Détári: Felkészülünk, odamegyünk és megpróbálunk nyerni Újpesten is

FERENCVÁROS–LOMBARD PÁPA 4–1

DÉTÁRI LAJOS (a Ferencváros szakmai igazgatója): – Elégedett vagyok az eredménnyel, csapatom uralta a játékot, és a kiállítás után kamatoztattuk a mezőnyfölényünket – értékelt a szakmai igazgató, aki a begyakorolt szabadrúgásokat érintő kérdésre megismételte, amit a televízióban is mondott, majd kitért az Újpest elleni jövő heti derbire is. – Egyáltalán nem gyakoroltuk a szabadrúgásokat, sőt edzés sem volt a héten. A játékosok kártyáztak és csak beszélgettek. Megtehették, mert ez nem volt nehéz mérkőzés, vagyis edzésre sincs szükség. Felkészülünk, odamegyünk, és megpróbálunk nyerni.

BENE FERENC (a Lombard vezetőedzője): – Most jött el az a pillanat, amikor nem kívánom szakmailag értékelni a mérkőzést. Ami a játékosaimra vonatkozik, azt lerendezem az öltözőben. Szombaton rosszkor voltunk rossz helyen. Ami az első tizenöt percben történt, egy fél szezonra is sok. A Ferencváros kihasználta adódó lehetőségeit, ellenfelünknek nem tehetek szemrehányást. A játékosok, edzők, szakvezetők tisztességgel dolgoznak, de ez a mérkőzés nem a mi munkánkról szólt.

DVTK–EGER 1–0

SISA TIBOR (a DVTK vezetőedzője): – Egy újonc, főleg a bajnokság elején, nem könnyű ellenfél, és az Eger megmutatta, miért volt bajnok a másodosztályban. Ellenfelünk jól játszott, mi sajnos nem annyira, mint szerettük volna. Szerencsére a szünetben sikerült rendezni a sorokat, vezetést szereztünk, és a hajrában nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna. Az első félidőben semmi olyasmit nem láttam, amit gyakoroltunk, így elhiheti, volt mondanivalóm a szünetben a játékosoknak. A lényeg azonban az, hogy megszereztük a három pontot, de az nyilvánvaló, hogy javulnunk kell, még jobban összecsiszolódnunk a folytatásban.

SIMON ANTAL (az Eger vezetőedzője): – Az első mondat természetesen a gratulációé, elismerésem a Diósgyőrnek, hogy megszerezte a három pontot. Egyébként úgy gondolom, változatos összecsapás volt, és a mérkőzés egyes szakaszaiban voltak jó megoldásaink, igaz, ezekért most egyetlen pontot sem kaptunk. A hajrában támadójátékosra cseréltünk védekezőt, és tudtuk, hogy így a Diósgyőrnek lesznek lehetőségei a kontrákból, ám nekünk is megvolt az esélyünk az egyenlítésre, amikor Dusan Pavlov szemben állt a kapussal. Az összkép azonban nem volt rossz, és nem is tudunk másra mutogatni. Remek körülmények között, nagyszerű szurkolótábor előtt játszhattunk, és még a játékvezető is kitűnően vezette a találkozót. Azt pontosan tudtuk, hogy Diósgyőrben gólt, gólokat kell rúgnunk ahhoz, hogy pontot, akár hármat szerezni tudjunk. Az NB II-ben, de még az edzésen sem lehet szimulálni nyolcezer néző előtt ilyen ritmusú játékot. Ehhez hozzá kell szokni, fel kell venni ezt a sebességet. Nekünk is ebben a tempóban kell futballoznunk, és akkor pontokat is szerzünk majd. Az is biztos, hogy a középpályára és a csatársorba egy-egy játékos igazolása szükséges lenne.

DVSC-TEVA–KECSKEMÉTI TE 2–1

KONDÁS ELEMÉR (a DVSC-Teva vezetőedzője): – Tudtam, hogy a Kecskemét jó csapat, mindig nehéz meccseket játszunk ellene. Máté Péter sérülése miatt kényszerű cserét kellett végrehajtanunk, ha erre nincs szükség, korábban változtattunk volna a támadójátékunkon. Volt időszak, amikor kissé elfáradt a társaság, de tudtunk frissíteni, s az egyenlítő gól után kifejezetten jól futballoztunk.

TÖRÖK LÁSZLÓ (a KTE szakmai igazgatója): – Annyi hiányérzetem van, hogy a kontratámadásainkból adódó lehetőségeket sokkal tudatosabban ki kellett volna használnunk. Arra gondolok, hogy hátsó sorból is bátrabban segíthetnék ezeket az akciókat. Sokan azt mondják, hogy Debrecenben belefér a vereség, ám úgy gondolom, ezen a mérkőzésen az egy pontot megérdemeltük volna.