Az Aranycsapat egykori csatárára, az 1929. szeptember 21-én született Kocsis Sándorra emlékeztek ma a Farkasréti temetőben. A megemlékezésen ott volt az Aranycsapat még élő tagjai közül Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, Puskás Ferenc betegsége miatt nem tudott elmenni. Koszorúztak a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Olimpiai Akadémia és a Magyar Labdarúgó-szövetség vezetői is.
Kocsis olimpiai aranyérmet (1952) és vb-ezüstöt (1954) nyert Magyarországnak. A Ferencvárosban kezdett futballozni 17 éves korában, 1949-ben bajnok lett a Fradival. A Budapesti Honvéddal további négy alkalommal (1950, 52, 54, 55) állhatott a dobogó tetején, 1950-ben, 1952-ben és 1954-ben a gólkirályi címet is megszerezte a kivételes fejjátékáról is híres csatár. Ő lett a legjobb gólszerző az 1954-es svájci vb-n is (11 találat). A válogatottban 68 mérkőzésen 75-ször talált az ellenfelek kapujába.
1957-ben már a svájci Young Fellowsban focizott, 1958-tól 65-ig pedig a világ egyik leghíresebb klubjának, az FC Bercelonának volt a kulcsembere Czibor Zoltán csapattársaként. Kétszer volt spanyol bajnok (1959, 1960), kétszer kupagyőztes (1959, 1963), nyert Vásárvárosok Kupáját (1960) és szerepelt az 1961-es BEk-döntőben. Hetvenöt spanyol bajnokin 40 gólt szerzett.
1979. július 22-én - máig tisztázatlan körülmények között - kizuhant kórházi szobájának ablakán, és szörnyethalt.