Torghelle bosszút állt Bernért

Vágólapra másolva!
2004.06.07. 22:04
Címkék
Másfél hónap alatt megadatott neki az, ami másoknak egy egész pályafutás alatt sem jön össze. Pályára léphetett előbb a világbajnok Brazília, majd a legutóbbi vb-ezüstérmes Németország ellen, és ha már ilyen kegyes volt hozzá a sors, akkor véghezvitte azt, amiről rengetegen csak álmodoznak: betalált mindkét világhírű együttes hálójába. Amennyiben Torghelle Sándor egész pályafutása során soha többször nem rúg egy egyeneset a labdába  persze, miért lenne így, hiszen 22 esztendős, sokra hivatott futballista , akkor is lesz miről mesélnie majd nagypapa korában, hiszen beírta magát a labdarúgás történelemkönyvébe. Most a vasárnapi kaiserslauterni meccs legjobbjával, Torghelle Sándorral beszélgettünk.
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
– Hogy aludt a mérkőzést követő éjjel?
– Az az igazság, hogy nem nagyon aludtam, ugyanis kaptunk egy kis kimenőt Lothar Matthäustól, és egy-két sör mellett a játékostársakkal átbeszéltük a meccsen történteket – mondta Torghelle Sándor. – Ekkora öröm ritkán adódik az ember életében.
– Mit gondol, van-e most boldogabb labdarúgó Magyarországon önnél?
– Aligha… A társak hathatós segítségével két gólt rúgtam a világ talán legjobb kapusának, Oliver Kahnnak, és hasonló élmény nem sokszor adatik meg egyetlen válogatott labdarúgónak sem.
– Ki volt az, akivel elsőként osztotta meg az örömét?
– A szüleimet hívtam telefonon, és talán nem kell mondanom, hogy nagyon-nagyon boldogok voltak, és büszkék rám.
– Nem akarjuk túlzottan dicsérni, bár ezúttal megérdemli az elismerést: egészen fantasztikus megoldásokat választott a góljai előtt…
– Az első találat előtt igazából gondolkodni sem volt időm, ám szerencsére éreztem, hogy hol van a kapu, és a lefordulást követően sikerült Oliver Kahn mellett elrúgnom a labdát. Ami pedig a második gólt illeti: jó ütemben indultam be, a labdát mellel magam elé vettem, és arra is ráéreztem, hogy az utolsó fázisban milyen megoldást kell választanom.
– Azaz csöppet sem kedvetlenedett el amiatt, hogy a második perc legelején elhibázta a ziccerét. Nem gondolt akkor arra, hogy többet nem lesz ilyen lehetősége a gólszerzésre?
– Nem jellemző rám, hogy egy helyzetkihagyás elveszi a kedvemet a játéktól. Nem volt időm bosszankodni, abban viszont bíztam, hogy helyzetbe kerülök. Igazam lett, és az különösen jó érzéssel tölt el, hogy valamennyi játékostársammal bebizonyítottuk: mi nem statiszták vagyunk, hanem labdarúgók, akik, mint a példa mutatja, akár a sztárok fölé is nőhetnek…

– Mennyire volt más a német válogatottak ellen futballozni, mint, mondjuk, a bajnok Ferencváros védőit lerázni?
– A Bundesligában futballozó játékosokról van szó, valamennyiüket jegyzik a nemzetközi piacon, és egészen más ritmusban futballoznak, mint az a hazai bajnoki találkozókon megszokott. Egyébként soha nem gondolok arra, hogy ki áll velem szemben, és vasárnap este bebizonyosodott: a sztárok is hús-vér emberek, ők is képesek hibázni.
– Megítélése szerint a portugáliai Európa-bajnokságon mire lehet képes Németország Hollandia, Csehország és Lettország ellenében?
– Ez a vereség talán jót tett Rudi Völler csapatának. Azt gondolom, a német válogatott tagjai tanulnak a hibákból, és ha így lesz, akkor a holland és cseh gárdával nagy harcban lesznek a továbbjutó helyek megszerzéséért.
– A szerződése az MTK-hoz köti, ám nem lenne meglepő, ha a vasárnapi játékát látva a Bundesliga-klubok sorba állnának a megszerzéséért. Irány Németország?
– Nagyon boldog lennék, ha sikerülne külföldre szerződnöm. Remélem, a támadót kereső kluboknál jó ajánlólevél lesz a vasárnapi teljesítményem. ---- G ---- T
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik