Nyaralásról egyelőre szó nincs

Megható volt, amikor a találkozó lefújását követően a labdarúgók megköszönték a közönség biztatását, majd közösen elénekelték a himnuszt. Jó volt látni, hogy a drukkerek és a csapat egymásra talált, és ez még akkor is igaz, ha tudjuk, az 5–0-ra legyőzött San Marino válogatottja igencsak gyenge játékerőt képvisel. Csakhogy ma már egyetlen ellenfelet sem lehet lebecsülni, az úgynevezett elitgárdák igencsak megszenvedhetnek a kiscsapatok ellen – szerdán a világbajnoki ezüstérmes Németország a 88. percben még gól nélküli döntetlenre állt a Feröer-szigeteken… –, így alighanem kijelenthető, ha túlbecsülni nem is szabad, de igenis van értéke egy idegenbeli ötgólos győzelemnek.
Ennek a sikernek, no meg a szombati, Lettország ellen szerzett három pontnak köszönhetően válogatottunk továbbra is versenyben van az Európa-bajnoki részvételért, sőt, kijelenthető, hogy sorsát a saját kezébe vette, és ha a hátralévő két mérkőzésen hat pontot szerez – ami nem ígérkezik könnyű feladatnak, de nem is lehetetlen –, akkor csoportjában semmiképpen nem végezhet a második helynél lejjebb.
– Kapitány úr, kijelenthető, hogy fizikailag, de sokkal inkább idegileg megerőltető öt napot tudhat maga mögött a nemzeti tizenegy?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy a lettek elleni összetartás kezdete óta tíz nehéz, problémáktól egyáltalán nem mentes nap van mögöttünk a San Marino elleni kilencven perccel bezárólag – válaszolta az 5–0-s győzelem másnapján Gellei Imre szövetségi kapitány. – Az első hét igencsak embert próbáló volt, hiszen a Ferencváros– Debrecen mérkőzésen történtek valamennyiünket sokkolt, úgy éreztük, mintha az Üllői úton bennünket is megvertek volna. Volt olyan labdarúgó, aki a történteken lelkileg nem tudta túltenni magát, majd később a tatai edzőtáborban a nyomozók hátráltatták a szakmai munkát. Persze, tudom, ők csak a dolgukat tették… Jó néhány játékosról kellett sérülés miatt lemondanom, és emlékszem arra, hogy amikor Király Gábor is kidőlt a sorból, többen azt mondták, "…itt a Vég(h)”. El szeretném mondani, hogy minden tiszteletem a Videoton kapusáé, hiszen az első szóra lemondta a nyaralását, eljött tartaléknak, majd kezdőkapusként hihetetlenül magabiztosan védett. Edzőinek, Bicskei Bertalannak és Gáspár Józsefnek a munkája is benne van az ő teljesítményében, de valamennyi klubedzőnek köszönöm, hogy jól felkészítették a kerettagokat.
– Egyetért azzal a megállapítással, hogy a San Marino elleni biztos győzelemhez kellett az is, hogy előtte a válogatott vesztett állásból megfordítsa a lettek elleni összecsapást?
– A szombati, lettek elleni siker nagy lelkierőt adott valamennyi futballistának, öröm volt látni, hogy mennyire felszabadultan, jókedvűen várják a következő kilencven percet. Azt gondolom, ezt meg kell becsülni, hiszen ezek a jelzők mostanában nem a magyar futball velejárói.
– Esélytelennek tartott csapat ellen nem hátrány korán vezetést szerezni, ellenkező esetben ugyanis belelkesedik az ellenfél, és az idő előrehaladtával egyre nehezebb feltörni a védelmét…
– Örültem a gyors gólnak, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ezt követően is voltak újabb lehetőségeink, és a hazaiak is okoztak nehéz pillanatokat. Ebben az időszakban a kelleténél pontatlanabbak voltunk, az ellenfél amolyan minden mindegy alapon visszatámadott, és néhány szélről belőtt labdával zavart is okozott a kapunk előtt. Azzal tisztában kell lenni, hogy az esélytelenebbnek ítélt gárdák is szerezhetnek gólt a magasabban jegyzettekkel szemben, de törekedni kell arra, hogy erre az esélyük minimális legyen.
– Volt olyan pillanata a találkozónak, amikor esetleg azt érezte, kritikussá válhat a meccs?
– Érzésem szerint végig irányítottuk a játék menetét, nyugodt mégsem voltam, hiszen örök igazság: a meccsnek akkor van vége, és akkor lehet örülni a győzelemnek, amikor a játékvezető lefújja a meccset.
– Most, hogy hat selejtezőt már lejátszott a válogatott, és a második helyen áll a csoportjában, vállalkozna az esélyeinek a taglalására?
– Szerdán Svédország biztosan győzte le Lengyelországot, éppen ezért a hátralévő fordulók ismeretében azt mondom, nagy valószínűséggel a svédek futnak be a csoport első helyére. Természetesen a második helyen mi akarunk végezni, és erre most nem rosszak az esélyeink. A csoport sorsolásának a pillanatában sokan megmosolyogtak, amikor ebben reménykedtem, én azonban akkor is azt mondtam, meg kell célozni az első helyet, és abból lehet, hogy végül a második kerekedik ki.
– Nyilván más hangulatban megy majd el nyaralni, mintha már elszálltak volna az esélyeink…
– A helyzet reményt keltő, azonban nyaralásról egyelőre nincs szó. Megyek a diákolimpiára, tartok néhány előadást a B-licences oktatás keretében, vagyis egyelőre van feladat bőven.