„Rendkívül fontosnak tartom, hogy a legtöbb helyen konkrét vesztegetés gyanúját olvastam, hallottam a fogadási botránnyal kapcsolatban, de jogi értelemben véve inkább csalás gyanújáról van, illetve lehet szó – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Ruttner György. – Nézzük, mi a helyzet: tévedésbe ejteni vagy tévedésben tartani valakit, s ezzel kárt okozni – vagyis, hogy haszonszerzés végett történik mindez –, az csalás. Véleményem szerint ez állhat fenn Aczél Zoltán ügyében is. Természetesen – mint mindig – ebben az esetben is súlyos bizonyítékoknak kell lenniük a nyomozó hatóságok tarsolyában, hogy ezt a lehetséges csalást bizonyítsák. A bizonyítékok köre amúgy meghatározhatatlan, bármi lehet bizonyíték. Az ilyen jellegű ügyekben leginkább a tanúvallomások, gyanúsítotti vallomások jönnek számításba.”
Ruttner György szerint nem volt korrekt az eljárás, ahogyan előállították Aczél Zoltánt a Videoton–Haladás Magyar Kupaösszecsapás után.
„Kérem, ez nem cirkusz vagy valóságshow, így nem lehet eljárni. Az utóbbi esztendőkben elterjedt idehaza, hogy bilincsben és vezetőszíjon viszik el az embereket. Kérdem én: miért nem lehetett a lakásán felkeresni?! – nyilatkozta az ügyvéd. – Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, hiszen senkit sem lehet bűnösnek tekinteni addig, amíg bűnösségét jogerős bírói ítélet ki nem mondja. Ilyen eljárás élete végéig tönkreteheti az embert, helyrehozhatatlan hátrányba kerülhet az illető, illetve családja és családtagjai.”
S talán az ügy is sérülhet, ha a médián keresztül harcol az ügyészséggel Czeglédy Csaba, Aczél Zoltán ügyvédje. „Üzengetni nem szabad, sőt tilos. Ez szerencsétlen húzás, hiszen nem lehet tudni, hogy bizonyos dolgokat, mondatokat ki és hogyan mondott, milyen hangsúllyal, arról nem beszélve, hogy azt mondta-e, amit az újságíró leírt..." – tette hozzá Ruttner.