Talán nem túlzás azt állítani, hogy a szerdai ellenfelünk legnagyobb sztárja Zlatan Ibrahimovic, a bosnyák származású svéd csatár. A futballvilág az Ajax Amsterdam játékosaként ismerte meg a hórihorgas támadót, aki több mint egy éve a világhírű torinói Juventus mezében kergeti őrületbe a védőket.
Azért van, akitől Zlatan Ibrahimovic is meg tud ijedni - ez is kiderült azon a sajtótájékoztatón, amelyre hétfőn késő este került sor a Váci úti szállodában.
- Elég, ha azt mondjuk, Király Gábor… - Hogyne! Lehet azt a fiút elfelejteni? - kérdezett vissza Zlatan Ibrahimovic.
- Haragszik rá? - Nem, dehogyis. Az ilyen "balesetek" benne vannak a futballban.
- Nézzük csak: hogy emlékszik vissza erre a bizonyos két évvel ezelőtti, a stockholmi Rasunda-stadionban lezajlott szituációra? - Arra tisztán emlékszem, hogy a magyarok egy korán szerzett góllal sokáig vezetni tudtak ellenünk. De támadtunk, egyre erősebben támadtunk, hogy egyenlíteni tudjunk, és megfordítsuk a mérkőzést. Jobbról jött egy beadás, éreztem, hogy a labda pont felém száll, felugrottam fejelni… És itt vége az emlékeimnek. Később videofelvételen láttam, hogy abban a pillanatban, amikor elfejeltem a labdát, érkezett a magyar kapus, aki a labdát akarta kiöklözni, de egy pillanatot késett, így éppen az én arcomat találta el. Csak éjfél körül, a kórházban tértem magamhoz, és az ápolónők mesélték, hogy sikerült egyenlítenem, de én már semmire sem emlékeztem. Végül maradt az egy egy, és akkor nagyon sajnáltuk, hogy nem tudtunk győzni, de később Budapesten begyűjtöttük a három pontot, és így mi jutottunk ki a portugáliai Európa-bajnokságra.
Az aláírásgyûjtôk a svédek sztárját, Zlatan Ibrahimovicot is megtalálták
- Szóval akkor nincs harag? - Nem, nem, mondom, tényleg nincs. Láttam a felvételen, hogy az önök kapusa hárítani akart, nem szándékosan okozott nekem sérülést. Szóval ha találkozunk a pályán, nem lesz emiatt köztünk semmi probléma.
- Reméljük, más miatt sem, azaz nem tud nekünk gólt lőni. Mit vár a szerdai selejtezőtől? - A tabellát elnézve a magyar csapatnak egy győzelemmel lehetne esélye a kedvezőbb pozíció eléréséhez, emiatt úgy gondolom, a hazai együttes nem áll be védekezni, hanem rohamozni, támadni próbál, és így nekünk, csatároknak lesz elegendő területünk a kontrákra.
- Mit gondol, ki jut tovább ebből a csoportból, azaz ki jut el a németországi világbajnokságra? - Bár már nincs is sok mérkőzés hátra, lehetetlen megjósolni, mi lesz a vége. Ebben a pillanatban a horvátok a favoritok, és miután szombaton legyőztük őket, a bolgárok alighanem kiszálltak a versenyből, míg a magyar csapatnak van még valamennyi esélye…
A lila monokli
Jókora monoklival a jobb szeme alatt jelent meg az újságírók elôtt Henrik Larsson, az FC Barcelona támadója, aki két hét múlva ünnepli 34. születésnapját.
„Az egyik bolgár védôvel összefejeltünk, és ennek a nyomai bizony még látszanak majd néhány napig – mondta a svéd csapat legnagyobb ásza. – De ez engem különösebben nem zavar, hiszen futballozni jöttünk, nem szépségversenyre.”
A világhírû futballista nem felejtette el barátját, és kollégánk segítségével telefonon beszélni tudott Kiprich Józseffel, aki egykoron még a holland Feyenoord csapatában klubtársa és példaképe is volt.
- Milyen volt a szombati mérkőzés? - Annak ellenére, hogy Szófiában megvertük Bulgária válogatottját, egy pillanatig sem gondoltuk, hogy könnyű meccs vár ránk Stockholmban. Nálunk profi játékosok szerepelnek, akik megtanulták: ha lebecsülöd az ellenfelet, nagy bajba kerülhetsz. Hozzáteszem, éppen emiatt szó sem lehet arról, hogy a magyar válogatottat ne vennénk komolyan, noha a legutóbbi budapesti mérkőzésen ugyebár győzni tudtunk.
Visszatérve a bolgár meccsre: úgy vettem észre, hogy az első gólunk után mintha lélekben feladták volna a küzdelmet az ellenfél játékosai, és ezután még kétszer betaláltunk a kapujukba. Az eredmény alapján nem tűnhet izgalmas mérkőzésnek, de azt sem mondhatjuk, hogy olyan nagyon egyszerű lett volna.
- Mi lesz szerdán? - Jó mérkőzést várok, amelyen mi is, mint mindig, megpróbáljuk a lehető legjobb teljesítményt nyújtani, de Budapest felé a repülőn is arról beszéltünk: az ellenfelünknek az életben maradás a tét. Márpedig sohasem könnyű egy olyan csapat ellen játszani, főleg idegenben, amelyik az életéért küzd.