Matthäus szerint sorsdöntő esztendő lesz az idei

Lothar Matthäus mosolyogva, lebarnulva, szemmel láthatóan kipihenten érkezett meg tegnap délelőtt a budapesti Kempinski Hotelbe, ahol az Isztambulba induló válogatott tagjai gyülekeztek. A szövetségi kapitány jókedve azonban nem tarthatott sokáig, mert Hrutka János, a nemzeti együttes menedzsere azzal a hírrel fogadta, hogy a törökországi ítéletidő miatt Tóth Balázs Malatyában ragadt. A város repülőterét lezárták, s kétséges, hogy a fedezet csatlakozhat-e a magyar delegációhoz. A kapitány mosolyogva hallgatta munkatársa beszámlóját, ám hogy a fejében mi járt, azt legfeljebb sejteni lehet. Igaz, délutánra minden jóra fordult, Malatya fölött kitisztult az ég, és egy pótjárattal Tóth Balázs is útra kelhetett.

- Némi izgalommal indult a túra, ráadásul a meteorológusok szerdára havazást jósoltak Isztambulban…
- Én akkor is örülök ennek a meccslehetőségnek - mondta Lothar Matthäus. - Tisztában vagyok vele, hogy a mi szempontunkból nem a legjobb időpontban kell pályára lépnünk, mégis azonnal igent mondtam, amikor kiderült, hogy a szaúdiak szívesen meccselnének velünk. A magyar válogatottnak ugyanis szüksége van minden alkalomra, hogy együtt készülhessen.

Gyakran kényszerből változott a keret

- Kérdés, milyen szakmai tapasztalatai lesznek a találkozónak, hiszen a futballistáinak többsége javában edzőtáborozik a klubjával…
- Ez igaz, de azért látni kell, hogy a 2005-ös év sorsdöntő lesz a nemzeti együttes szempontjából. Idén eldől, kijutunk-e a 2006-os világbajnokságra. A bolgárok elleni kulcsfontosságú összecsapás itt van a nyakunkon, nagyon kevés idő maradt arra, hogy azok a játékosok is igazolják, helyük van a társulatban, akik ez idáig inkább csak mellékszereplők lehettek.
- De hát már eddig is rengeteget kísérletezett! Tavaly nem kevesebb mint negyvenöt labdarúgót próbált ki…
- Ez a szám első hallásra magasnak tűnhet, de sokszor a kényszer vezérelt a kerethirdetéskor. Sérülések tizedelték a csapatot, pályára léptünk olyan játéknapokon is, amelyek nem szerepeltek a FIFA-naptárban - ilyenkor persze a légiósokra nemigen számíthattam. No, és szembesültem egy számomra megdöbbentő jelenséggel is: akadtak, akik lemondták a válogatottságot.
- Akkor Babos Gábornak már nincs is visszaút?
- Az ajtó előtte is nyitva állt, ám a Feyenoord légiósa azt mondta - és a véleményén azóta sem változtatott -, hogy második számú kapusnak nem jön haza. Ez nemcsak szakmai probléma, jellembeli kérdéseket is felvet. Mi lenne akkor, ha senki sem lenne hajlandó leülni a kispadra? Minden meccsre tizenegy futballistával kellene elutaznunk? Ha meggondolja magát, visszatérhet, mert egy hibát bárkinek meg lehet bocsátani. Persze a visszatérésnek az is feltétele, hogy rendszeresen szóhoz jusson a klubjában, az ugyanis nem megy, hogy a válogatott adjon játéklehetőséget az egyébként a kispadon vagy a lelátón ücsörgőknek.
- Ez kőbe vésett szabály?
- Lehetnek kivételek, de tényleg csak nagyon indokolt esetekben.
egy edző nem aggódhat a futballistája helyett.

---- - Akkor adódik a kérdés: miért hívta be a szűkebb keretbe a klubjában mellőzött Torghelle Sándort, és ha már megtette, a szűkítés során miért maradt ki mégis a társaságból?
- Valóban, Torghelle Sándor sajnos nemigen jut szóhoz a Crystal Palace első csapatában, a tartalékok között ellenben rendszeresen futballozik. Jobb lenne persze, ha a Premier League mérkőzésein edződne, de legalább játékban van, ami roppant fontos, mert az edzéseken nem lehet meccsrutint szerezni. Kikértük az isztambuli fellépésre, de a klubja nem engedte el. Ezzel nincs mit tenni, viszont külön köszönetet mondok a Viking Stavanger vezetőinek, mert ők az első szóra rábólintottak Kovács Péter utazására. Visszatérve az eredeti kérdésre: Torghelle Sándor valamelyest lépéselőnyben van Szabics Imrével vagy éppen Dárdai Pállal szemben, mert amíg Angliában a klubok második csapatai is rendszeresen pályán vannak, a Bundesligában ez a lehetőség hiányzik. Egy szó mint száz: a korábbi érdemekre, önmagában a névre nem lehetek tekintettel, amikor a tétmecscsekre keretet hirdetek.
- Milyen létszámú társulatban gondolkodik?
- Huszonhat tagú a keret, ehhez csatlakozhat még egy-két labdarúgó a tétmeccsek előtti felkészülés során. A szakmai teljesítmények mellett azt is figyelem majd, hogy a kiválasztott futballisták profiként viselkednek-e a pályán kívül is.
- Ezzel most Huszti Szabolcs esetére céloz, amiről a Nemzeti Sportban keddenként megjelenő rovatában is írt?
- Általánosságban említettem ezt: egy válogatottnak olyan példaképnek kell lennie, aki büszke arra, hogy a címeres mezt viselheti. Ami a Huszti-ügyet illeti: a középpályás a téli szabadsága idejére egyéni edzéstervet kapott, ám a jelek szerint ezt olykor a fiókban pihentette. A Ferencváros játékosának meg kell értenie, hogy már több mint egy fiatal tehetség, neki válogatottként fokozott a felelőssége. Erről most mintha megfeledkezett volna. Kérdem én: miért egy edző dolga azzal foglalkozni, hogy a futballistája fitt legyen, ha az illető labdarúgó nem törődik ezzel? Huszti Szabolcsra ígéretes karrier vár, kár lenne, ha könnyelműsködés miatt nem tudna az adottságainak megfelelő pályát befutni.

Produkálja mindenki a legjobb játékát

- Ha már a személyi kérdéseknél tartunk: ki helyettesítheti a március harmincadikai, Bulgária elleni vébéselejtezőn az eltiltott Gera Zoltánt?
- Olyan a futball is, mint a színház: minden színész külön egyéniség, senkit sem lehet egy az egyben pótolni. Gera Zoltán játéka nyilvánvalóan hiányzik majd, viszont remek fedezeteink vannak, akik átvehetik a szerepkörét. Isztambulban például Vincze Ottó, akinek a visszatérése a válogatottba a thaiföldi túrán igazán kiválóan sikerült, de Wales ellen már Hajnal Tamásra is számíthatok.
- Milyen meccsre készüljünk szerda délután?
- Túl sok mindent nem tudok a szaúdiakról, bár egy videokazettát sikerült beszereznem róluk. Ellenfelünkre kőkemény világbajnoki selejtező vár Taskentben, biztosan nagyon motivált lesz a főpróbán. Már szó volt arról, hogy a mi játékosainknak a többsége a felkészülés kellős közepén jár, ezzel együtt mindenkitől százszázalékos fegyelmet, lelkesedést várok, no meg azt, hogy önmagához képest a maximumot nyújtsa. Fontos lenne egy jó eredmény, mert abból önbizalmat meríthetnénk a bolgárokkal vívandó csatára.
- A magyar válogatott összesen egyszer meccselt eddig Szaúd-Arábiával. Önnek vannak személyes emlékei az ellenfélről?
- Labdarúgóként sosem játszottam a szaúdiak ellen. Isztambulban viszont végre, ha nem is futballistaként, túljuthatunk a találkozáson. ---- Szaúd-Arábia labdarúgó-szövetsége nemcsak velünk bőkezű (hiszen a magyar delegáció a rivális szövetség vendéglátását élvezi Isztambulban): a szaúdiak 250 ezer dollárt ajánlottak fel, s utaltak át a több százezer áldozatot követelő dél-ázsiai természeti katasztrófa, a cunami áldozatainak megsegítésére. A pusztító szökőár Szaúd-Arábiában is nagyon mély fájdalmat okozott, így nem csoda, hogy a gazdag ország futballszövetsége ilyen lépésre szánta el magát. ---- SZAÚD-ARÁBIA

el-Eisza
Dzsahdali
el-Montasari
el-Szaid
Fallata
el-Slub
Fallatah
el-Sahrani
el-Jasszam
el-Abdullah
Kodzsah

Szövetségi kapitány: Gabriel Calderón

MAGYARORSZÁG

Szűcs L. 2/-2
Juhász R. 10/1
Stark 13/0
Gyepes 16/1
Nikolov 2/0
Rósa D. 6/0
Lipcsei 56/1
Vincze O. 7/0
Leandro 3/0
Kenesei 24/8
Kerekes 2/1

Szövetségi kapitány: Lothar Matthäus


Vezeti: Selcuk Derlei (Bülent Gökcü, Bahattin Duran) - mindhárom török

Helyszín: Isztambul, Olimpiai stadion

Kezdési idő: 15.00 Tv: Sport1 (élő, 15.00)
Kommentátor: Fülöp László