A balhátvéd, aki küzdeni akar

– Milyen a házassága?
– Köszönöm szépen, még nem váltunk el – felelt kapásból az Admira Wacker 34-szeres válogatott védője, Mátyus János, aki decemberben kötött házasságot választottjával, Kelemen Juliettával. – No, de a viccet félretéve, mondhatom remekül érzem magam a férj szerepében. Az esküvő óta pedig már arról is egyre gyakrabban beszélünk a feleségemmel, hogy lassan itt lenne az ideje a gyermekáldásnak is.
– Igazán elégedett lehet az életével, ugyanakkor megjegyzem: az elmúlt két évben akárhányszor beszéltünk, óhatatlanul rosszabb lett a kedve, ha a magyar válogatott került szóba. Két éve, hogy utoljára lehetőséget kapott a legjobbak között, és láthatja, Lothar Matthäus sem gondolt önre…
– Nézze, korábban csakugyan rosszulesett, hogy látványosan mellőztek a válogatottnál, és Gellei Imrének nem jutott eszébe a fehéroroszok elleni mérkőzés óta (megjegyzendő: akkor Debrecenben 5–2-es vereséget szenvedett a magyar csapat – a szerző), hogy meghívót küldjön, noha a skót élvonalban a hazainál lényegesen erősebb bajnokságban szerepeltem, tehát okkal várhattam, hogy én is eszébe jutok valakinek. Nem így történt, de ezt tudomásul vettem.
– Lothar Matthäusnál tiszta lappal indult mindenki, de ön még a negyvenes keretbe sem került be…
– …és ezzel nincs is semmi probléma. Nem csodálkozom, hogy nem gondolt rám a szövetségi kapitány, hiszen ő az előző évi válogatott meccseket nézte meg videón, és nyilván voltak olyan súgói, akik előtte dolgoztak a nemzeti csapatnál. Ám ahogy hallom, a keret nyitott, és ha valaki jó teljesítményt nyújt, akkor előbb-utóbb a legjobbak közé kerülhet. Gellei Imre idejében játszhattam akármilyen jól, mégsem hívtak meg, most viszont úgy érzem, nekem is van esélyem a visszatérésre. Egy feladatom van, hogy az Admira Wackerben hétről hétre jó teljesítményt nyújtsak, s akkor újra eljöhet az én időm. Most sokkal optimistább vagyok, mint az elmúlt két esztendőben.
– Kicsit sem csalódott?
– Egy kicsit igen, hiszen a legfontosabb célom továbbra is a válogatottság, de tudom, hogy most már valóban csak rajtam múlik a szerepeltetésem. Ezzel együtt cseppnyi rossz érzés sincs bennem.
– Böjte Attila, Juhász Roland, Komlósi Ádám és Stark Péter egyaránt védő és újonc a Ciprusra utazó keretben. Mit szól ehhez?
– Azt, hogy mindannyian jó játékosok, akik bizonyára megérdemlik a meghívást.
– Íme, a diplomatikus Mátyus János.
– Valóban így gondolom.
– Ezek után azért megkérdezem: örül vagy sem Lothar Matthäus kinevezésének?
– Olyannyira örülök, hogy a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetében szerintem ez volt az egyetlen lehetséges jó megoldás. Hogy mást ne mondjak: azóta, amióta ő a szövetségi kapitány, itt Ausztriában nagyon sokat foglalkoznak a magyar válogatottal. Korábban ez nem volt így. Ôszintén remélem, hogy vele új utakra léphet a futballunk.