Tíz éve hunyt el az Aranycsapat legendás kapusa, Grosics Gyula

„Grosics Gyula 1926. február 4-én Dorogon született. 1941-ben a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását, majd négy év múlva, mindössze 19 évesen védett először az NB I-ben. Első meccse 1945. október 21-én a Budafok ellen 3–2-re megnyert hazai bajnoki volt. Két idényen keresztül őrizte a dorogi csapat kapuját az élvonalban. Az 1945–1946-os idényben 31 mérkőzésen állt a gólvonalon, 1946–1947-es évadban pedig 30 találkozón kapott lehetőséget. Utolsó dorogi évében már együtt játszott jó barátjával, későbbi válogatott csapattársával, Buzánszky Jenővel. (...) 1947-ben igazolt a fővárosi MATEOSz MSE-hez, majd három évvel később a Budapesti Honvédhoz került. Puskás Ferencékkel háromszor volt magyar bajnok” – eleveníti föl az egykori kiváló kapus pályafutását az intézet honlapja. 

Az összeállítás hozzáteszi, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után Grosics is a részt vett a kispesti gárda dél-amerikai túráján, de – ellentétben Puskással, Cziborral és Kocsissal – ő végül (a csapat zöméhez hasonlóan) a hazatérést választotta, így pályafutása utolsó szakaszában Tatabányán szerepelt. 

„Ezután szeretett volna a Ferencvároshoz szerződni, de nem engedték neki, ezért abbahagyta a futballt. Csak a 82. születésnapján lett a Ferencvárosi TC igazolt játékosa, a Ferencváros–Sheffield United barátságos meccs előtt a kezdőcsapat tagjaként köszönthette az Albert-stadion telt házas közönsége” – jegyzi meg Grosics pályafutásának végéről a Puskás Intézet összeállítása.

„A magyar labdarúgó-válogatottban 1947 és 1962 között 86 alkalommal kapott lehetőséget. 1947-ben 21 évesen Albánia ellen mutatkozott be a nemzeti csapatban, Zakariás Józseffel együtt. A válogatott tagjaként 1947-ben Balkán-kupát, 1952-ben olimpiát, 1953-ban Európa-kupát, 1954-ben pedig világbajnoki ezüstérmet nyert. A legendás kapus három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) védett” – summázza az írás Grosics pályafutását a magyar válogatottban, hozzátéve, hogy visszavonulása után többnyire edzőként tevékenykedett, de volt kuvaiti szövetségi kapitány és szakfelügyelő is.

„A legendás kapus tíz éve, 2014. június 3-án hunyt el Budapesten, 88 éves korában. Nyughelye a budapesti Szent István-bazilikában található. Nevét 2011 óta a tatabányai futballstadion őrzi” – zárul az egykori kapus hagyatékát is gondozó intézet honlapján olvasható összeállítás.