Előbb Szűcs Lajos, aztán Tokody Tibor köszönt el a kapitánytól. Egymás után, férfias kézfogással, rosszkedvűen. A Fradi-kapus a lelki terhet nem bírta, az újpesti csatárnak pedig sérülés miatt kellett elhagynia az edzőtábort.
Fehér Miklós az edzésen még spárgázott, miközben Lôw Zsolttal csatázott, aztán a fájó térdét a Sportkórházban vizsgálták meg (Fotó: Németh Ferenc)
Fehér Miklós az edzésen még spárgázott, miközben Lôw Zsolttal csatázott, aztán a fájó térdét a Sportkórházban vizsgálták meg (Fotó: Németh Ferenc)
Ahogy telnek a napok, úgy várná az ember, hogy a kapitány végre már csak a munkára, a csapatépítésre koncentrálhat, aztán tessék, továbbra is pszichológusként kell tevékenykednie; hol ezt a fiút, hol azt vigasztalhatja. Várhatóan sem Szűcs, sem Tokody nem lett volna kezdő, ám a csapategységet így is megbonthatja a távozásuk. De szerdán legalább már pattogott a labda, nemcsak monoton futás, hanem technikai elemek is szerepeltek az edzésprogramban. A szövetségi kapitány igyekszik mindenkinek a szombati, rendkívül fontos Európa-bajnoki selejtezőre terelni a figyelmét, és úgy tűnik, a pályán belül már alakulnak a dolgok, oldódik a feszültség, a játékosok csak a labdára összpontosítanak. – Kapitány úr, ha most kellene összeállítást adnia, el tudná sorolni a kezdő tizenegy játékost? – Hol vagyunk még ettől… Azt hittem, hogy a szerda már pozitív hangulatban telik, aztán most búcsúzkodhatunk a távozó játékosoktól. Ráadásul Fehér Miklós térde is rakoncátlankodik, olyannyira, hogy a csatár a Sportkórházba ment kivizsgálásra. Egyelőre fogalmam sincs, számíthatok-e rá szombaton. De már nem változtatok többet, nem hívok be újabb játékost, Szűcs Lajos helyett jön Végh Zoltán, vele együtt huszonegyen leszünk, és ez a keret dolgozik tovább. – A délelőtti tréningen érezhető volt, hogy javul a hangulat? – Azt már nyugodtan kijelenthetem, hogy pályán belül nincs gond, a srácok rendesen dolgoznak, odafigyelnek arra, amit kérek, s egyre kevesebbet kalandoznak el gondolataik. A délelőtti foglalkozás egyébként taktikai jellegű volt, szerepelt a programban egy-egy elleni játék, valamint sulykoltuk a támadásvariációkat, elsősorban a szélről épített támadásokat. – A program szerint csütörtökön összecsomagolnak, és a Margitszigetre teszik át a szálláshelyet. Miért van erre szükség? – Ez már az eredeti programban is így volt. Én akartam, hogy változtassunk a hét közepén, törjük meg a tatai edzőtáborban esetlegesen kialakuló monotóniát. Itt nagyszerű helyen vagyunk, elzárva a külvilágtól, de azt akarom, hogy csütörtöktől már a meccsre hangoljon mindenki, és a Puskás Ferenc-stadionban tudjunk gyakorolni. – Ha már a Puskás Ferenc-stadiont említette. Nem lett volna célszerű az Üllői úton vagy a Megyeri úton megrendezni a találkozót? E két stadionban vélhetően jobb lett volna a hangulat. – Bízom benne, hogy a Puskás Ferenc-stadionban sem lesz gond a légkörrel, de elárulom, nem véletlenül kértük, hogy ott játszhassunk. Egyetlen futballistám sem szerette volna, ha valamelyik klub pályáján megtalálják, mint ahogy korábban ilyesmi előfordult már. –Bízik a csapatában? Az elmúlt napok történései után is hisz abban, hogy ütőképes, győzni akaró magyar válogatottat láthatunk szombat este? – Most bízom csak igazán a fiúkban. Ahogy korábban is mondtam, az egészséges dac dolgozik bennük, meg aztán kötelességük visszaadni a józanul gondolkodó emberek futballba vetett hitét. Erre készülünk, és persze a győzelemre.
A 4. csoport állása
1. Lettország
4
3
1
–
5– 0
10
2. Lengyelország
4
2
1
1
7– 1
7
3. MAGYARORSZÁG
4
1
2
1
5– 3
5
4. Svédország
3
1
2
–
3– 2
5
5. San Marino
5
–
–
5
0–14
0
Következik: Magyarország–Lettország, San Marino–Svédország (2003. jún. 7.), Svédország–Lengyelország, San Marino–Magyarország (2003. jún. 11.), Lettország–Lengyelország, Svédország–San Marino (2003. szept. 6.), Lengyelország–Svédország, Lettország–Magyarország (2003. szept. 10.), Svédország–Lettország, Magyarország– Lengyelország (2003. okt. 11.)