Gera Zoltán lélekben már felkészült a légióséletre

A kapitány a tegnapi sajtótájékoztatón megígérte, hogy a válogatott vele kezdi meg a világbajnoki selejtezőket, viszont ettől Gera Zoltán még nyugodtan lehet a Besiktas labdarúgója.
"Természetesen nem vagyunk összenőve Lothar Matthäusszal – mondta a ferencvárosi támadó. – Vagyis a sorsunk egymástól függetlenül is alakulhat. Annak viszont örülök, hogy most, amikor mindenki az én sorsommal foglalkozik, nem vagyok otthon. Engem ugyanis csak a németek elleni találkozó foglalkoztat, persze miután ismét Magyarországon leszek, majd beszélhetünk arról, hogy hol folytatom a pályafutásomat."
A támadó tehát nem zárkózik el attól, hogy elhagyja a Ferencvárost. Amennyiben lesz olyan klub, amelyik hajlandó kifizetni a zöld-fehérek által kért pénzt, akkor gyaníthatóan a klub vezetői sem ellenkeznek majd túlságosan.
"Felkészültnek érzem magam arra, hogy kipróbáljam magam egy másik bajnokságban is – folytatta Gera Zoltán. – Profi labdarúgó vagyok, akinek ott kell helytállnia, ahova a szerződése köti. Azt viszont szeretném újfent leszögezni, hogy vasárnapig nekem csak a válogatott létezik."
Gera Zoltán életét nagyban befolyásolja egy vallási közösség, amelynek a játékos aktív tagja. A gyülekezethez ezer szállal kötődő futballista sosem csinált titkot abból, hogy számára igen fontos ez a közeg.
"A hit nem távolságfüggő – véli Gera Zoltán. – Amennyiben Törökországba vagy éppen máshova igazolok, ugyanúgy gondolkodom majd ezzel kapcsolatosan, mint eddig. Persze hiányoznak majd a megszokott barátok és együttlétek, de nekem is áldozatokat kell hoznom. Amennyiben légiós leszek, minden alkalommal, amikor hazatérek, az első utam a gyülekezetbe vezet majd." ---- A Rudi Völler vezette német válogatott már a portugáliai Európa-bajnokságra készül, a Fekete-erdőben edzőtáborozik, és innen utazik Kaiserslauternbe. Az egyik legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild kiemelten foglalkozik a válogatottal, de nem a magyarok elleni találkozóra helyezi a hangsúlyt, hanem a hollandok elleni első Eb-találkozóra. A lap szerint az együttes Kahn – Friedrich, Wörns, Novotny, Lahm – Schneider, Hamann, Frings, Ballack – Brdaric, Kuranyi összeállításban lép majd pályára az első portugáliai mérkőzésen.
A németeknek egyébként eddig kiválóan sikerültek a felkészülési találkozók, hiszen Máltát hét, Svájcot pedig két góllal múlta fölül a gárda.
A Bild egyébként foglalkozik a magyarok elleni találkozóval is – összesen egy mondatot szánt a mérkőzésre, amelyből kiderül, mikor és hol lesz a meccs… ---- Volt egyszer egy világbajnoki döntő (Svájcban), amely számunkra igen fájó vereséget hozott, hiszen azon az 1954-es fellépésen (Bernben) 3:2-re nyertek a németek. A vasárnapi válogatott találkozót is a fél évszázaddal ezelőtti nagy meccs miatt hozta öszsze a német szövetség, és természetes, hogy a Fritz Walter-stadionban ott lesz az aranycsapat két legendája, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő is (Puskás Ferenc betegsége miatt nem jöhetett el). A hajdani sztárokra főszerep vár, vasárnap délelőtt államfők köszöntik őket az ötven évvel ezelőtti találkozó kapcsán.
"Fárasztó minden meghívásnak eleget tenni, de nagyon boldog vagyok, hogy nemcsak otthon, hanem külföldön sem felejtettek el bennünket, így szinte örökké úton vagyok – mosolygott az egykori Fekete Párduc, Grosics Gyula. – Ritka az a sportbarátság, amely a két csapat játékosait köti össze. Nem mondom, hogy kebelbarátok vagyunk, de évente többször is találkozunk a német focistákkal. Érdekes, a zrikákat még most sem merjük megengedni magunknak, sőt a németek olyannyira udvariasak velünk, hogy soha nem hozzák fel a világbajnoki döntőt. Ezzel szemben az számtalanszor előfordult, hogy levetítették ugyan a videofelvételt, de kettő kettő után egyszerűen kikapcsolták a tévét, mondván, ennyi éppen elég volt ebből a meccsből… Most nagyon szurkolok a magyar csapatnak, hogy legyen meg a reváns."
Hasonlóan vélekedik Buzánszky Jenő is, aki a csapatfotózáson rá váró játékosok kedvéért akkora sprintet vágott ki, hogy az egész csapat spontán tapsviharba kezdett – már csak az a régi becsúszó szerelés hiányzott…
"Nagyon sajnálom, hogy már csak három-három focista él mindkét csapatból, de tudom, a többiek odaföntről figyelnek bennünket – mondta az egykori hátvéd. – A világbajnoki döntő előtt harminckettő, utána tizenhárom meccset vívtunk meg veretlenül sorozatban, de a legfontosabbat elbuktuk. Pedig tudom, ha tízszer játszottunk volna ezzel a német együttessel, nyolcszor biztosan mi győzünk."
Ezek a csodálatos játékosok persze a vereség dacára azért nyertek is – elnyerték az egész világ megbecsülését.