Húsz éve, 1990 augusztusában a Megyeri úton, az Újpest elleni 5–0-s sikerrel mutatkozott be az élvonalban Lipcsei Péter – tizennyolc évesen. A zöld-fehérek idolja szerint a labdarúgó NB I 6. fordulójában megrendezésre kerülő Újpest–Ferencváros mérkőzésen megszakadhat a kilencedik kerületiek rossz sorozata: a Megyeri úton tíz éve nyertek legutóbb.
Lipcsei még ma is szívesen játszana (Fotó: Németh Ferenc)
– Szombaton Újpest–Fradi! – Nekem mondja? – kérdezett vissza Lipcsei Péter, a Ferencvárosban legtöbb mérkőzésen pályára lépő korábbi játékos, ma a zöldek második csapatának edzője. – Az Albert-stadionban dolgozom, itt már mindenki izgatottan várja az összecsapást.
KOVÁCS ZOLTÁN: A 2005–2006-OS BAJNOKSÁG A LEGSZEBB ÉLMÉNY
A rangadóig felelevenítjük az elmúlt évek emlékezetes Újpest–FTC meccseinek egy-egy pillanatát. A sort Kovács Zoltánnal kezdjük, aki ma már sportigazgatóként szolgálja a lila-fehéreket.
„Nekem a 2005–2006-os bajnokság a legszebb emlék – mondta kapásból Kovács Zoltán. – Mindkét meccsen a Fradi vezetett, és mi mindkétszer az utolsó pillanatokban fordítottunk. Ősszel nekem sikerült a győztes gólt belőnöm, és bár ötéves az emlék, gyakran eszembe jut. Egy kedves szurkoló elküldte a gól felvételét a mobilomra, és néha megnézem: innen tudom csak, mit csináltam, merre futottam, mert ott akkor az eksztázistól semmit sem láttam… Az Üllői úton a rendes játékidő végén még hátrányban voltunk, egyenlítettem, és a hosszabbításban a győztes gólt is megszereztük. Akkor még nem tudtam, hogy az az utolsó derbim, és mert e két klub alappillére a magyar futballnak, hiba volt kizárni a Fradit. E két csapatnak ez a csúcsmeccs. Sajnos ma már csak néző lehetek, de mert így már élhetek a múltamból, meg-megnézem a mobilomon azt a gólt…”
– Szívesen játszana még ma is? – Hogyne! Természetesen. Ugyanakkor nem vagyok álmodozó, inkább a feladatomra koncentrálok, vagyis a Barcs elleni ütközet is fontos nekem. Ettől még Rósa Dénessel az újpesti találkozóról beszélgettünk, néhány perce futottunk össze, és mondtam neki, pörgesse fel a fiúkat, igaz, ilyenkor mindenki élete legjobb formájában játszana. És amúgy játszom is: az öregfiúkkal minden hétfőn. Immár ott a helyem.
– Említette az Újpesttel kapcsolatos emlékeit, melyikből van több? – Nem is tudom. Nyilván senki sem felejti el azt a napot, amikor bemutatkozik a magyar élvonalban, és minden fradista és újpesti emlékszik az egymás elleni összecsapásokra. Nekem megadta a sors, hogy éppen Újpesten debütáljak, Nyilasi Tibor a pályára küldött, az volt edzőként az első meccse, és mert ötöt rúgtunk, az nem lett kellemetlen élménye. Micsoda délután volt! A bajnok címvédő otthonában már néggyel vezettünk a szünetben, olyan volt, mint egy álom. Csakhogy… Az utóbbi években általában az újpestiek örülhettek, és ez már nem olyan jó érzés.
– Novemberben lesz tíz éve, hogy a Fradi nyerni tudott Újpesten, azóta kilencszer hiába próbálkozott. Az Üllői úton pedig 2003-ban győzött legutóbb a Fradi, azóta két döntetlen mellett kétszer az Újpest nyert. – Akkor jól emlékeztem, de előttem van a legutóbbi hazai siker is. Ugyanis egy órája beszéltem Gera Zoltánnal, és persze vele is a Fradi–Újpest volt a téma: úgy nyertünk, hogy ballal, a levegőből Zoli benyomta a pipába…Nosztalgiáztunk, és ő is arról beszélt, milyen jó volt annak idején a zöldekkel ünnepelni a lilák elleni meccs után.
– És mi lesz most? – Szerintem az utóbbi években most van a legnagyobb esélye a Fradinak. Átalakult a csapat, és egyre jobb. Mészöly Géza keze alatt is új csapat formálódik Újpesten, de ott talán még kell egy kis idő, hogy a fiatal tehetségek igazán beérjenek. Most úgy érzem, a Fradi valamivel egységesebb, és reális esélye van megszerezni a győzelmet. Viszont azt is megtanultam az évek során, hogy az előjelek vajmi keveset számítanak, a kiélezett rangadón egyetlen rossz passz romba dönthet minden előzetes elképzelést. A TELJES CIKKET A NEMZETI SPORT KEDDI SZÁMÁBAN OLVASHATJA!