– Feltételezem, tárt karokkal fogadták Oroszországban.
– Pontosan! Sőt már lakást is mutattak nekem, igaz, egyelőre csak egyet. De nem szeretném elkapkodni a döntést, mert négy évre keresek lakást, nem pedig néhány hónapra. Szeretnék megfelelő otthont találni, úgyhogy minden bizonnyal erre megy rá ez a hét.
– Hol tölti az éjszakákat, amíg nincs meg az új otthona?
– Jelenleg egy luxushotel huszonhatodik emeletén bérelnek nekünk szobát, kedvesem, Zimány Linda is velem tartott. Remek kilátásunk nyílik Moszkva belvárosára. Az utóbbi időben egyébként is megszoktam, hogy hotelben alszom, ezt a kis időt még kibírom.
– Mindent megkap a klubtól, amit csak óhajt?
– Még mondanom sem kell, hogy mit szeretnék, elég csak gondolnom valamire, és megkapom. Tényleg profi klubról van szó, mindenki tisztességesen végzi a feladatát, így a vezetőség is. Megteremtik a megfelelő környezetet, hogy a játékosoknak csak a futballra kelljen koncentrálniuk.
– Mikor áll edzésbe?
– Szerdán tíz órakor lesz az első edzésem, rögtön tesztek várnak rám, igaz, nem fizikai, hanem orvosi felmérések. Azt követően egész héten erőnléti edzéseken veszek részt, ráadásul külön tréningezek majd a többiektől, mert az edzőtábor után hazamehettem, míg a többiek folytatták a munkát, ráadásul a hétvégén még kupamérkőzést is játszottak.
– Milyen tapasztalatokkal tért haza az edzőtáborból?
– Rengeteg élménnyel gazdagodtam! Remekül éreztem magam, a csapattársak is örömmel fogadtak. Eleinte kicsit nehezebb volt számomra, mert az első edzés előtt sokáig nem kaptam terhelést, emiatt izomlázam volt, de aztán egyre jobb lett. Mindegyik játékos kiváló fizikai állapotban van. Még egyszer ki kell emelnem, mennyire profik a körülmények, az utolsó bójáig minden a helyén van, minden rendben zajlik az edzésen, s a hangulatra sem lehet panasz. A játékostársaim poénkodnak, mindenkinek van egy kedves szava a másikhoz, sok közös program van, szóval családias a légkör. Az edzőtábor végén például egy zenés-táncos mulatsággal intettünk búcsút a mögöttünk hagyott időszaknak, mindenkinek kötelező volt táncra perdülnie. A többség bemutatta a dagesztáni népi táncot, de Lindával együtt nekem is meg kellett valamennyit villantanom a tudásomból.
– Roberto Carlosról mi a véleménye?
– Igazi példakép. Sokat lehet tőle tanulni, ráadásul közvetlen és barátságos. Ebéd után megkérdezi, kinek hozhat dinnyét, és már hozza is. Gondoltam, hogy nem lesz nagyképű, de erre nem számítottam. Tudása kimagasló, ugyanakkor nem lazsál egy cseppet sem, mindenben első akar lenni. Persze annak biztos nem örül, amikor legyőzöm.
– A szabadrúgásokat ki lövi jobban?
– Ezt nehéz lenne megmondani, de az biztos, hogy kevés labdarúgónak van olyan rúgótechnikája, mint Roberto Carlosnak. Egyébként értem a célzást. Azt beszéltük meg, hogy az első szabadrúgást minden esetben ő végzi el, de az összes többit én rúghatom. Egyelőre úgy néz ki, hogy nem egymás előtt futballozunk majd a bal oldalon, Carlos a védelem előtt szűrőként játszik, és onnan osztogat.
– Gondolom, már alig várja, hogy együtt lépjenek pályára.
– Ne is mondja! Bosszant, hogy még két találkozót ki kell hagynom a szabályok miatt, pedig mindkettő fontos lesz. Először augusztus hatodikán játszhatok a bajnokságban, de annak örülök, hogy hazai pályán mutatkozhatom be.
– Mit olvasna szívesen a másnapi sportújságokban?
– Hogy Dzsudzsák gólpasszával nyert az Anzsi.
