– Látom, a kilences mezt szorongatja. Ezt kérte?
– Ezt kaptam – vágta rá a Székesfehérvárott 17-esben szereplő Nikolics Nemanja a Nemzeti Sport kérdésére. – Kérni alighanem illetlenség lett volna bármit is, mégiscsak először vagyok itt. Úgyhogy nagyon is jó lesz a kilences. Gyönyörű ez a piros felső, remélem, viselhetem még néhányszor...
– „Elsőbálozóként" hogy érzi magát?
– Köszönöm, remekül. Ráadásul nem idegenek közé csöppenten, hiszen Lipták Zoltán és Lencse László személyében korábbi klubtársaim váltak ismét a csapattársaimmá, és ha ellenfélként is, de a többiekkel is volt már szerencsém találkozni.
– Mit gondol, kellemes emlékeket őriznek önről?
– Nincs okuk arra, hogy haragudjanak rám – ha csak egy-két góllal fel nem bosszantottam őket...
– Apropó, gólok. Derekasan termel mostanság, be is érte Adamo Coulibalyt a góllövőlista élén. Kijelentheti, hogy csúcsformában van?
– Való igaz, nem megy rosszul, én mégis úgy vélem, hogy az elmúlt években folyamatosan bizonyítottam. Száztizenkét élvonalbeli meccsen hatvanegy gólt szereztem, talán ez is jelzi, hogy lehet rám számítani.
– Ezek után aligha érte meglepetésként, hogy bekerült a ligaválogatott keretébe.
– Biztos nem voltam benne, de miután tavaly novemberben egyszer már felvetődött, hogy összeáll ez az együttes, és egy akkori szavazás arról tanúskodott, a szurkolók engem látnának legszívesebben a csapatban, bíztam abban, hogy Egervári Sándortól megkapom a lehetőséget. Roppant mód megtisztelő számomra, hogy így alakult.
HA ARRA IS KÍVÁNCSI, NIKOLICS MIT GONDOL AZ A-VÁLOGATOTT TÁMADÓIRÓL, AZ NB I-ES GÓLKIRÁLYI CÍMRŐL ÉS A VIDEOTON EREDMÉNYEIRŐL, KERESSE A NEMZETI SPORT KEDDI SZÁMÁT.
