A Loki tovább hajt az aranyért

No igen, ha valamikor, hát ezen az estén igazán szükség volt arra, hogy a játékosok vakond módjára feltúrják a gyepet: a kezdés előtt még mindkét egylet eséllyel pályázott a bajnoki címre, igaz, a Loki – történetének első – elsőségére a jóval kisebb haszon reményében lehetett volna fogadni, mint a Balaton FC célba érésére.

Labdába rúgott a sérült Böőr Zoltán

A mindent bele alapon még Böőr Zoltán is labdába rúgott: a piros-fehérek sérült csapatkapitánya indította el a mérkőzést, fájdalom, első passza egyben az utolsó volt, hiszen a kezdő rúgás után a sérült futballista lekocogott a pályáról. A rossz hírek szerint az újabb műtétre váró középpályás megmozdulását vastaps, Bajzát Péterét pedig össznépi nyakba borulás követte: a 11. percben már vezetett a házigazda. Szerencsére a gól csupán az eredményjelző tábla kezelőjének adott munkát, a mentőknek nem – félő volt tudniillik, hogy néhány, a jobb kilátást (azaz belátást…) kereső, a zsúfolásig telt tribün biztonságosnak a legjobb indulattal sem nevezhető korlátján egyensúlyozó drukker a pillanatnyi örömmámorban óhatatlanul a magasba ugrik, majd a mélybe zuhan… Persze, nézzük mindent a jó oldaláról: újfent bebizonyosodott, hogy ez a Debrecen kinőtte ezt az arénát.
Bajzát Péter találata után feltámadt a "magyar tenger" együttese, ami azt jelentette, hogy időnként a vendégek is ellátogattak a DVSC térfelére. Arra viszont már nem futotta az energiájukból, hogy gólt ígérő lehetőséget is kidolgozzanak a szimpatikus és szeretetre méltó szorgos munkáscsapat tagjai – a csodacsapatnak kikiáltott Balaton FC a rájátszás hajrájában immár zsinórban a harmadik vereségére készülhetett fel…
A hazaiak erejét mutatja, hogy komolyabb helyzet nélkül jutottak egyről a kettőre, amikor egy sarokrúgást követően Igor Bogdanovics kis híján szétszaggatta a hálót. Örömmel jelentjük: sérülés a 29. percben sem történt a lelátón… Mivel időközben a nap is kisütött, az csak természetes, hogy derült arcok fogadták a félidő végét jelző sípszót, amely annak ellenére felhangzott, hogy egy szurkoló szinte könyörgött Bede Ferencnek: engedje még játszani a fiúkat. ---- Bár a szünetben volt egy térfél- és egy játékoscsere (Kiss Zoltán váltotta Dombi Tibort), a Loki ott folytatta, ahol abbahagyta: támadott, támadott, és gólt rúgott. Jegyezzük le, a DVSC harmadik, Igor Bogdanovics második találata nem jöhetett volna létre, ha nincs a siófokiak teljes jobb oldalát szétziláló, honi szinten tankönyvekbe illő Nikolov Balázs, Halmosi Péter fémjelezte összejáték. A városban zajló "Ízes napok" mellett ez a találkozó is a helyiek ínyére vált, nem meglepő, hogy a B-közép felszólítására 6487 szurkoló felállva ugrált – a balszerencsés siófoki tizenhárom, persze, nem élvezte annyira a meccset… A nagy ünneplés közepette Szentes Lázár már előre tekintett: a csütörtöki sorsdöntő Üllői úti fellépésre való tekintettel a 61. percben lehívta a kezdés előtt a legjobb debreceni futballistát megillető trófeát átvevő, ezen az összecsapáson is bizonyító Sándor Tamást. A tréner következő cseréjét viszont a kényszer szülte, mert Éger László sérülés miatt kéredzkedett le a gyepről.

