Az emberek kevesebb közpénzt adnának a magyar profi futballra

A férfiak 63, a nők 70, a nyugdíjasok 72, a tanulóknak viszont csak az 56 százaléka költene kevesebb közpénz a magyar profi futballra a Tárki és az Image Factory legfrisebb „Társadalmi Klíma Riportjából”.

Érdekesség, hogy a férfiak és a tanulók mellett a legalacsonyabb jövedelműek is az átlagosnál magasabb arányban gondolják úgy, hogy a közpénzből többet kellene a hivatásos labdarúgásra áldozni.

Ezzel együtt országos átlagban a válaszadók kétharmada kevesebbet vagy egyáltalán nem adna erre a célra a központi (vagy önkormányzati) büdzséből.

Ami azokat illeti, akik a mostanival azonos vagy ennél több pénzzel támogatnák a focit, közöttük felülreprezentáltak – azaz országos számarányukhoz képest nagyobb hányadban képviseltetik magukat – a fiatalok (18-39 évesek) és a Fidesz szimpatizánsai.


Az 1028 megkérdezett körében elvégzett vizsgálat eredménye szerint 36 százalék gondolja egyértelműen úgy, hogy a magyar labdarúgás akkor sem lenne eredményesebb, ha az állam többet költene rá. Húsz százalék ezzel együtt inkább vagy határozottan az ellenkezőjében hisz.

Ami a két kérdés közötti válaszok közötti átfdéseket illeti, természetesen azok, akik jobban finanszíroznák a költségvetésből a sportágat, abban is hisznek, hogy ettől jobb lenne a magyar labdarúgás.

A lakosság egyharmada (33 %) amondó, hogy a jelenlegi helyzetért az MLSZ és a klubok vezetői a felelősek, 23 százalék viszont inkább a játékosokat jelölte meg „bűnbakként”.

Jelentős azoknak a száma, akik ebben a kérdésben nem tudtak állást foglani (24 %), míg a politikusok, az edzők és a befektetők tevékenységét együttesen is csak 20 százalék jelölte meg az elhúzódó válság okaként.

Az MLSZ-t és a klubvezetőket elsősorban a férfiak, valamint munkaerőpiaci szempontból az aktív és a legtöbbet kereső emberek kárhoztatják.

A Magyar Labdarúgó-szövetség sajtófőnöke, Serényi Péter megkeresésünkre elmondta: ő is lapunkkal egy időben ismerte meg a riportot.

„Az MLSZ időt fordít a jelentés tanulmányozására, és hamarosan dönt arról, hogy mikor és milyen formában reflektál az eredményekre és az abban található megállapításokra” – fogalmazott Serényi Péter.