Jacque lett az edzéskirály

A szászországi Hohenstein-Ernstthal városkához közeli Sachsenring az egyik legnevesebb német pálya, már csak azért is, mert kisebb-nagyobb megszakításokkal 1927 óta rendeznek motorkerékpár-versenyeket az aszfaltcsíkon. Az eredetileg 8600 méteres utcai pályán 1961 és 1972 között folyamatosan rendeztek vb-futamokat, amelyeken a több százezres közönség az olasz Giacomo Agostininek és a német Dieter Braunnak tapsolhatott a legtöbbet. Az utcai arénát a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség 1990-ben betiltotta, amelynek a helyén 1996 márciusára alakították ki az új pályát. Az új Sachsenring egyből legenda lett, lévén nagyon kanyargós vonalvezetése miatt rettentően nehéz megtalálni rá a helyes futómű-beállítást. A kis Assennek is elnevezett pályán ugyanis, a holland aszfaltcsíkhoz hasonlóan, nem a motorerő számít, hanem a minél tökéletesebb futómű-beállítás, emiatt szinte az összes évben meglepő eredmények születtek itt. És az edzéseredményeket figyelembe véve, vasárnap is folytatódhat ez a hagyomány!
Szombaton a 125-ös francia Arnaud Vincent az idei első pole-ját szerezte meg, méghozzá igencsak nagy különbséggel megelőzve az összetett éllovasát, Manuel Poggialit: a két rivális között több mint fél másodperc a különbség, ami örökkévalóságnak tűnik a Sachsenringen. A 250-ben Fonsi Nieto másolta le Vincent teljesítményét, igaz, a spanyol a franciával ellentétben a szezonban már ötödször nyerte meg a tréninget. A MotoGP-ben a leggyorsabb pilóta nem vert tizedeket az üldözőire – az első 17 bukósisakos egy másodpercen belül végzett! –, mégis ő, a francia Olivier Jacque szolgáltatta az edzések legnagyobb szenzációját. Három okból is. Egyfelől a yamahás két év után lett újra a pole pozíció tulajdonosa, továbbá a királykategóriában első alkalommal lett edzéskirály, harmadrészt pedig ő az első motoros, aki az új MotoGP-kategóriában kétütemű motorral tudott rajtelsőséget szerezni.

Jacque 2000. október 29-én Ausztráliában, az évad utolsó GP-jén az utolsó körben, az utolsó métereken a célegyenes közepén kibújt csapattársa, Nakano szélárnyékából, 14 ezredmásodperces előnnyel megnyerte a futamot, ennek köszönhetően pedig a 250-es vb-címet is. Az emlékezetes előzés után azonban egyből árnyékba került. Az 500-as kategóriába 2001-ben felköltöző francia a tavalyi szezon előtti teszteken csuklósérülést szenvedett, és ez az egész idényére rányomta a bélyegét. Az érem nélküli Jacque a végelszámoláskor csak a 14. lett. Az új MotoGP első nyolc viadalán sem ment jobban neki, hiszen az edzéseken és a versenyeken sem tudott bekerülni még a legjobb négybe se.
Szombaton azonban parádézott Jacque. Igaz, ez nem meglepetés. "Imádom a Sachsenringet. 2000-ben a pole-ból indulva már nyertem itt, míg a pálya olyan, mintha a kétütemű YZR 500-as Yamahámnak találták volna ki. Remélem, a 30 körös versenytávon is ütőképes lesz a gépem” – mondta optimistán Jacque, akivel ellentétben Valentino Rossi nagyon szomorú volt. "Az idei legrosszabb rajtpozíciómat szereztem meg a hatodik helyemmel, és erre a pénteki edzések után egyáltalán nem számítottam. A tréningen folyamatosan rosszul állíttattam be a futóművemet, így a vasárnapi warm-upra maradt, hogy valamennyire versenyképessé tudjam tenni a Hondámat. Az utolsó körben egyébként talán sikerült volna egy gyors kört mennem, azonban durvát hibáztam a pálya utolsó szakaszán. Ezt csak azért mondom, mert sokak szájából hallottam, hogy az előttem haladó Max Biaggi akadályozta meg a pole pozíciómat” – nyilatkozta nagyon őszintén Rossi.