Fékezés csakis a dobogó tetején

Vigasza azért akadt az ezrek aggodalmát kiváltó védőnek: biztos győzelmüknek köszönhetően a Loki labdarúgói biztosan dobogón zárják az idei szezont.
Gyanítjuk, ha már egyszer ilyen magasra jutottak, ragaszkodnak a csúcshoz, merthogy a Loki továbbra is robog, és a debreceni remények szerint majd a dobogó legmagasabb fokán fékez le… ---- 11. perc: Sándor Tamás indította a Loki támadását, a hazaiak irányítója a büntetőterületre belépő Nikolovot akarta megjátszani a balösszekötő helyén, de a labda Radicsról Bajzát elé pattant, és ő hat méterről, ballal a jobb alsó sarokba továbbított.
1–0
14. perc: Bernáth jobb oldalról végzett szögletrúgása után az érkező labdára Vincze Gábor robbant be, és hat méterről kevéssel fejelte a bal felső sarok fölé.
23. perc: Radics futott el a jobb oldalon, a tizenhatos vonalának magasságából középre adott, és Sitku tíz méterről, jobb lábbal, félfordulattal a bal kapufa mellé bombázott.
29. perc: Bernáth bal oldalról végzett el szögletrúgást: a labda átszállt a hosszú oldalra, Dombi kapásból az alapvonal közeléből, jobb lábbal középre emelt, és Bogdanovics hat méterről jobbal, félfordulatból, kapásból lőtt a jobb felső sarokba.
2–0
34. perc: Vörös 25 méterről, középről, jobbal lövésre szánta el magát,a kapu közepénél, a léc alá tartó labdát Tomic szögletre tolta.
51. perc: Nikolov iramodott meg a felezővonalról, indította a bal szélen meglóduló Halmosit, a középpályás beadása Hegedűsről Bogdanovics elé pattant, és ő három méterről jobbal a bal sarokba lőtte a labdát.
3–0
57. perc: Bogdanovics a felezővonalról egyedül iramodott meg a jobb- összekötő helyén, a tizenhatos vonalához érve középre gurított, ám a ziccerben érkező Bajzát elől a kivetődő Csernyánszki vetődve menteni tudott.
62. perc: Csordás passza után László 17 méterről a hazai kapu jobb alsó sarkát célozta meg, Tomic vetődve mentett.
72. perc: Kiss Zoltán jobb oldali beadása Bajzátot találta nagy helyzetben, a támadó azonban hat méterről nem tudta kapura fejelni a labdát, és az a válláról Csernyánszki kezére pattant.
75. perc: Kuttor 20 méterről jobb lábbal kapura bombázott, Tomic a jobb alsó sarokba tartó labdát vetődve szögletre ütötte. ---- Szentes Lázár, a DVSC vezetőedzője:
"Aki látta ezt a mérkőzést, az tudja, hogy az első félidei, viszonylag jó és eredményes játékunknak köszönhetően arattuk ezt a fontos győzelmet."

Csertői Aurél, a Balaton FC vezetőedzője:
"Csapatom szétesett, ám úgy érzem, hogy az utolsó négy meccsünkön nem voltak egyenlőek a versenyfeltételek. Sokan ellenünk fordultak, és ezeket a plusz terheket már nem bírtuk el…"

Fény és árnyék

Ha valahol, hát akkor Debrecenben jó szotyiárusnak lenni. Számoltuk, háromból két szurkoló veszi és eszi a sós, ropogós magot, ráadásul, ahogy elnéztük, egyesek nagy nejlonzacskókat tömnek tele szotyival és "tökivel". Tegyük hozzá, fogyasztásának még egy előnye van: legalább nem a bírót köpködik…

Bántóan kevesen foglaltak helyet a vendégdrukkerek számára fenntartott szektorban. Jó, jó, Siófok már-már olyan messze van Debrecentől, mint Makó Jeruzsálemtől, de a dobogóért harcoló együttes jóval több szurkolót érdemelne. Talán majd a csütörtöki hazai meccsen méltóképpen elbúcsúztatják ezt a csapatot.