályára lépnek. A második fordulóban az ősi rivális, a Hamburg jön hozzánk, vagyis nem lesz sok időnk játékba lendülni: azonnal a legjobb formánkat kell hozni. A tavalyi szezonban öt gólt lőttem, az a célom, hogy ezt néhány találattal felülmúljam.”

Mielőtt azt hinnénk, Lisztesből csak a kötelező optimizmus beszél, áruljuk el, hogy Brémában mindenki a nemzetközi kupaszereplésről beszél. A Werder az 1981-es feljutása óta mindössze háromszor maradt le a kontinentális klubtornákról, és sokak szerint nem a 2003–04-es sorozat lesz a negyedik pihenő esztendő. "Emlékeszem, a nyolcvanas évek végén is alaposan átalakult a csapat – merengett Franz Böhmert klubelnök. – Akkor Rudi Völlert vitte el a Roma, és mindenki azt hitte, elsötétült előttünk a világ. Aztán Völler távozása után azonnal megnyertük a bajnokságot.”
Csak akkor "Tante Käthe” helyére sikerült megvenni Kalle Riedlét, most viszont Rost, Frings, Eilts és Bode utód nélkül távozott…