Sorozatunk első részében a 2008-as Eb-pályázatunkhoz csatolt stadiontervek közül a három legkisebbet, azaz a kaposvárit, a miskolcit és a szegedit mutattuk be. Most következzék a másik három vidéki létesítmény, vagyis a győri, a székesfehérvári és a debreceni aréna, amelyek közül a fehérváriban akár elődöntőt is rendezhetnek.
Alább kiderül, hogy a tervezők mindenre gondoltak, így például a Sóstói-stadionban az Eb után fitneszközpont, szálloda és irodaház is építhető. A szálloda és az iroda Győrött már előre tervezett, ám ott ez ügyben akadt némi probléma: a főlelátót át kell majd helyezni. Székesfehérvárott egyébiránt már zajlik a munka, a tervek szerint októberben már átadják az első ütemben elkészült részeket. Bár a több száz oldalas Eb-pályázatban "mindössze" két fejezet foglalkozik a kontinensviadalra készülő nyolc stadionnal, a pályák milyensége és helyzete fontos pontja a tervnek. Márcsak azért is, mert az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szigorú szabályokat ír elő a pályázóknak. A korábban papíron már beindult stadionrekonstrukciós program továbbvitelére az újonnan felállt kormány is igent mondott, mint ahogy támogatásáról biztosította a 2008-as Eb-pályázatot előkészítő bizottságot is. Éppen ezért bízhatunk abban, hogy a december 13-ai döntést követően megindulhatnak az Eb-rendezés munkálatai, vagyis megépülhet három, harmincezer nézőt befogadó stadion (Szegeden, Miskolcon és Kaposvárott), négy negyvenezer férőhelyes létesítmény (Budapesten a Fehér úton, Győrött, Székesfehérvárott valamint Debrecenben) és a hatvanezresre tervezett Puskás Ferenc-stadion építése vagy átépítése.Íme csak néhány feltétel, amelynek teljesülnie kell: a 2008-as Eb-t rendező országban a kontinenstorna mecscseit minimum harmincezer férőhelyes arénákban kell lejátszani, amelyhez hozzájön minimun hétszázötven elkülönített ülés a média képviselőinek, valamint egy ötszáz fős VIP-terasz. Ami a nézőteret illeti: a 2004-es, portugáliai Eb-n még csak a lelátó kétharmad részét kell befedni, négy évvel később viszont már egyetlen néző sem ázhat meg az esetleges esőzés során. A parkolókról annyit, az UEFA úgy számol, hogy minden ötödik néző autóval közelíti meg a mérkőzések helyszínét, vagyis egy harmincezres stadion mellett hatezer autónak kell parkolót biztosítani.Székesfehérvár: a hajszárítókra is gondolni kellett
Bár a székesfehérvári stadion hivatalosan a felújított arénák közé sorolandó, ám gyakorlatilag vadonatúj létesítmény épül. A jelen idő helyénvaló, hiszen az építkezés már megkezdődött, sőt, a tervek szerint októberben véget ér az első ütem, vagyis a 2500 főt befogadó lelátó lesz készen. A terveket készítő Koltai Zsuzsa kételkedik az októberi átadással kapcsolatban, azt azonban ő is biztosra veszi, hogy szép stadionja lesz a városnak. A tervező asszony egyébként nyolc éve foglalkozik futball-létesítményekkel, s korábban Angliában élőben szemlélhette a Nottingham Forest vagy éppen az Ipswich Town pályáját, valamint az MLSZ meghívására körbejárta a 2000-s holland-belga közös rendezésű Eb helyszíneit. Csak összehasonlításképpen megemlítjük, hogy amíg a fent említett nyugat-európai arénákban egyetlen –tegyük hozzá: minden igényt kielégítő, hiper-modern–ülőhely csaknem hárommillió forintba kerül (vagyis egy Eb-rendezésre alkalmas pályának Nyugaton csak a székei százmilliárd forint körüli öszszegbe kerülnének), addig Fehérvárott a negyvenezres stadion felépítésére 1, 4 milliárd forint jut. "Az anyagi korlátok teljes mértékben meghatározták a tervezés milyenségét” –állítja Koltai, s elmondása szerint nem okozott volna gondot egy hipermodern stadion megtervezése, csak értelme nem lett volna. No, azért ne panaszkodjunk, mert ha megépül a fehérvári létesítmény, akkor európai szintű stadionnal gazdagodik a város és persze az ország. Az UEFA ugyanis nem ismer kegyelmet, az európai szövetség hetvenoldalas ismertetőben közölte a tervezőkkel, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni. Ebben például arra is kitérnek, hogy a csapatok öltözőjének milyen nagyságúnak kell lennie, mennyi öltözőszekrényt, hajszárítót vagy zuhanyrózsát kell biztosítani, s milyen demonstrációs táblákkal kell felszerelni. De nem csupán az öltözőben vannak komoly feltételek, az orvosi szobában például nem mindegy, milyen vérnyomásmérővel várják a játékosokat… Ami a székesfehérvári stadiont illeti: leginkább angol stílusúnak jellemeznénk. A lelátó igazából nyolc részből áll, a két rövidebb és a két hosszabb oldali rész mellett a négy sarokban is egy-egy stand áll, s ez némi stadionjelleget biztosít. Ráadásul ezáltal – a hozzáértők szerint – jobban szellőzik a fű is, így megóvható a játéktér állaga. A sarokban elhelyezett, egyenként 2500 férőhelyes szektorokra azért van szükség, mert Székesfehérvár a negyeddöntők valamelyikének is otthont adna, s az UEFA a legjobb nyolc között lejátszandó meccsekre minimum 40 ezer férőhelyes stadiont követel. A sarkok nélkül ez a szám nem lenne meg, ám a tervek szerint az Eb után ezeket a lelátórészeket lebontják, s a helyükre fitnesszközpont, iroda, szálloda is építhető, s ebből pluszbevétel is lehet.
