A stadionfejlesztés elképzelhetetlen a futball fejlődése nélkül
„Magyarországnak egy nagy, nemzeti stadion mellett két-három közepes, tizenöt-húsz ezer néző befogadására alkalmas létesítményre van szüksége, a többi kapacitásának viszont tízezer fő körül kell lennie" – mondta Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója, aki úgy vélte, a stadionfejlesztés kitörési pont lehet a futballfejlesztésben. Hozzátette, nagyobb stadionok építését csak akkor érdemes megfontolni, ha Magyarország kandidálni kíván Eb-rendezésre.
A KPMG hétfőn bemutatott tanulmánya négy fő tanácsot fogalmazott meg a Magyarországon tervezett stadionfejlesztésekhez annak érdekében, hogy a létesítmények rentábilisan működjenek: a létesítmények multifunkcionálisak legyen; minél több VIP-részlegre van szükség, hogy bevonják a vállalati szektort a labdarúgásba; adott esetben több csapat osztozzon a stadionokon; továbbá célszerű, ha a klubnak, illetve a stadionnak és területének azonos a tulajdonosa.
Az összeállítás kitért arra, hogy a jó futballra van kereslet Magyarországon, s ezt igazolja, hogy a 2009-es esztendő három legnézettebb sportműsora közül kettő (Magyarország–Portugália és Magyarország–Svédország vb-selejtezők) hazai labdarúgó-mérkőzés volt, de a Debrecen–Levszki Szófia Bajnokok Ligája-selejtezőt is közel 1.5 millión nézték a televízióban.
„Vannak pozitív jelek, amelyek a minőségi futball megteremtését vetítik előre. Ilyen a Bozsik-program újjáélesztése, az akadémiák létrehozása, a magyar szövetség hosszú távú stratégiája és az ehhez ígért állami szerepvállalás. De hogy a nézők visszatérjenek a lelátókra, a sportszakmai fejlődés mellett stadionfejlesztésre is szükség van. Mi ehhez kívántunk támpontokat adni ezzel a tanulmánnyal" – mondta Stöllinger, aki elárulta: az elkészült anyagot eljuttatták az MLSZ-hez és megfelelő minisztériumhoz is.
A dokumentum alapján nem az átlagos stadionkapacitást kell növelni, ami jelenleg 9733 fő, hanem elsősorban a kapacitás kihasználtságát kell feljebb tornászni, mert ebben a mutatóban a régió országaitól is elmarad Magyarország a maga 30 százalékos mutatójával. Szerinte ez a minőségi futball megteremtése mellett a fentebb említett stadionfejlesztési szempontok megvalósításával történhet meg.
„Az osztrák klubok átlagos bevétele nyolcszorosa a magyarokénak. Ausztria persze fejlettebb Magyarországnál, de nem nyolcszor fejlettebb. Minél kisebb a stadion, annál kisebb az egy ülőhelyre jutó költség a stadionfejlesztéskor vagy -építéskor. A magyar klubok összbevételének mindössze hat százaléka helyszíni bevétel, ezt meg lehetne sokszorozni, ha megfelelő körülmények fogadnák a szurkolókat" – mondta Stöllinger. Hozzátette, természetesen nem az öt nagy bajnokság (angol, spanyol, olasz, német, francia) adatait kell célkitűzésnek tekinteni, de az osztrák csapatok bevételének 16 százaléka származik a stadionból, ami reális lehet Magyarországon is.
Pozitív példaként hangzott el az elmúlt években felépített győri stadion, amely mindenben megfelel a KPMG által megfogalmazott kritériumoknak. Magyarországon ez az egyetlen példa arra, ahol a klub és a stadionja is egy tulajdonban van, illetve a létesítmény vegyes felhasználású.
A távirati iroda, közelmúltban megvalósult stadionfejlesztésekre vonatkozó kérdésére az a válasz hangzott el, hogy Kispesten és Újpesten nem megfelelőek a fizikai feltételek, mert túlságosan beépítettek a stadion körüli területek, míg a Vasasnál a stadion olyannyira fejletlen, hogy nem biztos, hogy megéri annak felújításába pénzt fektetni. Épp ezért lehet mindhárom klub számára elgondolkodtató lehetőség a közös stadionhasználat. Az ugyanakkor elhangzott, hogy a Puskás-stadion területe minden igénynek megfelel, hogy az ott felépítendő létesítmény rentábilisan működtethető legyen.
