Három korábbi szövetségi kapitány, Csank János, aki 1996-tól 1997-ig, Bicskei Bertalan, aki 1998-tól 2001-ig vezette a nemzeti csapatot, és Gellei Imre, aki éppen Lothar Matthäus előtt ült a válogatott kispadján, kérésünkre értékelte az újjáalakuló nemzeti csapat Wales elleni teljesítményét.
Csank János: – Jól kezdett a csapatunk, a walesieket meglepte, hogy agresszíven jöttünk előre, és bizony, Gera Zoltán villanásait is nehéz volt nekik követni. A probléma ott kezdődött, hogy túlságosan is korán kiegyenlítettek a vendégek. Megjegyzem, a szabadrúgásgólnál felmenteném Babos Gábort. A sorfal ugyanis jól volt felállítva, a baj az volt, hogy oda beállt három walesi játékos is, az ő mozgásuk csapta be a kapust. Legalább a döntetlent megérdemeltük volna. Amúgy harcos meccs volt, rengeteg szabálytalansággal.
Bicskei Bertalan: – A keményebb futballhoz a játékosaink nincsenek hozzászokva, így felment a pumpa náluk. Amíg a rövid passzos játékot erőltettük jó csapat benyomását keltettük. Hasznosnak ítélem meg az összecsapást, hiszen akadt néhány kifejezetten jó teljesítmény is. Stark Péter bizonyította, hogy lehet rá számítani, míg a két szélső középpályásunk, Lőw Zsolt – a peches mozdulata ellenére – és Bodnár László is jó teljesítményt nyújtott.
Gellei Imre: – Azt hiszem, hogy a játékosok akaratával semmi gond nem volt ezen a találkozón. Úgy tűnt, hogy a nagy rohanásban kevesebb idő jutott a futballra, és bizony, sokszor az összpontosítással is volt gond. Nincs semmi baj, menni kell tovább a kijelölt úton, és úgy érzem, hogy később sikernek is örülhetünk.