CSILLAG PÉTER, HEGYI TAMÁS, SZABÓKY ZSOLT 2020.09.03 10:18 Frissítve: 2020.09.03 13:11

Videó: egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva

Álmodtak kétszázezres óriásarénát a Remete-hegyre, de rajzoltak gigastadiont a Tabánba és a Hajógyári-szigetre is. Ezt a témát – azaz a főváros nagy stadionjának tervezését és elhelyezését – jártuk körül a Budapesti futballmesék videosorozat legújabb, 9. epizódjában.

 

Nemzeti stadion a Gellért-hegyen, a Tabánban, az Erzsébet téren, a Farkasréti temető alatt vagy a Lupa-szigeten? Bármily meghökkentően hangzik is, az említett helyszínek is szóba kerültek a Népstadion 1953-as átadása előtt évtizedeken át tartó építészeti, sportpolitikai és városrendezési vitában, amelynek fókuszában Budapest nagy stadionjának tervezése és elhelyezése állt. A labdaháztól a Népstadionig című kötet szerzőjével, Zeidler Miklós történésszel felkerestük a mintegy ötven felvetett stadionelhelyezési ötlet közül az egyik legérdekesebb, az 1930-as években kidolgozott arany-hegyi elképzelés színterét.

„Maga a terv azzal számolt, hogy Óbuda külső részén, az úgynevezett Arany-hegy keleti lejtőjébe vájnának bele három nagy lelátót. Az egyik egy atlétikai stadion, a másik kettő egy úszó- és egy teniszstadion nézőterét képezte volna, és az Arany-hegy keleti lejtőjénél elterülő tágas terület, az úgynevezett Mocsáros-dűlő, óriási tornarétet jelentett volna, ahol tömeges tornabemutatókat lehetett volna tartani” – fogalmazott Zeidler Miklós.

A nemzeti/magyar stadion szókapcsolat (akkor még „magyar stadion” formában) a Nagy Háború előtti években bukkant fel először a hazai sajtóban, még mielőtt Magyarország élen végzett volna az 1920-as olimpiai rendezésről szóló – időben közvetlenül a világháború kitörése előtt zajló – előzetes szavazáson. Már 1911-től több lap megpendítette a magyar stadion ügyét, hogy csak a létesítmény felépítésével lenne esélyünk egy olimpia megrendezésére. Radvány Jenő, a Budapest-Csepeli Athletikai Club jeles főtitkára például pénzgyűjtési mozgalmat indított a magyar stadion felépítésére Az Újság hasábjain – nem is az 1920-as, hanem már az 1916-os nyári játékokra gondolván, hogy „Budapesten kellene tartani az olimpiai-versenyeket”.

A sorozat korábbi darabjai:
8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
5. rész – IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
 1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után

2021.02.24 13:14:19

Labdarúgó NB I BACSKAI JÁNOS

A felcsútiak elszenvedték első idei vereségüket, a lila-fehérek 2–1-es győzelemmel jutottak tovább.

2021.02.24 11:06:24

Labdarúgó NB I K. T. I.

A házigazda már a 10. percben emberelőnybe került, de a vezetést így is a Honvéd tudta megszerezni...

2021.02.24 00:53:03

Labdarúgó NB I FÜZESI BÁLINT

A fővárosiak mindkét félidőben két gólt szereztek, az NB III-as csapatnak csak a szépítésre futotta erejéből a Mol Magyar Kupában.

2021.02.24 12:29:31

Labdarúgó NB I R. Gy.

Bár a Paks kétszer is vezetett hazai pályán, a Budafok fordított, és továbbjutott.