Zászlók a győri síron

"Miki saját bort szeretett volna, hát meglesz. Amit csak szeretett volna magának, azt megcsinálom neki" - mondja idősebb Fehér Miklós, miközben az jár a sebeket nem szívesen feltépő újságíró fejében, milyen szerencsés volt Miki, hogy ilyen szülőkkel áldotta meg őt a sors. - Hiába telt el ennyi idő a halála után, lelkileg még mindig a padlón vagyunk. És tudom, ez már sosem lesz másképp… - csuklik el az édesapa hangja. - Elvesztettük a fiunkat, a gyermekünket, a világ egyik legcsodálatosabb emberét… Ez nem olyan, mintha valakinek meghal a nagypapája vagy a papája. Az is borzasztó, nagyon borzasztó, de higgyék el, ennél kegyetlenebb érzés nincs."

Csakhogy az élet, bármenynyire is kegyetlen, megy tovább.
Mint az a film, amely Győrött, a Soproni úti emlékházban pereg. A Miki életének, pályafutásának legfontosabb és legszebb állomásait (Rába ETO, Porto, Braga, Salguieros, Benfica…) megörökítő múzeum június eleje óta várja a látogatókat, akikben, tudjuk meg, idősebb Fehér Miklóstól, nincs is hiány.
Igaz ez még akkor is, ha a legtöbb vendég nem Magyarországról, hanem Portugáliából érkezik…
"Szurkolók, turisták, sőt még az erre járó kamionosok is betérnek hozzánk, roppant kedvesek. Sokan hoznak is magukkal kisebb ereklyéket, zászlókat, sálakat, ám ezek már el sem férnek a múzeumban. A legtöbben éppen ezért a temetőben, a síron helyezik el azokat."
Tisztelet a kivételnek: azért magyar hang is hallható az emlékházban. Amikor például a Ferencváros Győrött szerepelt, a teljes csapat felkereste a múzeumot, és így tett tegnap délután az Újpest is. Természetesen a helybéli gárda futballistái is jártak már ott, na persze, Miki gyerekkori barátja, a zöld-fehér együttes kapitánya, Stark Péter kijelentette: aki az ETO mezét viseli, annak szinte kötelező ellátogatni a Soproni útra.
"Tényleg rendesek a srácok, gyakran beugranak, ki körbenéz a házban, ki megebédel nálunk - folytatja idősebb Fehér Miklós. - Amikor pedig kimegyek a stadionba, hogy megnézzem az ETO-t, azt tapasztalom, hogy Győr városa nem felejti el a fiamat."
Fájdalom, egyesek másképp gondolkodnak.
A Benfica javaslatára ugyebár felmerült, hogy - Miki emlékének adózva - rendezzenek egy mérkőzést a lisszaboni gárda, illetve a magyar válogatott között. A kezdeményezést eleinte heves bólogatás fogadta, aztán szép lassan elcsendesedtek a dolgok. Hogy kinek a hibájából, azt nem tudni. Csak fura, vagy inkább szomorú, hogy a mai magyar futballban annyi mindenre van idő, csak egy kis emlékezésre nincs…
Illetve dehogynem: az ETO FC vezetősége korábban úgy döntött, Fehér Miklós emlékére minden év áprilisában utánpótlástornát rendez Győrött. Az alapító okirat pedig kimondja: a klub utánpótlás-képzésének és -nevelésének felépítésében példakép és alapfilozófia Fehér Miklós személye, pályafutásának üzenete. Az az üzenet, ahogyan egy kissrácból válogatott támadó, egy vidéki kisfiúból Portugáliában szereplő, ismert és elismert profi lett. Talán hozzá sem kellene fűzni, de az emléktorna célja elsősorban nem a győzelem, sokkal inkább a játék, a jó hangulat, a sportszerű küzdelem - és annak a mosolynak a felidézése, amely arról a bizonyos utolsó képről köszön vissza…