Befejező részéhez érkezett a 2008-as Eb-pályázathoz készülő stadionok terveinek bemutatása. Korábban hat lehetséges vidéki arénát mutattunk be (Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Szeged és Székesfehérvár városa gazdagodhat egy-egy európai szintű létesítménnyel), a harmadik részben két fővárosi létesítménnyel ismertetjük meg az olvasókat. Ha Magyarország Eb-t rendezhet, a Fehér úton, ahol jelenleg a KSI működtet sporttelepet, csodás, vadonatúj futballpálya épülhet. Az esetleges döntő helyszíne az egykori Népstadion lehet, amelyet ez év áprilisától már Puskás Ferenc-stadionnak hívnak, s amely a tervek szerint szinte százszázalékosan átalakul és megújul majd. Az sem elképzelhetetlen, hogy a Puskás-stadion átépítésére abban az esetben is sor kerül, ha Magyarország december 13-án nem kapja meg az Eb-rendezés jogát. Sorozatunk korábbi részeiben több érdekesség is kiderült a vidéken épülő stadionokról: a kaposvári létesítmény a leginkább stadionra hasonlító építmény lehet; Szegeden a tervek szerint egyéb sportlétesítmények is épülhetnének; Miskolcon pedig egymás mellett két aréna állna. Ez a három létesítmény harmincezer fő befogadására lenne alkalmas, csakúgy, mint a győri, ahol a tervezők szállodát és üzletközpontot is megálmodtak a pálya közvetlen közelébe. Székesfehérvárott a négy sarokban meglévő szektorokat az Eb után lebonthatják, s oda fitneszközpont, irodaház kerülhet. Debrecenben, ha megkapjuk az Eb-rendezés lehetőségét, a nagyerdei stadion mellett egy vadonatúj arénát húznának fel. Fehérvárott és Debrecenben egyébként negyvenezren tekinthetnék meg az összecsapásokat, és ez jellemzi a budapesti Fehér úti létesítményt is, amelynek tervezői több nyugat-európai pályát is tanulmányoztak, mielőtt megálmodták a hajdani KSI-sporttelep helyére épülő pályát. A Puskás Ferenc-stadion szinte teljes egészében megújulna, olyannyira, hogy a létesítménybe mozi, diszkó és egyéb szórakoztatásra alkalmas épületek is kerülnének. Háromrészes sorozatunk az utolsó két stadion bemutatásával véget ér, ám reméljük, az UEFA döntését követően új fejezetet nyithatunk… Puskás Ferenc-stadion: egy nem mindennapi létesítmény mindennapi használatra
A Puskás Ferenc-stadion jelenlegi állapotában is az ország első számú sportlétesítményének számít, ám azzal mindenki tisztában van, hogy az egykori Népstadion még nem alkalmas egy Eb-döntő lebonyolítására. Az új aréna terveit készítő Volkai János viszont nem kifejezetten a 2008-as Eb-re készítette el a vázlatokat, hanem egy olyan sportközpontot álmodott meg, amelyben mindennap reggel nyolctól éjfélig zajlik az élet. No, de kezdjük az elején, mert a tervezőknek is az alapokról kell indulniuk: bár az új épület a régi helyén lenne, gyakorlatilag teljesen új stadiont kell építeni. Az egyetlen dolog, amely megmaradna, az a toronyépület. Nézzük, mi a probléma a jelenlegi arénával: a legfontosabb, hogy a felső karéj életveszélyes, ezért le kell bontani, miként az alsó lelátót is, mert annak a szerkezete leginkább egy falusi pályához hasonlítható… Ráadásul a nézőtér nem elég meredek, és emiatt, valamint az atlétikai pálya okán a megengedettnél nagyobb a játéktér és a lelátó távolsága (az UEFA előírása alapján a nézőtér bármely pontja és a legtávolabb eső szögletzászló távolságának 190 méternél kevesebbnek kell lennie). A problémát megoldandó Volkai János úgy gondolkozott, hogy egy, a korábbinál jóval meredekebb lelátót tervez, s külön építene egy 20 ezer főt befogadó atlétikai stadiont is, amely egyben a Puskás Ferenc-stadion bemelegítőpályája is lenne. Maradva a szigorú UEFA-előírásoknál, akad még probléma: az európai szövetség 10 ezer férőhelyes parkolót követel, valamint helyet kell biztosítani 250 busznak, a VIP-vendégek és az újságírók autóinak. Ez mintegy 250 ezer négyzetméteres területen férne el (csak összehasonlításként: a West End üzletközpont parkolóházzal együtt 210 ezer négyzetméteren terül el), s mindezt a stadiontól egy kilométeres távolságon belül kell megoldani. A tervezők azonban a jó tömegközlekedésre (a kettes metró, a tervezett négyes metró, valamint a Keleti pályaudvar) hivatkozva hétezres parkolóban szeretnének kiegyezni, ami két szinten, a Puskás Ferenc-stadion alatt épülne meg.
