Temetés Győrött 15 órakor

Győr déli részére építették a József Attila lakótelepet. A szorosan egymás mellé zsúfolt panelmonstrumok mögötti Soproni úton takaros családi házak sorjáznak. Az 57. számú ház bejárati kapuja fölött cégtábla, rajta a felirat: Fehér Barát Vendéglő. Tulajdonos: Fehér Miklós. Ô az elhunyt játékos édesapja. A tábla melletti fém tartórekeszben fekete zászlót lobogtat a szél, a kerítés betonaljzatán mécsesek, virágok. Mellette egy tábla, rajta a felirat: "Megértésüket kérjük".
Az utca kihalt, sehol egy lélek.
Mintha mindenki osztozna a Fehér család mérhetetlen gyászában.
Az utcán nagysokára feltűnik egy idősebb férfi. Bemutatkozunk, és már mondja is:
"Gyakran járok ide, de most zárva van a vendéglő, mert tudja, nagy tragédia érte a tulajdonost, fiatalon elveszítette a szeretett fiát – mondja egy szuszra Zöllei András, szomorúan intve a bezárt ajtó felé. – Ugyan nem ismertem a gyereket, mert nem itt, hanem messze Portugáliában lakott. Én csak a szüleit ismerem, rendes, kedves emberek. A vendéglőben patikatisztaság van, nagyon vigyáznak a rendre, ami bizony nem könnyű dolog, mert elég nagy a forgalom. Rettenetesen sajnálom őket, fiatalon elveszteni egy gyereket – óriási igazságtalansága a sorsnak…"
Megcsóválja a fejét, tovasétál.
Később érkezik egy fiatalabb férfi.

"Nagyon jól ismerem Mikit, egy iskolába jártunk, a grundon együtt fociztunk – sóhajtja szomorúan Tapasztó Róbert, akiről aztán kiderül, rajongója is volt a labdarúgónak. – A suliban jó tanuló volt, a labdát valóban boszorkányos ügyességgel kezelte. Ismerve szorgalmát, és ismerve emberi tulajdonságait, biztosra vettem, hogy nagy futballista válik belőle. Az is lett, és hogy nem lett még nagyobb, az a kegyetlen sors miatt történt, hiszen ereje teljében halt meg. Borzalmas tragédia ez…"
A győri stadionban továbbra is mély gyász honol.
A játékosok szótlanul edzenek. A hét végén, a debreceni teremtorna döntőjében fekete karszalaggal lépnek majd pályára az ETO játékosai. A klubvezetés elhatározta, hogy a nyáron Fehér Miklósról elnevezett utánpótlástornát rendez, és a jövőben a legjobb fiatal játékos a Fehér Miklós-díjat kapja majd meg.
Az 1968 évi mexikói olimpia bajnoka, Keglovich László testnevelő tanárként a győri Bercsényi Miklós Gimnáziumban három évig tanította Fehér Miklóst, majd az ETO-nál edzője volt a 25-szörös válogatott csatárnak.
"Miklós ideális tanítvány volt, olyan, amilyet minden tanár- és edzőkollégámnak kívánok – elevenítette fel az emlékeit a szakember. – A tehetséges futballista a szó igaz értelmében mintatanuló és sportoló is volt, aki mindig zokszó nélkül végezte el a feladatokat. Amikor 1997. március tizedikén Haász Sándortól négy hónapra átvettem az élvonalbeli csapat szakmai munkájának irányítását, akkor mindegyik mérkőzésen a kezdőcsapatba állítottam, és egyszer sem csalódtam benne. Mondanom sem kell, nagyon megrendített Miklós tragikus halála…"