Erwin Koeman: „A barátságos mérkőzések funkciója nem változott”

Vágólapra másolva!
2008.11.10. 09:30
Címkék
November 19-én, idei utolsó hivatalos fellépésén a magyar labdarúgó-válogatott Belfastban Észak-Írországgal találkozik. Az együttes szezonzárója után szokásos téli álmába süpped a sportág – itthon. Erwin Koeman szövetségi kapitány közben vándorbotot ragadva nyugat-európai körútba kezd. No igen, a holland felfedező típus. A nemzeti karakterjegy 1988 Európa-bajnokának lelkébe is beleégett.
Erwin Koeman örül a részsikereknek
Fotó: Németh Ferenc (NS-archív)
Erwin Koeman örül a részsikereknek
Erwin Koeman örül a részsikereknek
Fotó: Németh Ferenc (NS-archív)
Erwin Koeman örül a részsikereknek

Szavazás

Hányadik helyen végez a magyar válogatott a vb-selejtezők során a csoportjában?

Írja be az itt látható számot!
– Annak idején hová kívánta a barátságos válogatott meccseket? A háta közepére?
– Lényegesen egyszerűbb helyzetben voltam a maiaknál: szerettem futballozni, ez pedig minden további morfondírozást feleslegessé tett – sodort össze érzelmi és értelmi szálat a bevallottan a pénteki Újpest–Győr bajnoki miatt Budapestre érkező Erwin Koeman. – Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a mostaniakból hiányozna az emóció. Annyit változott körülöttünk a világ, hogy nehéz ugyanazzal a felszabadult örömmel csatasorba állni, amely minket jellemzett. Aki a klubcsapatával három fronton is érdekelt – a bajnokságban, az országos és a nemzetközi kupában –, kizsigerelt ember. Fáradt, ingerlékeny. Bocsánatos bűn, ha ezeknek a labdarúgóknak nem csak magasztos, virágos gondolatai támadhatnak. Gond csupán akkor van, ha a lelkesedésből az előadásra, a meccsre sem jut, éppen ezért rajta kell tartanod a szemed a játékosokon.

– Ösztönös tanulási folyamat eredménye a „szűrés” tudománya, esetleg igénybe vesz külső segítséget?
– Nem ritka, hogy a klubedzővel beszélgetve lehorgonyzunk ennél a pontnál. Hiába igyekszel ugyanis a lehető legtöbb információt begyűjteni egy-egy futballistáról, aki napi szinten dolgozik vele, értelemszerűen jobban ismeri. A nyűgeit is.

– Első válasza szerint önnek nem volt nyűg pályára lépni felkészülési meccseken. Akkor most türelmes, megengedő vezér, vagy koemani odaadást vár el katonáitól?
– A barátságos mérkőzések egyetlen funkciója sem változott vagy vált feleslegessé az évtizedek során: a lehetőség a kulcsszó. Egy ilyen összecsapás lehetőség a játékosnak, hogy a szövetségi kapitány bizalmával éljen, s lehetőség az edző számára a kísérletezésre. Mindamellett akin nem látom az elszántságot, az Észak-Írország ellen sem kerülhet be a csapatba. Nálam ez a törvény: akinek nincs ínyére, inkább maradjon otthon.

– Ön voksolt az északírekre? Netán a velük szembeni makulátlan eredménysor miatt?
– A statisztikáról tudok, remek, de halott anyag. Miért őket választottam? Későn szerződtem Magyarországra, esélyem sem volt rá, hogy az éves programot megtervezzem, előterjesszem, és aztán megvalósítsam. Az ellenfélkeresés időpontjában a nemzeti csapatok zöme már foglalt volt, szűkebb körből szemezgettünk, de szerintem jól döntöttünk. Az északírek – ez ír, brit sajátosság – szívből játszanak.

A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT HÉTFŐN MEGJELENŐ SZÁMÁBAN OLVASHATJA!
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik