Egy hét múlva Európa-bajnoki selejtezőt játszik a válogatott. Muszáj ezt hangsúlyozni, hiszen most mindennel foglalkozik a közvélemény, csak a közelgő Lettország elleni találkozóval nem, pedig megint elő lehet rángatni az unalomig ismételt sorsdöntő mondatot: ha a mieink a Puskás Ferenc-stadionban elbuknak, elfelejthetjük Portugáliát.
Ám a Fradi-pályán történtek után milyen hangulatban lehet készülni? Képes lesz-e bárki függetleníteni magát a péntek eseményeitől, és az is nagy kérdés, hány magyar drukker marad otthon, mondván, ő bizony nem kér a lelátói hangulatból… Pedig a lettek elleni Eb-selejtezőig el kell felejteni az Üllői úti rémálmot, a Siófok-pályán zajló utcai harcosok fesztiválját. Gellei Imre szövetségi kapitány hétfőn találkozik a válogatott keret tagjaival, de már most tudja, hogy Tököli Attila biztosan nem lesz ott.– A helyszínen tekintette meg a Ferencváros–Debrecen meccset: hogyan élte át mindazt, ami a lefújás után történt?– Nehéz erről beszélni. Nem akarok drámai jelzőket használni, de még most is a történtek hatása alatt vagyok. Soha nem hittem volna, hogy egy edzőkollegát Magyarországon, futballpályán támadnak meg… Az ilyen alpári viselkedésre egyszerűen nincs magyarázat. Elítélek mindenféle erőszakot.– Igaz, hogy a Fradi-szurkolók által megvert Tököli Attila lemondta a válogatottságot?– Sajnos, igaz. Láttam azt, ahogy bántalmazták a csatárt, és megértettem az érveit. Attila felhívott és azt mondta: "Mester, értse meg, egyszerűen képtelen vagyok Budapestre utazni.” Fájó szívvel, de igazat adtam neki, és behívtam a helyére az újpesti Tokody Tibort. Tököli Attila távolmaradása jelzés lehet mindenkinek, milyen világban is élünk. – Gondolom azt is látta, ahogy Szentes Lázárt megütötték, vesén rúgták?– Megdöbbentő jelenet volt, edzőt ilyen helyzetbe nem lehet hozni, egy olyan szakembert, aki a sportban él, és becsülettel végzi a munkáját, egy brutális támadással megfélemlíteni… Döbbenetes ez. – Képes lesz ön és a csapat a soron következő feladatokra koncentrálni?– Megint csak azt mondom amit korábban, össze kell fogni, meg kell mutatni mindenkinek, hogy Magyarországon szeretik a futballt, és igenis tudnak sportszerűen szurkolni. Nekünk igenis szükségünk van a biztatásra és a zsúfolt lelátóra a lettek elleni Eb-selejtezőn.