Grosics Gyula 80 éves

2006.02.04. 01:42
Címkék
Grosics Gyula, az Aranycsapat egykori legendás kapusa, aki később edzőként és klubelnökként is segítette a magyar futballt, 80. születésnapját ünnepli a mai napon.
Grosics Gyula Dorogról jutott el a világhírig
Grosics Gyula Dorogról jutott el a világhírig
Grosics Gyula Dorogról jutott el a világhírig
Grosics Gyula Dorogról jutott el a világhírig

Grosics Gyula Dorogon született, s az Esztergom-Komárom megyei városban is nőtt fel. Nem véletlen, hogy első egyesülete is dorogi volt, 1938-ban lett a helyi DAC igazolt játékosa.

A később a háló előtt világhírnevet szerzett Grosics középiskolás korában még csatárként riogatta az ellenfeleket, majd amikor egyszer nem jött el a kapusuk, neki kellett hátramennie a gólvonalra.

1947-ben Budapestre került, s a MATEOSZ csapatában folytatta pályafutását. 1950-ben már a Teherfuvar mezét viselte, igaz, nem váltott klubot: volt együttese beleolvadt a Teherfuvarba.

Az 1947-ben már a válogatottban is bemutatkozó kapus 1950 nyarán végre nagycsapatba, az akkor többek között Budai II Lászlóval és Kocsis Sándorral megerősödő Bp. Honvédba került. S ha hozzátesszük, hogy Bozsik József és Puskás Ferenc már régóta ott kergette a labdát, kijelenthető: kiváló csapat alakult Kispesten.

Grosics a Honvéddal három bajnoki címet nyert, majd nemcsak hogy el kellett hagynia a katonacsapatot, hanem még hosszabb időre el is tiltották. 30 éves korában Tatabányán kapott lehetőséget, s még hat jó éve volt a bányászoknál, mielőtt 1962-ben végleg szögre akasztotta volna a stoplist.

A válogatottal 1952-ben olimpiai bajnok lett, két év múlva pedig világbajnoki második – utóbbi eredményt az ország akkor hatalmas csalódásként élte meg, mivel a csoportmérkőzések során már legyőzött NSZK ellen maradt alul Sebes Gusztáv válogatottja a fináléban.

A köztes évben, 1953-ban került sor a legendás Anglia-Magyarország válogatott meccsre, amikor is a magyar csapat 6:3-as győzelmet aratott a Wembley-ben. Bizonyítván, hogy ez nem csak egy kifutott eredmény volt, a következő év tavaszán 7:1-re verték meg Puskásék a briteket.

1956-ban több válogatott játékos is külföldre távozott, Grosics ellenben maradt, s Bozsikkal az átalakult nemzeti tizenegy erőssége volt továbbra is. 1958-ban ennek ellenére a csoportmérkőzések során kiesett a magyar csapat, 1962-ben pedig a negyeddöntőben búcsúztak a Baróti-fiúk.

Grosics a chilei vb után még egy alkalommal húzta fel a válogatott mezt, amelyet összesen 86 alkalommal viselhetett.

Pályafutása befejezése után előbb Tatabányán, majd Salgótarjában edzősködött. Két évig a Kuvait SC edzéseit irányította, több csapata nem volt. Később hosszú ideig, egészen 1984-ig a Volán SC elnöke volt.

Puskás Ferenc és Buzánszky Jenő mellett már csak Grosics Gyula él a legendás, a Wembley-ben győztes együttes, az Aranycsapat tagjai közül. ---- M ---- S
Legfrissebb hírek

A világ legjobbjai indulnak a férfi kardozók budapesti világkupaversenyén

Egyéb egyéni
11 perce

Botka Endre: A jelenlegit megelőző két edző nem igazán könnyítette meg a dolgomat

Labdarúgó NB I
19 perce

Női kézi Eurokupa: Golovin Vlagyimir kihirdette a törökök és a csehek elleni keretét

Kézilabda
34 perce

A The Killers játszik a BL-finálé kezdőrúgása előtt a Puskás Arénában

Bajnokok Ligája
36 perce

Szuzana Lazovics: Hiszek benne, hogy a csapat képes kilépni a nemzetközi porondra

Kézilabda
39 perce

Magyar–szlovén: norvég játékvezetői csapat érkezik a Puskás Arénába

Magyar válogatott
1 órája

Toto Wolff új gyémántja – sztárportré Kimi Antonelliről

Képes Sport
1 órája

A PSG „szeszélyei” nyomtak többet a latban? A Lens elleni bajnoki halasztása mellett döntött az LFP

Francia labdarúgás
2 órája
Ezek is érdekelhetik