Keserves kispesti továbbjutás

Gólzápor helyett mindenki egy békés, lehetőleg izgalommentes továbbjutást várt. Azt már előzetesen tudtuk, hogy futballtudásban azért még jobb csapat a Kispest az örmény riválisánál, a MIKA Asztarak csapatánál, ám a körülményeket tekintve már a vendégeknél az előny: arról már az első mérkőzés kapcsán beszámoltunk, hogy az asztaraki főszponzor az egykori belügyminiszter, az elnök pedig olajkútjai mellett pihenheti ki az élet fáradalmait, így nem meglepő, hogy az örmény küldöttség egy kisebb hadsereget tett ki, hatvanan szálltak le a repülőgépről. Mivel odakint csodás fogadtatásban volt részük a magyaroknak, természetesen a Honvéd vezetői is igyekeztek kitenni magukért, és szerda este egy komoly vacsorát adtak a vendégek tiszteletére.

Aztán az örmény delegáció tagjai néztek egy nagyot, midőn tíz perccel a kezdés előtt vagy negyvenen lehettek a lelátón. Persze, azért szó sincs arról, hogy ilyen kevés nézőt érdekelne a Kispest, csupán a piros-fehér-fekete fanatikusok a felüljáró felőli szektoroknál ácsorogtak egy órácskát, hátha kinyitnak végre a pénztárak. Ám mivel azok csak nem akartak kinyitni, a Honvéd szurkolóserege is átsétált a másik oldalra, és a kezdésre már több száz torokból csendült fel a Himnusz. Utána sem volt megállás: a tábor hatalmas tapssal demonstrált, előbb Gálhidi György, majd az elküldött Hamar István mellett, ez után percnyi szusszanás nélkül szurkolt.
Rá is fért a bíztatás a csapatra, hiszen túlzás lenne azt állítani, hogy az elején életük legjobb produkciójával rukkoltak elő a kispestiek. Az első negyedórában így inkább tapogatóztak a felek: a Honvédnak ugye jó volt az iksz, a MIKA pedig nem akart kinyílni, és netán beleszaladni egy nagy verésbe. Aztán az asztaraki együttes kényszerűségből egyre bátrabb lett, és ez helyzetekben is megmutatkozott - no, nem az örmények, hanem az ellen fellazulását kihasználó kispestiek alakítottak ki több ziccert a vendég kapu előtt: Budovinszky Krisztián kétszer is távolról tüzelt, méghozzá igen veszélyesen, míg Jovan Drobnjak és Vadócz Krisztián egy az egyben vezethette a kapusra a labdát, ám az a gól csak nem akart megszületni. Pedig kellett, nagyon kellett volna a vezetés, hiszen bár Michal Silhavy többnyire tökéletes magányban nézhette a meccset, azért csak ott motoszkált az emberben, hogy mi van, ha kap egyet a Honvéd.
Hát kapott egyet.
A félidő végén a cseh kapusról ugyanis kipattant egy ártalmatlannak tűnő labda, és a gyorsan eszmélő Armenasz Szangeldjan nem hibázott - na, ekkor kezdtünk megijedni… Még jó, hogy szünet után azért nyomatékosította a Honvéd, most már igenis gólt akar rúgni és tovább akar jutni. Gálhidi György az első meccsen is gólpasszt adó Bojtor Lászlóval próbálta hatékonyabbá tenni a támadásokat. A bal oldal így jóval aktívabb lett, és rengeteg szögletet rúghattak a hazaiak, márpedig az egyik sarokrúgás után Bábik Tibor kiegyenlített. Szép volt a gól, a legjobbkor jött a Kispest-találat, ám sokáig nem tudtak örülni a drukkerek: a stadion egyik sarkában ugyanis pofozkodás tört ki, állítólag néhány, más klubért lelkesedő egyén tévedt be a meccsre - ugrott is nyomban vagy száz honvédos, és mire a rendőrök megérkeztek, elzavarták a hívatlan vendégeket.
Eközben az örmények megint ámultak egy nagyot, jelesül ekkor azon, hogy ezek a kedves magyar emberek milyen intenzíven pofozzák egymást…
Hamar vége lett persze a csetepaténak, utána megint a mérkőzéssel törődhettünk. Bár a MIKA a záró negyedórát nagyon megnyomta, igazi helyzetig nem jutott el, míg a kispestiek bőszen őrizték az 1-1-es döntetlent - tudták, ez az eredmény nekik tökéletesen elég.
Elég is lett, a Honvéd 2-1-es összesítéssel jutott a következő körbe, de azt mindenki láthatta: ezt a csapatot még meg kell ahhoz erősíteni ahhoz, hogy az újabb nemzetközi kupameccsen is legyen valamilyen esélye. ---- 2. perc: Vadócz két szép csellel rukkolt ki az örmények 16-osán belül, már-már lövésre lendült a jobb lába, amikor Tammasjan az utolsó pillanatban menteni tudott.
14. perc: Drobnjak, mint Hegedüs Csaba a fénykorában, úgy birkózott az örmény kapu előterében. Ki is brusztolta magának a helyzetet, csakhogy addigra kissé kiszorult, így az alapvonaltól egy méterrel, jobbal csupán az oldalhálót találta el.
16. perc: Drobnjak indításával Vadócz ziccerben léphetett ki, azonban hoszszan tolta meg a labdát, így az a háló helyett a kifutó kapus kezében kötött ki.
18. perc: Vén jobb oldali szögletét követően Drobnjak öt méterről éppenhogy a léc fölé csúsztatta a labdát.
22. perc: "Budovinszky!, Budovinszky!" zengte a lelátó, midőn az életerős lövéseiről ismert bekk nekifutott a 35 méteres szabadrúgásnak, és jobbal kapura lőtte a labdát. Ami azt illeti, nem sokat tévedett, legfeljebb negyven centit.
26. perc: Bábik centerezett, Drobnjak hat méterről fejelhetett, a labda Hovanisjan kezében kötött ki - röviden ennyit erről a helyzetről.
42. perc: Davit Grigorjan 15 méteres lövése könnyű csemege lehetett volna Silhavynak, csakhogy a kispestiek kapusáról kipattant a labda, s a hiba végzetesnek bizonyult: Szangeldjan két méterről, jobbal a hálóba kotorta a labdát.
0-1
58. perc: Vén a bal oldalról ívelhetett be szögletet. A túlsó oldalon érkezett Vadócz, aki szépen "visszakanalazta" középre a labdát, ahol jött Bábik, felnézett, majd négy méterről a MIKA kapujának jobb oldalába fejelte a labdát.
1-1
66. perc: Ide-oda vándorolt a labda a vendégek büntetőterületén belül, mígnem Drobnjak egy másodpercre megszelídítette azt. Ez a pillanat elég is volt a Honvéd támadójának ahhoz, hogy kapura forduljon, és nyolc méterről jobbal lőjön, ám a bevetődő Alazjan lábáról végül szögletre pattant a labda. ---- A legfontosabb a továbbjutás volt. Bízom benne, hogy a folytatásban nem csak harminc percig játszunk jól. Remélem, végre nyugodt és jobb körülmények között tudunk dolgozni, mert a tavalyihoz hasonló sikereket csak ebben az esetben érhetünk el.
Gálhidi György a Bp. Honvéd vezetőedzője

Ami a szakmai részt illeti, arról azt tudom mondani, hogy kiegyenlített mérkőzést játszottunk, esélyünk volt a továbbjutásra. Mérges vagyok, mert a szurkolók megdobáltak minket. Azt hittem, a magyarok Európában élnek, de lehet, hogy tévedtem…
Sztiren Barsegjan a MIKA Asztarak vezetőedzője


+++"Gálhidi Gyuri" - festették a drukkerek a fehér lepedőre. Valljuk be, manapság kevés edzőt szeretnek úgy a szurkolók, mint a kispestiek a Honvéd szakvezetőjét - na ja, nem sok olyan szakvezető akad, aki egy év alatt bajnoki címet (még ha az NB I B-s is) és kupaezüstöt könyvelhet el csapatával. És ha még az UEFA-kupában is menne egy-két kört a Honvéd…

--- Apróság, de talán lehetett volna erre figyelni: az még rendben, hogy a sós perechez, illetve a töpörtyűs pogácsához csatoltak szalvétát is, de néhány drukker kezéből kis híján kiesett a friss péksütemény, midőn megpillantotta, hogy a kéztörlőt egy zöld-fehér címer, valamint a Ferencvárosi Torna Club felirat díszíti…