A küzdőtérrel kapcsolatban Volkai János megemlítette, nem elképzelhetetlen, hogy a 2008-as Európa-bajnokság összecsapásait már műfüves pályán rendezik meg, s elmondta azt is, az újonnan épülő arénában sem okozhat problémát egy-egy koncert megrendezése sem. Sőt a jövőben nem csupán koncertek alkalmával, hanem szinte mindennap szórakoztatást nyújthat a stadion. A lelátók alatt ugyanis 200 ezer négyzetméternyi terület lesz, amit a tervezők igyekeznek minél jobban kihasználni. Csak ízelítőül: a nézőtér alatt kosárlabda-, teremfoci-, valamint teniszpálya épülhet, de nem lesz hiány éttermekben sem, hiszen négy, különböző színvonalú vendéglátó-ipari egységgel is számolnak, sőt egy diszkó is felépülhet… És a ráadás: az Eb alatt sajtókonferencia-központként működő területen a viadal előtt és után multiplex mozi nyílhat, ahol egy teremben sport témájú filmeket vetítenének. Szó van továbbá egy sportmúzeum berendezéséről, valamint elképzelhető, hogy a sportszövetségek is a Puskás Ferenc-stadion "alá” költöznének. Nem mellékes, hogy az előzetes számítások szerint a szolgáltatóblokk bevételei meghaladnák a fenntartási költségeket, így nyereségesen lehetne üzemeltetni az új létesítményt. Már csak ezért is szükség lenne az átépítésre –Eb-rendezéstől függetlenül.
Fehér úti stadion: a Stade de France-t is tanulmányozták a szakemberek
Amennyiben Magyarország megkapja a 2008-as Európa-bajnokság rendezési jogát, minden idők legdrágább magyar stadionja épülhet fel Kőbányán, a Fehér úton. Noha a pontos kalkuláció még nem készült el, a beruházás majd’ dupla annyiba kerül majd, mint a többi, a kontinensviadalra tervezett aréna. A számítások szerint is mintegy 12-14 milliárd forintba kerülne az építkezés, ám lehet, hogy végül néhány milliárddal lejjebb kell szorítani a költségeket. Elképzelhető ugyanis, hogy a Eb-büdzsé nem teszi lehetővé ennek a hazai léptékkel felfoghatatlan összegnek az előteremtését. Meglátjuk, mint ahogy azt is, miként mutatna a maga valóságában ez a kissé szokatlan – a parkolóházzal együtt – háromszög alakú létesítmény. A telek adottságai miatt a tervezők (Schön József, Dúzs Sándor és Balics József) ezt az elképzelésüket valósították meg dolgozatukban, bár szakvélemények szerint az ideális építéshez legalább 8-10 hektárnyi pluszterület kellett volna. Erre azonban nem volt lehetőség, mégis frekventált környezetben építhetik fel Budapest vadonatúj, a következő évtized igényeinek is megfelelő, ívelt formájú arénáját.
Ami remekül megközelíthető lesz a metróval, s turisztikai szempontból az sem mellékes, hogy a közelben van galopp-pálya, illetve a Budapesti Nemzetközi Vásár. A nyolc pályázati anyag közül egyedül a Fehér úti stadion rendelkezne a már említett parkolóházzal (2100 személyautó és 120 autóbusz fedett helyen parkolhatna, ám ez a szám igény szerint bővíthető lesz); érdekesség, hogy a tribünökre innen is be lehet majd jutni. Egyszerű megoldás, mégis praktikus. Tizenegy hetet vett igénybe a tervezés, miközben a készítők nemzetközi tapasztalokat is szereztek, főként a lelátók lefedésének megoldására. Tanulmányozták többek között a párizsi Stade de France, a gelsenkircheni Schalke- és a parmai Ennio Tardini-stadiont.
