Mexikói formában az ördögök

Megszületett a 2002-es világbajnokság első belga sikere, és a helyi lapok azonnal békésebb hangnemet használtak a válogatottal szemben. Már csak hébe-hóba lehetett felfedezni olyan kommentárokat, amelyek a vb után távozó, és minden bizonnyal a Standardhoz igazoló Robert Waseige szövetségi kapitányt bírálták, senki sem emlegette a sajtócsendet, a Marc Wilmotsot kiközösítő futballistákat, csak a győzelem számított."A belga válogatott bejutott a második körbe, miután három–kettőre legyőzte Oroszországot. Tizenhat éve a Szovjetunió ellen játszottunk emlékezetes mérkőzést, akkor négy–háromra nyertünk, majd negyedikek lettünk. Most ismét robbanthatunk. Abban a megtiszteltetésben lehet részünk, hogy a legjobb tizenhat között Brazíliával találkozunk” – írta például a Le Soir. A La Derniére Heure című újság sokkal lelkesebb volt laptársánál: "Ugyanúgy megcsinálták, ahogyan tizenhat éve. A vörös ördögök a vb-n nyújtott legjobb játékukkal lefutballozták Oroszországot a pályáról. Ilyen meccset! És most Brazília vár ránk…”A helyszínen tartózkodó belga újságírók szerint egyébként a "válogatott kontra média” vitát alaposan eltúlozta mindenki. Egy kolléga elárulta, ez inkább vihar egy pohár vízben, mintsem komoly, vérre menő vita. Szó sincs arról, hogy Wilmots szálka a többiek szemében, hogy Waseige rossz szakember, mindössze azért bosszús mindenki, hogy a kapitány miért hozta nyilvánosságra kevéssel a vb előtt: a nyáron távozik tisztségéből. Néhányan ennek a váratlan bejelentésnek tulajdonították, hogy a játékosok megzavarodtak, és Japánt, valamint Tunéziát sem tudták legyőzni.Ugyanakkor Waseige és a keret nem felejt… "Brazília mindenkinek nagy kihívás. Egyszer nyertünk, kétszer döntetlent játszottunk, rúgtunk hat gólt, de azt hiszem, ez a sajtónak még nem elég” – szúrt oda egyet az újságíróknak mindenki nevében a szakvezető.