Debrecen: új remények és egy új létesítmény új helyen
Ha jól, és számunkra kedvezően alakulnak az események, akkor ugyebár december 13-án Magyarország kapja meg a 2008-as Eb rendezési jogát, emígyen Debrecenben rendezik majd a B-csoport küzdelmeit, sőt, az egyik negyeddöntőre is a vadonatúj stadionban kerülhet sor. Emlékezhetünk rá, korábban az okozott problémát Debrecenben, hogy hol épüljön új létesítmény: a Nagyerdőben nehéz lett volna a nemzetközi előírásoknak megfelelő arénával és kiszolgálóhelyiségekkel előrukkolni, ezért a régi debreceni repülőtér helye került előtérbe. Aztán, amikor a DVSC kijutott az UEFA-kupába, a vezetés kissé felújította a Loki-pályát, székek kerültek a padok helyére, így nemzetközi kupameccsre már alkalmas lett a pálya. Az Európa-bajnokság azonban más. Éppen ezért, ha hat év múlva hazánkba látogatnak a kontinens legjobb válogatottjai, akkor a ma érvényes és elfogadott vadonatúj projekt alapján 40 ezer férőhelyes stadion épül Debrecenben, kiegészülve az 1100 személyes sajtóterasszal és a hétszáz előkelőségnek fenntartott VIP-páhollyal. A terveket a Keletterv Kft.-ben dolgozó Kiss Imre készítette, s mint az alábbi maketteken látszik, az aréna zsenialitását az egyszerűsége adja. Ha valaki látta már az angol Manchester United stadionját, az Old Traffordot, észrevehet némi hasonlóságot, hiszen a leendő debreceni pályán felfedezhetők az angolos vonások. Persze, az UEFA szigorú előírásai, vagyis a nézőtér teljes befedése, a kellő mennyiségű mellékhelyiség, büfé és különböző kiszolgálóhelyiségek építése, valamint a játékosok és a bírók kényelmét és testi épségét egyaránt előtérbe helyező öltözők. Ráadásul mert Debrecenben a szurkolók is nagyon szeretik a futballt, a júliusban induló bajnokság előtt ismét új remények ébrednek a Loki-szimpatizánsokban, és így egyszer-egyszer akár az Eb-rendezés előtt vagy után is teljesen megtelhetne a stadion.
Győr: negyed év múlva elindulhatnak a buldózerek
A győri, azon kevés stadionok egyike, amely az Eb-rendezéstől függetlenül is biztosan megújul majd. A rekonstrukciós program keretében akár már negyed év múlva megindulhatnak a buldózerek, igaz, addig még újabb pályáztatást kell kiírni, hiszen a korábban az építésre felkért alvállalkozó cég egyelőre rendkívül magas áron végezné el a munkálatokat. Ráadásul a felújítás is részleges lenne, hiszen valamikor ősszel csupán a stadion nyugati lelátóját rekonstruálják majd. Az előkészületek tehát nem haladnak zökkenőmentesen, sőt, most figyeljenek: "Az UEFA sokszor hangoztatott szigorú, ám végül is logikus előírásai azt mondják, a stadionok keleti lelátójára kell tervezni a VIP-helyeket, a sajtópáholyokat és a televíziós közvetítő-állásokat is – mesélte Bodrosi Attila, a győri terveket készítő team vezetője. – Az évtizedekkel ezelőtti, mostanra elavult építési szokásoknak köszönhetően Győrött jelenleg mindez a nyugati oldalon van, pontosan ott, ahová délutánonként a nap süt. Sajnos, nem tudunk mit tenni, első lépésben mégis a keleti oldalt kell felújítani, és később – ha megkapjuk a rendezés jogát – mindezt át kell vinnünk az előírásoknak megfelelően a keleti oldalra. Bár már ott tartanánk! ” Bodrosi azt is elmondta még, a rekonstrukció csaknem annyiba kerül majd, mintha egy teljesen új arénát építenének. A hat-nyolcmilliárd forintos beruházás azért is lesz a szokásosnál bonyolultabb, mert a győri létesítmény lelátói esős időben beáznak (ezért szét kell szedni, és újra kell építeni azokat), és emiatt a nem látható szerkezeti elemek évről évre fokozatosan amortizálódnak. Noha tíz esztendeig a jelenlegi állapotában még kibírja a stadion, azt követően biztosan szükség lesz a jelentős átépítésre, Európa bajnokság ide, vagy oda. Idővel a futópályát is el kell tüntetni, persze, erre is van megoldás, bár ez sem lesz egyszerű feladat. A nézőteret közelebb viszik majd a játéktérhez, hasonló módon, mint azt tették korábban a Megyeri úton is. A győri projektben egyébként több érdekesség is található még. A stadion mellé ugyanis közvetlenül szállodát, éttermet és irodaházat is terveztek abból a célból, hogy a létesítményt a jó esetben megrendezett kontinensviadal után is ki lehessen használni. Mi több, a vezetők már most is azt szeretnék, ha idővel Győr az ország egyik legjelentősebb utánpótlásbázisa lenne. Mivel négy edzőpálya is csatlakozik a stadionhoz, erre alighanem minden feltétel adott lesz – no, persze, csak évek múltán…
