Az olasz sztár jött, látott, majd végül elment

Nagy volt a nyüzsgés vasárnap délelőtt tíz óra körül az Oláh Gábor utcai stadion mellett található atlétikai centrumban. A füves dobópálya mellett tévékamerák, újságírók és szurkolók (összejöttek vagy félszázan) várták a főszereplőt, Giuseppe Signorit.

Az olasz bajnokság háromszoros gólkirálya Jámbor László technikai igazgató, Supka Attila vezetőedző és Herczeg András edző tásaságában a DVSC gyakorlómezében készülődött az előre beharangozott fizikai felmérésre, amelyet a korábban a holland Ajaxnál is dolgozó Jámbor László vezényelt.

A 37 éves olasz futballista végül a hosszú kihagyás ellenére a hetedik fokozatig jutott (ez elfogadható teljesítmény, amint arról a "Sprintelhetett kifulladásig" című keretesben is olvashatnak). Az olasz játékos aztán az öltözőbe vonulása előtt kiosztott jó néhány aláírást, és mosolyogva állt oda a közös fotókhoz is, majd a Nagyerdei Hotel halljában - az ügyeit intéző Luca Delli Innocenti közbenjárására - válaszolt a kérdéseinkre, még mielőtt úgy döntött, hogy a Loki-szerződés aláírása helyett hazautazik.

- Végig ódzkodott attól, hogy a DVSC-ről beszéljen. Miért?
- Úgy gondoltam, addig nincs miről beszélni, amíg nem válik biztossá, hogy valóban a Debrecen játékosa leszek-e - mondta Giuseppe Signori. - Olaszországban az a szokás, hogy a játékosok csupán a szerződés megkötése után beszélnek új együttesükről.
- Csaknem fél éve "csupán" erőnléti trénerrel készül. Nem hiányzik a meccsterhelés, azaz nem lett volna jó Debrecenben futballozni?
- Nos, nem jött össze ez a szerződés… Az egyéni edzőm segítségével amúgy eddig is mindennap különböző feladatokat végeztem el, hamar utolérném korábbi önmagam, de tény, hogy az, aki mondjuk végigjátszotta az elmúlt fél évet, jobb erőállapotban van, mint én.

- Legutóbb a görög Irakliszban játszott. Miért hagyta ott az együttest?
- Amikor Görögországba szerződtem, akkor minden szép és jó volt, a bajnokság kezdetén a játék is jól ment, gólokat rúgtam. Idővel a klub kasszájából elfogyott a pénz, és mivel nem szeretem, ha valaki nem tartja be azt, amit ígért, jobbnak láttam, ha nem maradok tovább. Erre van egy példám is: az egész eset arra hasonlít, mint amikor egy klub vezetője Ferrarit vásárol, csak éppen a benzinre nincs pénze.

- Miért ment el Olaszországból akkor, amikor hazájában a legjobb futballisták közé tartozott?
- Legutóbbi csapatomnál, a Bolognánál több mint hat évet játszottam, és úgy éreztem, éppen itt az ideje a váltásnak. Új impulzusokra volt, és van is szükségem, így a légióskodás jó kihívás.

- Melyik volt a legjobb olasz együttes, amelyikben játszott?
- Az a Lazio, amelyikkel az 1994-95-ös évadban a Juventus mögött másodikok lettünk. Komolyan mondom, abban a csapatban nem lehetett rosszul játszani. Pályafutásom legszebb évei voltak azok.

- Ettől a karriervonaltól meglehetősen távol van Debrecen. Hogyan került Magyarországra?
- Profi játékos vagyok. Pénteken reggel a menedzserem azzal hívott fel, hogy a Debrecen érdeklődik, pakoljak, szombaton irány a repülőtér, és Magyarország.

- No, de tudott-e egyáltalán valamit a debreceni csapatról?
- Bevallom, nem sokat. Annyit mindjárt elmondtak nekem, hogy a magyar bajnokcsapatról van szó, és könnyen lehet, hogy a Bajnokok Ligája főtáblájára is eljut az együttes. Leültem az internet elé, és még jó néhány részletet kiderítettem a Debrecenről.

- A virtuális tapasztalatok után milyenek voltak a gyakorlatiak?
- Minden nagyon szép volt… Azonban a csapatról, ne haragudjanak, most már inkább nem mondanék semmit.

- Megnéztük volna, amikor megpillantotta a magyar bajnokcsapat stadionját…
- Ó, nem volt semmi probléma a stadionnal, barátságos, hangulatos aréna. Számomra amúgy is csupán az a fontos, a pályán hogyan érzem magam, a csapattársakkal mennyire értjük meg egymást, a fű pedig itt is ugyanolyan zöld, mint Olaszországban. ----
A négy lépcsőből álló terheléses sorozat, amelyet Giuseppe Signori tegnap teljesített a Debrecen edzésén, csak az egyik eleme a Jámbor László által kifejlesztett és szabadalmaztatott módszernek. A teszt első része a stressztűrőképességet méri fel, a második már reakcióteszt, amely az akusztikus és a vizuális központok reakcióira kíváncsi, s külön érdekessége, hogy a vizsgált labdarúgókon kétszer végzik el, előbb pihent állapotban, majd pedig terhelés után. A harmadik tesztet a játékosok egy úgynevezett polár szívritmusmérővel a testükön hajtják végre. E módszer nemcsak az edzettségi állapot felmérésére alkalmas, hanem meghatározza a szervezet terhelhetőségét is. Ezután ismét a reakcióteszt következik, amelynek eredménye alapján megállapítható, a kondícióteszt okozta fizikai fáradtság miként befolyásolta az adott játékosok képességeit.

Ismerve Jámbor László alaposságát, bizonyos, hogy Giuseppe Signori egy ideig megemlegeti a vasárnap délelőttöt.

Egyébiránt a DVSC jelenlegi keretéből minden játékos teljesítette a teszet, s az egyik legjobb eredménnyel híreink szerint Dombi Tibor büszkélkedhet.

Csak összehasonlításképpen: a nagy rivális Ferencvárosnál Balog Zoltán és Rósa Dénes tartozik a legjobb "ingázók" közé. A 27 éves védő és a 28 esztendős középpályás a hazánkban elterjedt ingateszt teljesítése során - amely lassú kocogó futással indul, majd egyre gyorsul, és végül a játékosoknak sprintelniük kell oda és vissza a tízméteres távon - rendszerint a tizedik fokozat fölé jutott. ---- Miközben Giuseppe Signori tesztelése adja a fő témát a debreceni futball kapcsán, a Loki fanatikusai már a bajnokcsapat szerdai, Hajduk Split elleni Bajnokok Ligája-selejtezőjét várják (kezdés 20.45 órakor). A DVSC a klub története során először indulhat a legrangosabb kupasorozatban, és az álmok beteljesüléséhez - ez a BL-csoportkörbe kerülést jelentené - első lépésként a horvát bajnokot kellene felülmúlni. A debreceniek keretében van olyan labdarúgó, Éger László (képünkön), aki korábban ugyanilyen tétért már pályára léphetett a Split ellen, mi több, az egyszeres válogatott védő akkori csapata, a Dunaferr képes volt a bravúrra, és elbúcsúztatta a sorozattól a horvát labdarúgás egyik ékkövét.

- Kedden, egy nappal a Hajduk Split elleni találkozó előtt akár szolid ünnepséget is tarthat. Ekkor lesz ugyanis éppen az ötödik évfordulója annak, hogy a Dunaferr játékosaként bravúros győzelemnek örülhetett Splitben…
- Öt esztendővel ezelőtt olyan hangulatú mecscsen játszhattam Splitben, amelyet soha nem feledek - idézte fel az emlékeit Éger László. - Amikor a találkozó napján délelőtt átmozgató edzésre mentünk, akkor Splitben már minden az esti összecsapásról szólt. A szurkolók énekelve járták az utcákat, aztán amikor két órával a találkozó kezdete előtt megérkeztünk a stadionba, akkor mindannyian azt mutatták, nem ússzuk meg három-négy gól alatt a kilencven percet. Tévedtek… Két góllal nyertünk, de nagyon meg kellett dolgoznunk a sikerért.

- Véleménye szerint az akkori vagy a jelenlegi Split képvisel nagyobb játékerőt?
- Nehéz kérdés… Az akkori csapatukban a világbajnoki bronzérmes Slaven Bilic vagy a Győrött nekünk két gólt lövő Mate Bilic személyében klasszisok játszottak, a jelenlegi keretükben pedig Niko Kranjcar a sztár. Mi most kezdjük elemezni a Split futballját, azt azonban valamennyien tudjuk, hogy a mindenkori horvát bajnok komoly játékerőt képvisel.

- Milyen eredmény adna bizakodásra okot a visszavágó előtt?
- Az elsődleges szempont az lenne, hogy hazai pályán ne kapjunk gólt, mert a DVSC idegenben is képes eredményes futballra. Nagyon fontosnak tartom, hogy agresszivitásban felvegyük a versenyt a horvátokkal, afelől ugyanis nincs kétségem, hogy játékban nem maradunk el a riválisunk mögött. Szóval optimista vagyok.