Sportturizmus: sportvezetőink szerint sok a kiaknázatlan lehetőség

Jelentős infrastruktúrafejlesztés és több világesemény vagy kongresszus rendezési jogának elnyerése szükséges ahhoz, hogy fellendüljön a sportturizmus Magyarországon – hangzott el az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága, valamint a Turisztikai Managerek Szövetsége (TMSZ) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

„Az él- és tömegsport egyre nagyobb szeletet hasít ki a turizmusból. A sportturisták költési hajlandósága pedig vetekszik a konferenciaturistákéval” – mondta bevezetőjében Polgár Tibor, a TMSZ elnöke, aki hozzátette: a beszélgetés célja a kitörési pontok keresése, illetve hogy a meglévő eseményeket tudatosan használja fel a szakma.

Bánki Erik, a sport- és turizmusbizottság elnöke, az MLSZ elnökségi tagja kifejtette, hogy az 1992-es barcelonai olimpia óta vált igazi üzletté a nagy sportesemények megrendezése, melyekért most már kíméletlen harc folyik, ezt bizonyítja, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) már 2022-ig kijelölte a világbajnokságok helyszíneit. Kiemelte, hogy a kormány olyan fejlesztési programot fogadott el, amellyel nemcsak stadionok épülnek és újulnak meg, hanem például a Kongresszusi Központ is, s ezek elősegíthetik a magyar kandidálások sikereit.

Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC tulajdonosa, az MLSZ elnökségének tagja úgy vélte, kiváló ötlet volt a társasági nyereségadó (TAO) sportra fordítása, de azt javaslata szerint – legalább a megyeszékhelyeken – létesítményépítésre kellene felhasználni. Indoklása szerint az uszodát nemcsak az úszók, hanem minden uszodai sport használhatná, és sportcsarnokokban sem feltétlenül csak a látványsportágak közé tartozó kézilabdát és kosárlabdát lehetne űzni, mint ahogy egy jégcsarnok sem kizárólag a jégkorongozóknak válna hasznára. Hozzátette: amíg a megfelelő infrastruktúra nem áll rendelkezésre, addig nehéz világversenyt Magyarországra hozni, vagy a gyerekeket rávenni a sportolásra. Szerinte csak megfelelő létesítményhelyzettel lendíthető fel a sportturizmus.

Bánki Erik ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tervek szerint négy éven belül valamennyi élvonalbeli és másodosztályú labdarúgócsapat stadionja meg fog felelni a kor követelményeinek, azaz nemcsak futballmeccsekre lesznek alkalmasak, hanem multifunkcionálisak lesznek.

Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója abban is nagy lehetőséget lát, hogy ázsiai és tengerentúli sportolók felkészülési központja legyen Magyarország, de ehhez szintén beruházásokra lenne szükség. Példaként említette a tatai edzőtábort, amely erre tökéletesen alkalmas lehetne, amennyiben lenne egy 50 méteres úszómedencéje vagy multifunkcionális kézilabdacsarnoka. Megemlítette, idén a FIFA mellett az Európai Olimpiai Bizottság is Magyarországon tartja majd a kongresszusát.

Füzi Ákos, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkárságának sportszakmai főosztályvezető-helyettese jelezte, hogy a kormány támogatja a jelentős eseményeket, s azokhoz rendre kormánygaranciát vállal. Példaként említette a májusi FIFA-kongresszust, a 2015-ös kosárlabda Európa-bajnokságot és a 2017-es ifjúsági olimpiai fesztivált is.

Szintén elhangzott, hogy hasznos lenne az egészség- és sportturizmus összekötése, illetve nagyobb hangsúlyt fektetni az olyan szabadidősportokra, mint a futás és a kerékpározás, mert azok számos turistát vonzanak. Utóbbival kapcsolatban Garancsi István miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, ehhez nemcsak infrastruktúrafejlesztésre, azaz kerékpárutak megépítésére van szükség, hanem azok hasznosíthatóságát is ki kell dolgozni. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint utóbbi feladat a piaci szereplőké, s nem a kormányé, mert azé csak a szabályozás és az infrastruktúra biztosítása.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a most megkezdett párbeszédet folytatni kell a hatékonyabb együttműködésért, mert sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a sportturizmusban.