A film pereg tovább
Győr, Soproni út 57.Tábla a falon: Fehér Miklós Emlékház. Egy 24 esztendős korában elhunyt fiatalember emlékháza. Odakint szakad az eső, beköszöntött a hidegfront, bent, bármily furcsa, mégis valami melegség árasztja el a helyiséget.
„Nem csak a fiam, a legjobb barátom volt. Mindig mondta nekem, apu, ne pörögj, ne pörögj. Milyen igaza volt. Ma már tudom, hogy egy perc az élet. Egy perc… Az egyik pillanatban mosolyogsz, aztán… Mostantól azért élek, hogy Miki álmait
„Nem csak a fiam, a legjobb barátom volt. Mindig mondta nekem, apu, ne pörögj, ne pörögj. Milyen igaza volt. Ma már tudom, hogy egy perc az élet. Egy perc… Az egyik pillanatban mosolyogsz, aztán… Mostantól azért élek, hogy Miki álmait
Kiderül, a Sasfészek futballklub ifjú palántáit hozta el edzőjük, a látogatás végén a fiúk a következőket írják az emlékkönyvbe: "Szeretnénk mi is olyan nagyszerű emberek és sportolók lenni, mint amilyen Fehér Miklós volt". Mikit választották példaképüknek, nemsokára egy spanyolországi tornára utaznak, mezükön, a címer felett a 29-es számot viselik majd.
Fehér Miklós is abban játszott utoljára 2004. január 25-én…
Az első kép Mikiről: mosoly és csokitorta
A végtelenített film pereg.
Egy tehetséges futballista első góljai Győrött. Fehér lő, gól. Fehér fejel, gól. Fehér bevetődik, gól… Itt kezdődött minden. Illetve, dehogy itt. Hiszen ott a fénykép, a bejárattól jobbra.
Miki 1 éves. Csokitorta lehetett, édes, mint az élet.
Aztán az osztálykép: Kodály általános iskola, II/B. Fehér ing, sötét nadrág. És a mosoly, az újra és újra előbújó mosoly. Eggyel lejjebb mosolyog a Mikulásra is, naná, szép, hosszú fehér szakálla van, ráadásul a zsákja tele majszolnivalóval. A szemünk láttára nő fel: az érettségit megörökítő fotó, a családi kerti partik, a szeretet ünnepei, vacsora a barátokkal, Lisszabonban imádott menyaszszonyával és hugával…
A film pereg tovább. Miki két gólnál tart már. "Lesz mesterhármas?" – kérdezi a riporter. Lesz, persze, hogy lesz. "Fehér Miklós harmadik góljával három nulla az eredmény".
Az első cikkek egyike lehetett. A fociból szeretnének megélni – ez a címe az 1994. november 8-ai írásnak. Fehér Miklósról és Stark Péterről szól. Gyerekkori barátok, egy utcában laktak, egy iskolába jártak, együtt lettek ifjúsági válogatottak. Fehér aztán Portugáliába szerződött, Stark maradt Győrben.
"Biztos tagja lesz az FC Portónak" – mondja közben a mikrofonba Borbényi János, az ETO akkori klubigazgatója. Az egyik vitrinben még azt olvassuk, hogy "Fehér éjszaka a Rába partján" (győztes gól a 91. percben a Diósgyőr ellen!), a másikban már azt, hogy "Fehér elutazott Portóba", majd azt, hogy "Itt minden profi".
Ô is: "Az új játékosokat egy hajón mutatták be, Miki tolmácsok közreműködése nélkül válaszolt az újságíróknak" – jelenik meg végre egy mosoly az emlékházban minket körbevezető idősebb Fehér Miklós arcán.
Az első gól kék-fehérben: kupameccsen a másodosztályú Famalicao ellen. Az első csapatkép kék-fehérben: jobbján Aloisió, balján Jardel. Az első mesterhármas kék-fehérben: 3x Miki! – harsogja a cím. A 15-ös, Miki feliratú dressz a falon. A kék-fehér, valamint az idegenben viselt narancssárga-kék is. Ez is az övé, meg a válogatott meccsek után elcserélt mezek is. Olasz, portugál, svéd, macedón, San Marinó-i, bosnyák, román, szaúdi és grúz. Kicsivel odébb egy-egy piros, illetve fehér felső, 9-es számmal és magyar címerrel díszítve. A legkedvesebb Fehér-mez. ---- M ---- A
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik