Három a magyar igazság?

A rendezést illetően eddig kétszer futottunk be a második helyen, először az osztrákokkal közösen, majd szólóban. Konkrét, "hús-vér" stadionokkal egyszer sem tudtunk szolgálni, így nem túl nehéz megmagyarázni az eddigi sikertelenséget. Ezzel kapcsolatban tulajdonképpen leadhatnám egyik kollégám 1999-ben írott anyagát, amely a 2004-es pályázatról szólt. Elhihetik, szinte csak a dátumokat kellene átírnom, senki sem venné észre, hogy azóta már eltelt öt év.

Stadionok

A 2012-es rendezésre vonatkozó pályázatot 2005. július 20-ig kell benyújtani, így még nincsenek pontos tervek, viszont az UEFA legújabb feltételeinek ismeretében (www.uefa.com) nem kell jóstehetség ahhoz, hogy már most lehessen tudni, hol várható stadionfejlesztés. Egy biztos, horvát partnerünknek köszönhetően, nyolc helyett most csak négy stadionra lesz szükségünk. Ebből háromnak legalább nettó harmincezer embert, egynek pedig ötvenezer embert kell befogadnia. (Az UEFA előírása szerint a stadionok bruttó befogadóképessége körülbelül tíz százalékkal haladja meg a nettó értéket.) Ennek tükrében az eddigi stadionrekonstrukciós programban felújított pályák (Újpest, Kaposvár, Sopron, Zalaegerszeg) szóba sem jöhetnek, hiszen egyikbe sem fér 20 ezernél több néző. Sem bruttó, sem nettó.

Jó hír viszont, és csak egy egészen kicsit szégyenletes a számunkra, hogy a mostani közös pályázat nem kizárólag látványtervekkel szolgál majd az UEFA-nak. Horvátországban nemrégiben épült meg a több mint harmincezer ember befogadására alkalmas spliti Poljud-stadion, és befejezéshez közeledik a fővárosi - negyvenezres - Maksimir-stadion is.
Itthon fantasztikus eredménynek számít, hogy már folyamatban van a győri aréna rekonstrukciója, amelynek befejezése 2006 közepére várható. Kovács Péter, a fővállalkozó Quaestor Invest Rt. projekvezetője elmondta, stadionjuk a csoportmérkőzésekre alkalmas harmincezres kategóriába tartozhat, mivel a jelenlegi húszezres kapacitás könnyen bővíthető még tízezerrel. A stílusában angol, szögletes formájú stadion több mint 10 milliárd forintból válik realitássá. A horvátokkal kötött megállapodás szerint egyébként Budapesten rendeznék a döntőt, ami szinte kizárólag csak a Puskás Ferenc Stadionban képzelhető el. Az Európa-bajnokságtól függetlenül már ebben az ügyben is történik valami, persze konkrétumok nélkül. Február 6-án zárták le a Puskás Ferenc stadion és Létesítményei hasznosítására kiírt előpályázat pályamunkáit bíráló bizottság jelentését. A mostani helyzet ennek alapján így foglalható össze: jók az ötletek, tovább lehet gondolni őket, be kell vonni a magántőkét, és majd kiírják az újabb pályázatot. Azért ez is jóval több a semminél…

Harmadik stadionunk lehet a Debrecenben elképzelt aréna. A 2012-es pályázat híre ugyanakkor fejtörést okoz az önkormányzatnak. Megunva az állandó ígéreteket, a város már tervbe vette egy húszezres stadion megépítését, amely viszont méretben nem felel meg az Eb-követelményeknek. Pajna Zoltán gazdasági alpolgármester elmondta, Debrecen városa hajlandó megváltoztatni terveit, ha úgy veszik fel őket a rendező városok sorába, hogy a kormányzat ütemezett és garantált módon vállalja, akkor is megépítik a létesítményt, ha nem lesz Eb 2012-ben.
A negyedik város - a stadionépítést tekintve - jelenleg továbbra is bizonytalan.

Szállodák, repülőterek

Az UEFA kiírása szerint a létesítményeknek legkésőbb 2010 júniusáig el kell készülniük, elektronikus beléptetőrendszerrel, külső és belső kamerákkal, ezerülésenként 165 autó és 13.5 busz befogadására alkalmas parkolóhellyel. Ingatlanfejlesztési szempontból az egyik legfontosabb kitétel, hogy az utóhasznosítás részletesen ki legyen dolgozva. A hazai átlagnézőszámot figyelembe véve ez nagy kihívás lesz a szakemberek számára.

De van ennél nagyobb is, a stadionépítési követelményeken felüli kívánalmak teljesítése talán a legnehezebb feladat. Reméljük, a korszerű úthálózatra vonatkozó kitétel 2012-re nem jelent problémát, sőt ilyen szempontból újabb nagyvárosok is szóba jöhetnek rendezőként. A látogatók, a csapatok és a vendégek elhelyezése jelenti a legnagyobb fejtörést. Ebben a kérdésben nem a menynyiséggel, hanem a minőséggel vannak gondok. Az UEFA kiírása szerint minden rendező városban legalább egy ötcsillagos szállodának lennie kell. Jelenleg ezt a feltételt egyedül Budapest teljesíti. Mivel az állam nem valószínű, hogy beszáll a hotelbizniszbe, így a magánbefektetőket kell meggyőzni arról, hogy mondjuk Debrecenben az Eb után is lesz kereslet egy ilyen ingatlanberuházásra, amely baráti áron számolva is 3-4 milliárd forint. Arról már nem is szólva, hogy minden rendező város közelében kívánatos egy nemzetközi repülőtér megléte. Ennek egyelőre csak Budapest és Debrecen felel meg, de Győrben sem állnak messze a megvalósítástól. Az esélyeink?
Figyelembe véve, hogy már épül a győri aréna, és a Puskás Ferenc stadion kapcsán is körvonalazódnak az elképzelések, valamint rendező partnerünk sem csak látványterveket tud felmutatni, kicsit több esélyünk van a rendezésre, mint az előző két alkalommal. Így remélhetjük, hogy tényleg három a magyar igazság, és nincs ráadás.