„Másfél évre szerződtem a Gyirmóthoz, és az idei tavasz után a keret további erősítése várható, jövőre pedig megcélozzuk az első osztályt. Nem szeretem a téli átigazolgatásokat, csak üzleti célokat szolgálnak, az edzőket akadályozzák. Nyáron viszont mi is körülnézünk majd, de alapvetően jó a mostani csapat, jó nevű játékosokkal. Túl sok igazolásra nem lesz szükség Gyirmóton” – mondta a mester.
„A klubot vezető Horváth testvérpár félelmetesen jó dolgokat csinál a gyirmóti klubnál. Ennél a csapatnál jelenleg is megvan az NB I-es licenc, jelentős bankgaranciával, pályákat építenek, igazolnak, villanyvilágítás már most van, de még azt is modernizálják, bővítik a stadiont. Profi edzői pályafutásom alatt először éltem meg olyat, hogy a soproni győzelmünket követően máris jött a számlaértesítő sms, hogy megkaptuk a beígért kis prémiumot – ilyet száz éve nem tapasztaltam a magyar fociban” – mondta el Csank.
Hozzátette: „Nem lepett meg a második vonal színvonala, ismerem az NB II légkörét, bár inkább a Keleti csoportban vagyok otthon, egykor onnan is indultam. Az MTK külön kategória, első osztályú minőség, borítékolható volt a visszajutásuk már tavaly ősszel is, hisz nem engedték szétkapkodni a játékosaikat, megvan rá az üzleti fogásuk. A futballtudás és az iram mellett leginkább a pályák állapotában mérhető le a különbség a két osztály között – meg a motivációban, hisz jó néhány NB II-es klubnál nem túl rózsás az anyagi helyzet.”
„Szerintem a magyar futballban, a magyar játékosoknál a legfőbb gond mindig is a tempó volt a nemzetközi színvonalhoz képest. A futómennyiséget megcsináljuk mi is, csak az intenzitása, meg a labdajáratás gyorsasága nagyon más. Hozzátenném, ma már merik nyilatkozni edzők, hogy ehhez járul még a pályák állapotának romlása is. Idehaza jó pár gyepszőnyegen még kuruc–labanc meccseket is nyomtak, olyan régiek” – fogalmazott Csank János.